Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Büki István: A Fehérvárcsurgói tározó üzemelésének tapasztalatai

cióját, hogy rövid ellátó és összekötő alagútszakaszokra legyen szükség. — Az épület alatti folyosók fajlagosan sok lakást lássanak el. Vagyis a lakóépületek átlagban legalább 5 szintesek legyenek. E feltételek a Kisgáti városrészben biztosítottak. Az előirányzott lakásszám = 3600 F + 10 és F + 3 szintes épületekkel. — Az új épületeknek alkalmasnak kell lennie a közműfolyosó befogadására. Ez kiviteli tervkészítés során figyelembevehető. — Lényeges szempont, hogy távfűtővezeték épül-e a telepen, mert az abban az esetben, ha távfűtővezeték is a közműalagútban és folyosóban helyezhető el, nagy építési megtakarítás jelentkezik a vb. távfűtőcsatorna elhagyásával. A Kisgáti városrészben e módszerrel oldják meg a lakások fűtését. — Lehetőleg valamennyi közmű elhelyezését a közműalagútban kell megoldani. A Kisgáti városrészben a gravitációs szennyvízcsatorna és csapadékcsatorna elhelyezését tervezték külön elvezetni, az esésviszonyok jelentős eltérése miatt. A befogadók meghatározása még módosítható. — Figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakóterület olyan építési szakaszokra legyen bontható, amelyek önállóan üzemképesek és közműcsatlakozásaik nem igényelnek költséges provizóriumokat. Ügy kell meghatározni a lakóépületek építési irányát, hogy azonos legyen a közműépítés irányával. — Szükséges, hogy a lakótelepeket ellátó gerincvezetékek a lakótelep határáig a magasépítési munkák megkezdése előtt megépüljenek. — Nagyon lényeges szempont, hogy az energiahordozók számát, ha lehet, csökkenteni kell, és az úgynevezett kétcsatornás rendszert kell alkalmazni (hő- és villamosenergia ellátás). Ez a feltétel is biztosított a Kisgáti városrészben, gázvezetéképítésre nem lesz szükség. — A gerincvezetékek a lakótelepet lehetőleg egy közös ponton érjék el, ahonnan elosztásuk megoldható. Ennek érdekében az egyes közművek üzemeltetőivel ismét egyeztetni kell, mert a rendezési tervben a Kisgáti városrésznél nem teljesül. A KAF rendszer a kivitelezés szempontjából elsősorban azért előnyös, mert jelentősen növelhető a termelékenység. Az eddig megépített KAF rendszerű közművesítések során kimutatták, hogy mintegy 2Í°/

0-os élőmunka megtakarítás egyben az építési idő csökkenését is jelenti. További építési idő csökkenést eredményez, hogy az alagútfolyosó rendszerben a közművezetékek szerelése párhuzamosan folyhat a többi lakótelepi mélyépítési munkával, így a tereprendezés, út, kert és közvilágítás szerelési stb. munkákkal. A részletes rendezési tervben, mely még az érvényes műszaki előírások előtt készült el, csak az építési költségek összehasonlítását végezték el a tervezők. Az 1980. december 1-től hatályban levő tervezési előírás szerint azoknál a lakótelepeknél, ahol a közműalagút-közműfolyosós rendszer mutatkozik előnyösnek, változatként a hagyományos közművesítésre vonatkozó megoldást is ki kell dolgozni, de ebben az esetben az egyes kidolgozott változatokat teljes körű összehasonlító értékelésnek kell alávetni. A teljes körű értékelés azt jelenti, hogy nemcsak az egyszer jelentkező beruházási költséget veszi figyelembe, hanem a várható üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeket is. Véleményünk szerint a fenti értékelés elkészítése az elsőrendű feladat, melynek alapján egyértelműen meghatározható, hogy mely közműellátási módot szükséges a készülő beruházási programban szerepeltetni. Ennek az elemzésnek az elkészítéséhez szükséges az országban már évek óta üzemelő közműalagút-közműfolyosós rendszerek működési tapasztalatait elemezni. A továbbiakban csak azzal foglalkozom, hogy mit kell tenni, ha egy városrész közműalagút-közműfolyosós rendszer ellátását kívánjuk megvalósítani. Négy közreműködő a meghatározó: beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető, melyek harmonikus együttműködése szükséges. A fenti négy szervezet közül a beruházónak ki kell jelölnie a beruházási programot megelőzően a másik három közreműködőt. Az üzemeltető fogalmának meghatározása fontos, mert abból adódóan, hogy a most más-más üzemeltető vállalatokhoz tartozó közművek egy közös létesítményben kerülnek elhelyezésre az üzemeltetési rendszer is jelentősen megváltozik. Két fogalommal kell megismerkedni. — Üzembentartó vállalat: a közműalagút- és közműfolyosó építményének és tartozékainak, az ügyeleti központ és berendezéseinek, valamint a biztonsági berendezések tulajdonosa és üzemeltetője. — Szolgáltató közművállalat: a közműalagútban és közműfolyosóban elhelyezett vezetékek és hozzájuk tartozó szerelvények tulajdonosai és üzemeltetői. Az üzembentartó kijelölése a létesítmény építési engedélyét kiadó tanácsi szerv feladata. Ahhoz, hogy időben el lehessen kezdeni a városrész közművesítését, a beruházónak megfelelő időben kell döntenie a lakótelep közműellátási rendszeréről, ezt követően a tervező és kivitelező közreműködésével az alkalmazandó szerkezet és építési mód kiválasztásáról, hogy a kivitelező az anyag, sablon, dúcolási rendszer, földmunka és emelőgépek vonatkozásában a felkészülést még a beruházás indítását megelőző években megkezdhesse. Szükséges lenne egy munkaprogram kidolgozására, mely segítőeszköz lehet a beruházó, tervező és kivitelező kezében, és lehetővé teszi egy új városrész beruházásának korszerű előkészítését Kaposváron. A Fehérvárcsurgói tározó üzemelésének tapasztalatai BÜKI ISTVÁN Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár A tározó létesítése a bauxitbányászat, .a kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya megnyitása érdekében vált szükségessé. A Gaja-patak ugyanis a tervezett Rákhegyi bauxitbánya fölött folyt, melynek térségében a földtani viszonyok vízbeszivárgás szempontjából kedvezőtlenek voltak. A Gaja medréből a bánya felé történő vízbeszivárgás elkerülése érdekében a Gaját, a bánya omlási határát megkerülő új mederbe kellett átterelni. Az új mederbe történő beterelés — a terepadottságok figyelembevételével — az úgynevezett vaskapui szűkületben a Gaja 20 + 280 km szelvényében kialakított völgyzárógát mögötti visszaduzzasztás segítségével történt (1. kép). A völgyzárógáttól északnyugatra elterülő völgyszűkületben kialakuló tározótér, illetőleg a völgyzárógát méreteit a Gaján érkező mértékadó árvizek határozták meg. A tározó teljes étrfogata 14 250 000 ni'

1, melyből a mértékadó 200 éves gyakoriságú 84 m

3/s csúcsértékű 9,5 nap tartósságú árhullám visszatartására alkalmas hasznos térfogat 12 450 000 m

3. A hasznos tározótér az árhullám csúcsát 36 m

3/s-re csökkenti, mely alapján az új 3203 m hosszú mesterséges meder és műtárgyak méretei gazdaságosabban lettek kialakíthatók. A tározó eredeti alapvető célja tehát kettős: a vízfolyás elterelés, és árvízhozam csökkentés. 17