Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Rakonczai János:Alföldi Tanulmányok (Könyvismertetés) - Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Radnai Mikes: A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban (Könyvismertetés) - Dr. Oravecz János: Bak A.-Balla S.-dr. Berencei R.-dr. Domokos Gyné-Szilágyi P.: Magyarország az űrből (Könyvismertetés)

A 10. fejezetben Mohos Pál, a Középdunántúli Víz­ügyi Igazgatóság volt főosztályvezetője összefoglalja a Balaton környezetvédelmi problémáit, foglalkozik a ter­mészetes és mesterséges eutrofizációval, a vízminőség­védelemmel, -védekezéssel, valamint a vízminőség sza­bályozással a tó medrében és a vízgyűjtő területen, összefoglalja a környezetvédelemmel kapcsolatos jog­szabályokat, ismerteti az érdekelt hatóságok tevékeny­ségét, továbbá a regionális tervek, és a fejlesztési prog­ramok környezetvédelmi vonatkozásait. Tájékoztatást ad a tervbe vett Kis-Balaton tározóról. Mindhárom fejezet végén összefoglalás és javaslat, valamint szakirodalmi tájékoztató található. A kiadvány tömör, reális áttekintést ad a Balatonon eddig végzett vízügyi tevékenységről, a problémákról és célkitűzésekről, és ezzel nagy segítséget nyújt a szak­emberek és érdeklődők számára. Korszerű értékeléssel megkönnyíti a terjedelmes és gyakran nehezen hozzá­férhető ismeretanyag megszerzését. Szappanos Zoltán * * * Alföldi tanulmányok 1977 óta jelenteti meg az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Alföldi Osztálya Békéscsaba város és Békés megyei anyagi támogatásával Alföldi Tanulmá­nyok, címmel évkönyvét. Tóth J. szerkesztésében meg­jelenő (társszerkesztő Dövényi Z.) tetszetős külsejű, több mint 200 oldalas kötetek évenlte 10—11 tanul­mányt. tartalmaznak (a földrajz és rokon tudományai köréből) az Alföld-kutatás új eredményeiből. Ennek megfelelően a kötetek első részében természeti földraj­zi, földtani,' hidrogeográfiai, talajtani, a második rész­ben történeti és gazdasági földrajzi (mezőgazdaság-, ipar-, népesség-, település- és közlekedésföldrajzi) munkák találhatók. Az eddig megjelent 6 kötetben 11 tanulmány foglal­kozik részben vagy teljes egészében hidrológiai kérdé­sekkel. Az 1977. évi számiban Rakonczai J.: A vízkitermelés hatása az artézi vizek nyomásváltozására a Délkelet­Alföldön, 1978-ban Fehér J.: Az alföldi rétegvizes ku­tak gázelőfordulási rendszerének földrajzi vizsgálata, 1979-ben: Péczely Gy.: A talaj vízháztartásának néhány éghajlati sajátossága Békés megyében, Baukó T.— Mo­solygó L.: Békés megye mezőgazdasági, vízgazdálkodá­sáról és Korompai G.: A dunai folyami áruszállítás földrajzi kapcsolatai és annak földrajzi vonatkozásai, 1980-ban Somogyi S.: Korábbi és újabb társadalmi ha­tások a magyar folyók életére, 1981-ben Rónai A.: A földtani ismeretek fejlődése az Alföld medencéjéről, Baukó T.—Dövényi Z.—Rakonczai J.: Természeti és társadalmi tényezők szerepe a belvizek kialakulásában a Maros, hordalékkúp keleti részén, Szlávik L.: A víz­gazdálkodás helyzete és fejlesztése Békés megyében, 1982-ben Szlávik L.: A Körösök árvizeinek néhány hid­rológiai sajátossága és az 1980. évi árvíz, valamint Ra­konczai J.: Példák a folyószabályozások utáni árvizek településhálózat-formáló hatására az Alfödön c. tanul­mányok széles skálán mutatják be a vízgazdálkodás időszerű kérdéseit. A részletesen felsoroltakhoz hasonlóan a gazdaság­földrajzi és az egyéb természeti földrajzi tanulmányok egy része szintén az egész Alföld problematikájával, más része pedig bizonyos típusterületek elemzésével foglalkozik. A tanulmányokat kétnyelvű (angol, orosz) összefog­laló és gondosan készített ábrák, mellékletek egészí­tik ki Dr. Rakonczai János * * * Radnai Mikes: A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban A kötet 1981 nyarán jelent meg — kézirat gyanánt — Békéscsabán, a Békés megyei Tanács VB Művelődés­ügyi Osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Békés megyei Szervezete kiadásában. A posthu­mus munka — Berecz János, Nemes Pál és Vámos Im­re néhány megjegyzése után — 249 oldalon, négy rész­ben taglalja a szájhagyományban és az írásban fenn­maradt bizonyítékokat Attiláról. A kevés bizonyítékot a különböző túdománykörökbe tartozó okfejtéseivel vi­lágítja meg. Az első részben a száj- és írásos hagyomány domb­egyházi bizonyítékaival foglalkozik, s a hagyomány mellett felhozható közvetlen érveket is bizonygatja. Érveinek alátámasztását hidrológiai és hidrogeológiai körülmények, valamint hidrogeológiai rekonstrukciók révén véli azonosítani: a Ruszanda tó mellett Buda öz­vegyének telephelyét és Ruszanda tótól egynapi járásra Attila fiapalotás egykori székhelyét, valamint Attila te­metési módjainak és -helyének megjelölését. Felhív­ja a figyelmet a Maros törmelékkúpja népvándorlásko­ri fő kereskedelmi és hadi utak találkozási, illetve ke­reszteződé&i pontjaira. A második részben Attila születésének és -nevelteté­sének helyeivel foglalkozik. Morfológiai párhuzamba állítja az Engadda — Engedi Holt tenger melletti fa­lut, a Rhaeti Alpokban levő Engadin tartományt (Svájc) és a Maros völgyét Enyeddel. Ezt a három hosszanti völgyben levő települést a Szerző véleménye szerinit a hunok közel azonos névvel illették. A harmadik részben a hun és más pogány temetke­zési • szokásokkal és az elrekesztett folyómederbe való temetés őspogány theológiájával foglalkozik. A Szerző a Kürtös — Mácsa tájékán elágazott Ös-Maros medrek villaalakú elágazását tartja legelőnyösebbnek az egy­kori folyó elrekesztésére és Attila víz alá temetésére vélt helynek. A negyedik részben a hazái krónikáinknak és a ta­nulmány látszólagos ellentmondásaival foglalkozik. Aminít látjuk, a tanulmány — igen helyesen — több szempontból hidrológiai és geológiai tényekkel érvel. Az egykori hidrogeológiai körülmények rekonstrukció­ja csak hidrogeológusi szaktudással oldható meg. A hidrológia és a hidrogeológia művelői számára éppen ennek a meglátásnak a megvilágítása a tanulmány ér­deme. Egy figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy a vizsgált térségben a tervezési és az építési előírások ké­szítése, továbbá a mélyfúrások kijelölése során na­gyobb óvatossággal járjanak el. Vitálisné dr. Zilahy Lídia * * * Bak A., Balla S., dr. Berencei R.; dr. Domokos Gy.-né, Szilágyi P.: Magyarország az űrből. Budapest, 1981. A Budapesti Műszaki .Egyetem alapításának 200 éves évfordulójára és a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézet 35 éves fennállásának tiszteletére jelent meg a Zrínyi Katonai Könyv és Lapkiadó szervezésében a hazai területet lefedő kozmikus felvételek válogatott képsora. A nagyformátumú, színes, tipográfiailag is ünnepi ki­vitelű albumban a két intézmény szerzői munkaközös­sége a Szajuz űrhajó, a Szaljut—6 űrállomás felvételed­ből, valamint az ERTS—1 program keretében a LAND­SAT 2—3 műholdról sugárzott képekből 175 db „jele­netet" mutat be e munkában. A hullámhosszanként szétválasztott és színes kompo­zíciókkal összefoglalt képegyüttesek sorát tíz oldalnyi szöveg előzi meg, aminek az Előszó és a Bevezetés is szerves része. Ebben a bemutatott távérzékelési mód­szer tömör, szakszerű összefoglalását találjuk, az érté-, kelésükhöz feltétlenül szükséges paraméterek ismerte­tésével, ami egyben a felhasználás lehetőségeit és kor­látait is megadja. A szöveget követő 6 oldalnyi, ugyancsak sávokra bontott jelkulcs (légkör-, víz-, talaj-, domborzat-, terü­lethasznosítás) vezet be a képek olvasásának gyakorla­tába. E segítségre mindannyiunknak szüksége van, akik a topográfiai, vagy tematikus térképek szerkesztett szintvonalaihoz, kiegyenlített síkrajzához és szimbólu­maihoz szoktunk. Most pedig egy fél országnyi földte­rület pillanatnyi állapotát Rögzítő valós, (különböző hullámhosszakon is látható) képeken kell eligazodnunk. A, kozmikus távérzékelés fényképi megjelenítése annyi külön-külön is vizsgálható és más módszerrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom