Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Garád Róbert: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Sopronti Területi Szervezete

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete A szép, munkásán gazdag múlt minden emléke az igazi alap és kötelez a további tevékenységre. A MHT Soproni Területi Szervezete 1961 májusában alakult. A kép így azonban nem teljes és hivatkoznunk kell azokra, akik már jóval előbb a hidrológiai kutatások és a vízgazdálkodás szakterületein olyan tudományos és társadalmi munkákat végeztek, melyek megalapozták Területi Szervezetünk életét. A helyi adottságok folytán már 1958-ban az akkori Fertő tó Kutató Bizottságban Pichler János, Vendel Miklós, Varga Lajos, Boronkai Pál, Garád Róbert és mások voltak azok, akik munkaterveket dolgoztak ki. A városi feladatok mellett a Fertő tó különös világa is foglalkoztatta a kutatókat. A múlt adott volt. Széchenyi István „Himfi" nevű vitorlása már 1840-ben hasította a Fertő tó hullámait és a levéltári adatok 1884 óta őrzik a Fertői Csónakázó Társaság írott emlékeit. A Sopronnal összefüggő vízellátási gondok mellett a Fertő tó vízgazdálkodási kérdései sok vitát idéztek elő a két világháború között, hogy milyen formában hasznosítsák a ma már eldőlt táji adottságokat. Tudományos alapossággal Varga Lajos foglalkozott a tó élővilágával és Mika Ferenc a fertői halfajtákról írt számos tanulmányt. Az 1930-as években a tudományos tevékenységek mellett a képzőművészetek, valamint az irodalmi hátterek is gazdagon kiegészítették a Fertő tó időszerűségét. A nagy második világégés után, 1957 év tavaszán került sor arra, hogy tíz soproni nagyüzem sportkörei birtokba vehették a tó gyakorlati adottságait. A társadalmi feltételek kidolgozása a soproni MTESZ elnökségének irányításával történt. A műszaki-társadalmi összefogás hozta létre azokat a kiállításokat, előadássorozatokat, elvi álláspontokat, melyek a későbbi évtizedek munkáját biztosították. A megalakult Területi Szervezet első elnöke Varga Lajos lett, aki mint a biológiai tudományok doktora, szaktekintélyével, kiváló emberi tulajdonságaival megszervezhette a területi munkákat. Az elmúlt húsz év alatt ezeket a feladatokat így lehet csoportosítani: 1. A városi élettel összefüggő vízbeszerzési, vízgazdálkodási feladatok folyamatos megoldása. Közreműködtek: Boronkai Pál, Szathmári Zoltán, Hargitai Nándor, Köves László, Németh Kálmán és mások. 2. Területi tudományos tevékenység, szakmai találkozók, nemzetközi kapcsolatok, kiadványok stb. Közreműködtek: Varga Lajos, Vendel Miklós, Takáts Tamás, Kisházi Péter és mások. 3. A szervezeti élettel összefüggő, a társegyesületekkel folytatott közreműködések, személyi és területi kapcsolatok kiépítése, folyamatos adminisztrációk ellátása stb. Közreműködtek: Garád Róbert, Szinai Lajos, Szekér Lajos és mások. 4. A Fertő-táj komplex hasznosítása. Közreműködtek: Varga Lajos, Vendel Miklós, Kisházi Péter, Garád Róbert, Szekér Lajos és mások. 5. Földtani, vízföldtani, vízfeltárási kérdések kidolgozása. Közreműködtek: Vendel Miklós, Kisházi Péter, Boldizsár István és mások. A Területi Szervezet az ismertetett szakterületeken végezte társadalmi munkáját. A Szervezet nem támaszkodhatott jelentős szakmai bázásvállalatok anyagi alapjaira. A szervezeti élet rugalmasan áthidalta a jellemző nehézségeket, de nemegyszer a társadalmi munka fogalmába már nem sorolható munkaráfordításokat is végzett. A sokrétű, változatos tevékenységeket néhány részletfelsorolással kívánjuk körvonalazni, melyek az eltelt időszakra jellemzőek voltak. 1961 májusában Vendel Miklós előkészítette és megszervezte az osztrák—magyar Fertő tavi kapcsolatokat, a már azóta ismert gyógyvízfeltárásokat, melyek évről évre gazdagítják a tó minden szakági területére kiterjedő együttműködési munkaterveket. Már 1962 februárjában öntözési és tsz. vízgazdálkodási tanfolyam szervezésére is sor került, mely tíz sopronkörnyéki szakágazatot ölelt fel. A hatvanas években három tervdokumentációban elkészültek azok a javaslatok, melyek a Sopron melletti brennbergi völgyszakasz elgátolására vonatkoztak, hogy a közel 22 km

2-nyi terület évi csapadékhozama felhasználásra kerülhessen. Ezekben az években az akkor sürgetett „Vízgazdálkodási Keretterv" is elkészült. A munkabizottságban a legtöbb feladatot Boronkai Pál vállalta. A Nyugat-Dunántúli Intéző Bizottság volt elnöke, Kisházi ödön miniszter 1962 januárjában Budapesten megbeszélést tartott, ahol a Fertő-táj tudományos és gyakorlati feltárásának szükségességét hangsúlyozta. Az érdekelteken kívül Varga Lajos, Vendel Miklós, Garád Róbert képviselték a soproni Szervezetet. A Területi Szervezet munkájára jellemző, hogy vezetői szakmai beosztásuknál fogva széles társadalmi háttérrel rendelkeztek. A tagság is szívesen bekapcsolódott a részfeladatok kidolgozásába. Ezt a tevékenységet igazolja a Fertő tó vízszínének emelésével és állandósításával összefüggő, évekig tartó, a két ország illetékeseivel folytatott geodéziai, vízkémiai, meteorológiai, építészeti, területrendezési stb. feladatok területein végzett együttműködés. A bonyolult kapcsolatok gyümölcseként megvalósult 1966 áprilisában a Hanság-csatorna zsilipkezelési szabályzata, mely a mai napig biztosítja a Fertő-táj sokrétű igényeit. A Területi Szervezet közreműködött abban a munkában, mely megvalósította a Nyugatdunántúli Üdülőkerület Regionális Rendezési Terv-et. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a 2051/1967., valamint 1030/1967. (IX. 17.) sz. határozataival napjainkig megszabta a Területi Szervezet részfeladatait és igazolta a társadalmi együttműködés szükségességét. Ebben a szellemben Schmidt Eligius Róbert és Vendel Miklós 1966-ban vízkutató mélyfúrást szerveztek és telepítettek a kőhidai medencében, hogy Sopron város vízellátását megjavítsák. A kiadott szakvélemény kiszélesítette a további kutatások és tennivalók részfeladatait. Új feladatok hárultak a Területi Szervezetre, amikor megindultak a lakótelepi építkezések és a házgyári technológiák korszerűbb közművesítéseket követeltek. Az ipari létesítmények is jelentkeztek egyre változó igényekkel. A rendelkezésre álló üzemi és használati 47