Hidrológiai tájékoztató, 1981
2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK - Dr. Csontainé Szkorszky Katalin: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980. évi jugoszláviai tanulmányútjáról
EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980. szeptember 16. és 26. között látogattunk el Jugoszláviába, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk szomszédunktól. Budapestről autóbusszal az E 96 útvonalon a Letenye—Gorican határátkelőhelyen léptük át a határt. Enyhe nyárvégi időjárás volt hűséges útitársunk, mely útunk során végig kísért. Tanulmányútunk első állomása a 10 000 lakosú, fejlődő Cakovec (Csáktornya). A Zrínyiek valamikor családi fészkét az ősi fákkal benőtt parkban álló vár jelzi. Ma csupán a valamikor ötszög alaprajzú várfalak maradványai láthatók, de a kastély épen áll, s tetején elhelyezett fénylő buzogányok a múlt emlékét őrzik. A modern park szálloda ablakából rálátás nyílik a nagy négy nyomtávú közút forgalmára, s az út és a városi park közé ékelődő két medencés strand vízfelületére. A csúcsforgalom itt a kora reggeli órákban van, Jugoszláviában általában a munkaidő 7 órakor kezdődik, s 2 óráig tart. A 7 órás munkanap mellett hetente 36 órát dolgoznak, a szombat — a hónap első hetét kivéve — szabadok. A vállalatok előnyben részesítik dolgozóik mellékállását, ezzel mérhető le ugyanis társadalmi megbecsülésük. A tanulmányút szakmai programja a Cakovectől 14 km-re fekvő Varazdin-i (Varasd) vízerőmű megtekintésével kezdődött. Horvátország területén ez a drávai vízlépcső az első. A folyó nagyesésű szakaszát Ausztria 7 vízlépcsővel már kiépítette, s most még 4 továbbival teljesen csatornázza. Az erőműtől 7,5 km-re Ormoz (Ormos)-nál ágazik ki a függő medrű felszíni üzemvíz-csatorna, s a kiágazásánál a heves vízjárású Dráva vizét 2,8 millió m : l-es tározó egyenlíti ki. A tározó 120 m-es gátját az 1000 évenkénti árvízi biztonságra méretezték, s hozzá hallépcső csatlakozik. A Dráván télen 5 m 3/s-ot, nyáron 10 m 3/s-ot engednek le a tározóból minimálisan a biológiai feltételek biztosítására. A régi Dráva-meder fenntartási problémája az 1975. évben befejezett vízerőmű építése óta fokozottan jelentkezik. A vízerőmű 60 km-es körzetben biztosítja a villamosenergia-ellátás zavartalanságát. A vízerőtelep az országos hálózatra csatlakozva 86 MW beépített teljesítménnyel évente 476 millió kW-óra energiát termel, két 45 MW-os Kaplan csőturbinával hasznosítva az átlagosan érkező 320 m 3/s vízmennyiséget és a 23 m maximális esést. Az alvíz-csatorna Varazdin alatt köt vissza a Drávába. A folyamatos üzemet 81 dolgozó látja el, 5 műszakkal. Az átlagkereset 9000 dinár. Utunkat az E 93-as főútvonalon Ljubljana felé folytattuk, több helyen 2x2 nyomtávon, külön osztott több mint 700 m hosszú alagútátvezetésekkel. A Karavánkák déli nyúlványait átszelő alagutak neon megvilágítással és ventillátoros szellőzéssel épültek. A 300 ezer lakosú Ljubljanába érve szembeötlő a város pezsgő élete, forgalma. Magyar, osztrák, német autósok útjai vezetnek Szlovénia fővárosába, s világhírét nem csupán „Elan" sílécéről, de csokoládé- és bútorgyáráról is elnyerte. Híresek egyetemei, klinikái, s minden évben megrendezik művészeti seregszemléjét, a Ljubljanai Fesztivált. Jugoszláviában e város a leggazdagabb és legdrágább jelzőket viseli. Itt az átlagfizetések statisztikai adatok szerint 20%-kal nagyobbak, mint a Vajdaságban. Ljubljanától utunk délnyugatra tart, a tenger felé Postojna irányába. A 2x3 nyomtávú, korszerű autósztráda 627 m-es viaduktját y lyukú hídátvezetéssel vasút keresztezi, majd ismét viadukt 230 m hosszon, az Ivan falunál. Remek útvonalvezetés, korszerű útminőség és gigantikus építkezések ejtik ámulatba az utazó1980. évi jugoszláviai tanulmányútjáról kat, persze nem csekély úthasználati díj ellenében (egyegy útszakasz használata 70—80 dinár). Ljubljana és Trieszt közötti félúton, a közút és a ljubljana—velencei vasútvonal kereszteződésénél fekszik a nagyhírű Dinári hegyszoroshoz tartozó Postojnai 28 km hosszú, két földalatti szintből álló mészkőbarlang. A mészkő csipke drapériákat és csavart alakú cseppkőformákat, a barlang villanyvonatán csodálhattuk meg. Postojnából a Koper felé vezető úton tábla jelzi a 400 év óta híres lipicai lovak tenyésztő helyét Sebana közelében. A tengert tanulmányutunkon Koper kivilágított hajóival pillantottuk meg az esti órákban, s az isztriai tengerparton a tengerparti panorámaút mellett hatalmas domboldali olajtartályok jelzik a kikötők jelentőségét. Izola—Isola szerb—olasz feliratok mindenütt. Második szálláshelyünk a horvát isztriai parton fekvő mediterrán városkában, Umagban, az Isztria szálloda telepen volt. Az enyhe éghajlat, meleg tengervíz, a kényelmes és szépen tájolt szálloda mellett megcsodáltuk az ENSZ fejlesztési program keretében épült kísérleti öntözőtelepet. Umagban a talaj őszibarack, körte, szőlő és kivi termelésére alkalmas. A francia gyártmányú adagoló fejeken keresztül, csepegtetett, hordozható nyomócsöves öntözéssel pótolják a viszonylag elég kötött talaj nedvességtartalmát. Anton Matejcic mezőgazdasági mérnök az öntözési csoport vezetője ismertette, hogy a kivi termelésére nemrég tértek át. Nagy C-vitamin tartalma miatt igen kedvelt, és dollár bevételi piaca különösen a Német Szövetségi Köztársaságban igen nagy. Érdekes, hogy vegyszeres permetezést egyáltalán nem alkalmaznak. Umagtól délre Novigrádnál érjük el a Mirna folyócskát, amely a félszigetet nyugat—keleti irányban teljesen átszeli. Jelenleg Botenegán épül a Mirna vízgyűjtőjén egy többcélú tározó. A tározót 22 millió m 3 hasznos térfogattal, az elzárást agyagmag vízzárással 120 m talpszélességű 22 m magas kőgáttal tervezték. A helyszínen látható volt az igen változatos köves talaj, amelynek repedezettségét helyenként injektálással kellett vízzáróvá tenni. A szakmai program mellett megcsodálhattuk Isztria egyik legforgalmasabb kirándulóhelyét, a középkori kis városkát, Motovunt. A Mirna-völgyben fekvő magaslaton, erős falakkal övezve épült, s a régi vár tornyainak liliomfogazattal való kiképzése őrzi az egykori velencei és osztrák határ emlékét. A vár udvarán az öreg motovumi gesztenyefák alatt rendszeresen rendezik az isztriai ünnepségeket, a népi táncmulatságokat. Utazásunkat az Isztriai félsziget legmagasabb csúcsán az 1396 tengerszint feletti Uéka kilátóján át folytattuk a Rijekai (Fiumei) öböl menti Lovranba. Lovran „Splendid" szállodája tisztavízű strandjával kellemes fürdést biztosított hétvégi kikapcsolódásunkhoz. Lovranból Pulába egynapos kirándulást tettünk, itt nem csupán a Kvarnerói öböl történelmi nevezetességeit volt módunkban megismerni, de bepillanthattunk a jugoszláv emberek szokásaiba, életmódjába is. Isztria félszigete mértani háromszög alakú, területe 30 000 km 2, lakossága félig horvát. A Kvarnerói öböl partjával párhuzamosan az autóutat Pula felé ciprusok, leanderek övezik, s a növényzet 5—6 év alatt 3 m magasra megnő e párás, enyhe éghajlaton. A sziget köves talajai színe szerint szürke, fehér és vörös Isztriát különböztetnek meg az itt élők. Az előzőek mészkövek, az
