Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tar Gabriella: A miskolci agglomeráció kavicsbánya tavainak környezetfejlesztési terve

A tavak természetes tisztulóképessége jó, még a beépített partú István- és Mályi-tóban is marad 20%-nál nagyobb oxigéntelítettség augusztusra. A kémiai oxigénigény forrása részben a beépített területekről bemosódott vagy a visszakotort meddővel a tóba juttatott, részben a vízben magában termelődő szerves anyag. Mérgezési jelenségeket nem észleltünk. Röviden összefoglalva, a tavak szervetlenkémiai adottságai kitűnőek, szerves szennyezettségük kisfokú, mérgezőképességük nem volt. A vízminőség-változás a beépítettség (civilizáltság) fokával és időtartalmával együtt az eutrofizálódás felé tart. Az egyes tórendszernél tervezett hasznosítási formák Csorbatelep-i tavak. A tervezésbe vont terület a Sajó völgyében, Miskolc északkeleti belterületi határán, a Sajó bal partján, Arnót község magasságában helyezkedik el. A vizsgált területen a pleisztocén kavicsos összlet 4—5 m vastag, mely délebbre Arnót és Felsőzsolca környékén 14—15 m vastagságot is elér. A kavicsbánya tóban a teraszréteg talajvize jelenik meg, így hidrológiai viszonyait a talajvíz hidrológiai viszonyai szabják meg. A tó térfogata 2,8 millió m

3-re tehető, az évi vízforgalom 3—4 évenként, a befolyó talajvíz pedig 20 év alatt cseréli ki a tó víztömegét. A mérsékelt talajvízhozam arra int, hogy a tó használatbavétele után a víz tisztaságát nem szabad a talajvízátfolyás tisztító hatására bízni, hanem úgy kell megszervezni a használatot, hogy a tó öntisztító képessége mindenkor nagy tartalékkal győzze a tisztántartást. A tizenöt éves vízminőségi vizsgálatsorozat összehasonlítása a közelmúltban végzettel egyértelművé teszi, hogy a tó öntisztítása, vízgazdálkodása nem kíván más külső beavatkozást. A maximálisain megengédhető terhelés: 16 800 fő. Amint a javasolt beépítési vázlat 2. ábra is mutatja a tervezett hasznosítási formák: nemzetközi kajak-kenu versenypálya, üdülési célú hasznosítás és sporthorgászat. A Csorbatelep-i tavak a vízisport szolgálata mellett a városi lakosság, s természetesen a város körzetébe tartozó községek lakóinak a mindennapos, a hétvégi pihenését hivatatott elsősorban betölteni. Távlatban a II. ütem teljes kiépítése esetén hosszabb időtartamú _ pihenés, esetleg az évi szabadság eltöltése is megvalósítható. A városhoz, a községekhez, a közlekedési útvonalakhoz való közelsége miatt ez az elsődleges feladata, s nem pedig a •kisparcellák, hétvégi házak, létesítése, melyek az adott területen vízvédelmi, társadalompolitikai, környezetfejlesztési, tájvédelmi szempontból sem kívánatosak. Mályi-tórendszer. A Sajó sík teraszán, annak nyugati oldalán található a Hejő két ága közötti szakaszon Miskolc várostól dél—délkeletre mintegy 10 km-re. A kavicsbányászat befejezést nyert, s ezt követően a tavak körül üdülőtelepet alakítottak ki. Az üdülőterületre 1963-ban készített rendezési terv nem volt elég körültekintő. Előre látható volt, hogy az építkezésektől jelentősen lemarad a szükséges közművezetékek kiépítése, s ezért az északi partot semmiképp sem lett volna szabad beépíteni, mivel a talajvíz fő áramlási iránya közel észak-déli. Az 1976-ban készített rendezési terv már a tavak összekotrását irányozza elő, mellyel nem értünk egyet. 2. ábra. A csorbatelepi tavak környezetfejlesztési terve 1. Kajak-kenu pálya; 2. Sporttelep, sportpálya; 3. Sportolókat kiszolgáló létesítmény; 4. Parkoló; 5. Központ; 6. Strand; 7. Vállalati üdülő, motel; 8. Lelátódomb, kiszolgáló létesítmény; 9. Versenyhajók leengedési helye; 10. Üt tv-közvetltéshez; 11. Csónakkikötő a nagyközönség részére; 12. Park (pihenő) sétautakkal; 13. Védoerdő; 14. Kerékpárút; 15. Erdei pihenő és tornapálya; 16. Horgásztó; 17. Gépjárműút; 18. Főgyalogút; 19. Bólyasor; I. az első-, II. a második ütemben megvalósuló létesítmény 16