Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Rákos József: Vízimérnökök munkássága Somogyban, az 1770-1848 közötti években

ismerteti Brechter Ferenccel, valamint Hofstátter Ta­mással közösen készített tervét. A tervet elfogadják. Érdekességként említem meg, hogy az akkoriban szo­kásban levő napszámbér helyett Nagy József javasla­tára, a kiásott szakaszhoz viszonyított teljesítmény ará­nyában béreztek. Még ebben az évben (1807) a munkálatokat meg is kezdik. Az irányítást Brechter Ferenc végzi. Nagy Jó­zsefet ugyanis a drávai vízrendezések kötik le. Itt mun­kájának teljesítése közben megbetegszik és 1807 őszén, 66 éves korában hal meg. A Kapós rendezési munkálatai kudarcba fulladnak, de ez nem az említett mérnökök által készített terv hiányossága. Itt kell megemlíteni Bőhm Ferenc nevét, akinek vízfélreszorítás elve alapján készült Nagy Jó­zsefék terve. Ezt az elvet használjuk ma is. Bőhm sze­rint minden folyó a beléje ömlő mellékvizekkel együtt egy egészet alkot, a szabályozás tehát csak akkor jár kellő eredménnyel, ha a munkálatok alapjául azt az alapelvet fogadjuk el, amely az egészre vonatkozik, a mocsarak vizét el kell különíteni a kívülről beléje folyó vizektől. Bőhm Ferenc nem szorosan a megye területén mű­ködött, azonban az elődök között mindenképpen meg kell említeni, hiszen a vízrajzi környezet, így a Sió— Kapós—Sárvíz-rendszer sem ismer megyehatárokat, márpedig Bőhm Ferencnek kiemelkedő szerep jut e rendszer szabályozásában. A Sárvíz szabályozó társu­lat (mely hazánkban az első ilyen jellegű) a XVIII. század végén kezdi meg a munkálatokat, Bőhm tervé­nek megvalósításával, aki egyben a társulat első igaz­gató mérnöke is. A vízfélreszorítási elvet alkalmazva készült 1807-ben a Kapós rendezési terve is, melyet Nagy József, Brech­ter Ferenccel és Hofstátter Tamással közösen dolgozott ki. Brechter Ferenc az Eszterházy uradalom mérnöke volt, 1819-ig Nagy József utódjával, Török Ferenccel közösen irányították a Kapós szabályozási és vízrende­zési munkálatait. A munka tényleges irányítója Brech­ter volt. Török elsősorban a szabályozással kapcsolatos mellékkérdésekkel foglalkozott, illetve az eredeti tervek módosítása miatt gyakran végzett felméréseket is. Brechter és Török kezdték meg egy újabb szabályozási tervezet kidolgozását a megye megbízásából, ezt azon­ban nem fejezték be, mivel 1820-ban sor kerül a Kapós egészének szabályozására a Kaposvízi Társulat meg­alakulásával. Ugyanakkor megállapítható, hogy a sza­bályozást végző királyi bizottság a főcsatorna nyom­vonalát a kettőjük által készített tervezet alapján ké­szíttette el. Török Ferenc vármegyei mérnök életéről dr. Bencze Géza írt részletes tanulmányt, én itt csak munkásságá­nak egyes kiemelkedő részeire szeretnék rávilágítani. <3 már az Institutum Geometricumon végzett mérnökök közé tartozik. Érdekességként megemlítem, hogy a mérnöki okleveleket latin nyelven adták ki egészen 1846-ig, amikor is az alábbi szövegű rendelet ezt meg­változtatta: „Minden tudori oklevél ezentúl is latin, az alsóbb­rendűek, úgymint sebész, gyógyszerész, bába, mérnök, szemfog és baromorvosi oklevelek magyar nyelven adassanak ki." A már említett tanulmányban megtalálható Török Ferenc magyarra fordított mérnöki oklevelének szövege is — a fordítás az 1920-as években készült — így én inkább egy 1846-ban kiadott magyar nyelvű oklevél szövegét ismertetném — igen szép múlt századi nyel­vezetének hangulata miatt. Az oklevél szövege: „Mi, Elnöke, Dékánja és Tanárai a Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészeti Karának, Minden illető­nek ezentúl tudtára adjuk, hogy miután tudós és ér­demteljes Menczel Ferenc úr, 28 éves római katolikus hitű, Csabáról, Békés megyében származott, ezen ki­rályi Tudomány Egyetemben a legkegyelmesebb királyi rendelet által meghatározott szigorú próbatételeket, a felsőbb Mennyiségtanból, a gyakorlati Mértanból, Víz­erő és Vízépítészettanból és Erőműtanból kiállván, s nem különben a Rajzolásban és a Mérnöki gyakorlat­ban és Művészetekben jeles tanultságát és alkalmas létét előttünk bőven bebizonyította, ugyan ezen tudós és érdemteljes Menczel Ferenc urat, Felséges Fejedel­münk és Királyunk által reánk ruházott hatalomnál fogva Felavatott Mérnöknek nyilatkoztatjuk. Minek hitelére neki ezen Oklevelet kiadtuk és a Bölcsészeti kar nagyobb pecsétjével, valamint a szokott aláírások­kal megerősítettük." Visszatérve Török Ferencre — miután 1801-ben elvé­gezte az Institutum Geometricumot, az Eszterházy Her­cegség lenti uradalmában uradalmi földmérő. 1807-ben megpályázza a Somogy megyei földmérői hivatalt, és ezt a tisztséget haláláig tölti be. Mint már említettem, folyamatosan részt vett a Kapós szabályozása munkála­taiban, számos patak és mocsár lecsapolási tervét ké­szíti el, ő vezette a kaposvári vármegyeháza építé­sét is. A Somogy—Zala megyék határán elterülő ormándi (kápolnai) berek lecsapolási tervét szintén ő készíti el — részt vesz a Sió szabályozási munkáiban is (1814— 21). 1822-től fő területe a Dráva szabályozása. Somogy addig is jelentós erőfeszítéseket tett a Dráva megféke­zésére — 1821-ben már állandó drávai mérnököt is al­kalmazott — Török ebben az időben főleg térképezés­sel foglalkozott és számos kanyarulatmetszést készített (térképeire a magas kiviteli színvonal és a pontosság jellemző). Hosszan tartó betegség után 1832-ben halt meg Tapsonyban. Sírja ma is megtalálható a tapsonyi temetőben, meglehetősen elhanyagolt állapotban. A műszaki nagyjaink sorában kiemelkedő helyet el­foglaló Beszédes József munkásságát már sokan és sok helyütt közzétették. A somogyi munkák ismertetése során feltétlenül említeni kell a megye területén vég­zett munkásságát. Pályája elején még mint gyakornok kerül a Sárvíz szabályozó társulathoz — 1819-ben már ugyanezen tár­sulat igazgató mérnöke — 1821-ben készíti el a Sárvíz szabályozó tervét. Az általa rendezett vízrendszer ma­gába foglalja a Bátától ősig, Simontornyától Kapos­várig, és Tolnanémeditől Siófokig terjedő területek vi­zeit. Munkásságának — a Siófok torkolati malomgát elbontásának köszönhetően a Balaton vízszintje 1 m-rel csökkent és hatására — a tó partján, illetve a Sió völ­gyében 40 ezer kat. h. terület vált használhatóvá. Vele egyidőben több mérnök élt és dolgozott, akik­nek neve feledésbe merült. Köztük Halász Gáspár — aki 1787-ben született Da­basin, középiskoláit Pápán végzi — majd a pesti egye­temen tanul, első szigorlatát már 1808-ban leteszi, dip­lomát 1811-ben szerez. Időközben részt vesz a Napoleon elleni nemesi felkelésben a győri csatában. 1811-ben a diploma kézhezvétele után, a Sárvíz sza­bályozásához kerül, ahol mint munkavezető mérnök dolgozik. Több malom építése fűződik nevéhez. A csa­torna elkészülte után, a csatorna igazgató mérnöke. 1859-ben, 73 éves korában hal meg. Élete végén a Sió és Balaton szabályozási tervén dolgozott. Szintén a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kell megemlíteni Qvitz Antal nevét, akivel közösen Halász Gáspár 1817-ben szabályozási tervet készített a Sárvízre. Visszakanyarodva a somogyi „vizekre" 1832-ben Török Ferenc halála után Kehrn Vilmos lett Somogy megye hites főinzsellére, de csak rövid ideig, mert 1833-ban már a Festetich uradalom mérnöki hivatalá­nak igazgatója. A megüresedett helyet Vörös László — Heves megyei segédmérnök pályázza meg. 1833-tól — 1852-ig tölti be ezt az állást. Vörös László somogyi hivatala előtt főleg vízügyi vo­natkozású térképeket készített — Huszár Mátyás mel­lett részt vett a Duna Mappáció munkájában. Hivatalba lépése után folyószabályozási munkálatok tervezése és végrehajtása köti le ideje nagy részét. Be­kapcsolódik a Kapós—Sárvíz—Sió—Balaton szabályo­zási munkálataiba. 1840-ben térképezi fel a Dráva Somogy megyei sza­kaszát. Ebben az évben kap megbízást a Somogy me­gye Rendszeres Földabroszának elkészítésére. Az ösz­szegyűjtött uradalmi birtoktérképekből, illetve saját felméréseiből áttekintő térképet szerkeszt. Az 1834— 48 között minden egyes drávai átvágás az ő tervei sze­rint készült. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom