Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Rákos József: Vízimérnökök munkássága Somogyban, az 1770-1848 közötti években

ismerteti Brechter Ferenccel, valamint Hofstátter Tamással közösen készített tervét. A tervet elfogadják. Érdekességként említem meg, hogy az akkoriban szokásban levő napszámbér helyett Nagy József javaslatára, a kiásott szakaszhoz viszonyított teljesítmény arányában béreztek. Még ebben az évben (1807) a munkálatokat meg is kezdik. Az irányítást Brechter Ferenc végzi. Nagy Józsefet ugyanis a drávai vízrendezések kötik le. Itt munkájának teljesítése közben megbetegszik és 1807 őszén, 66 éves korában hal meg. A Kapós rendezési munkálatai kudarcba fulladnak, de ez nem az említett mérnökök által készített terv hiányossága. Itt kell megemlíteni Bőhm Ferenc nevét, akinek vízfélreszorítás elve alapján készült Nagy Józsefék terve. Ezt az elvet használjuk ma is. Bőhm szerint minden folyó a beléje ömlő mellékvizekkel együtt egy egészet alkot, a szabályozás tehát csak akkor jár kellő eredménnyel, ha a munkálatok alapjául azt az alapelvet fogadjuk el, amely az egészre vonatkozik, a mocsarak vizét el kell különíteni a kívülről beléje folyó vizektől. Bőhm Ferenc nem szorosan a megye területén működött, azonban az elődök között mindenképpen meg kell említeni, hiszen a vízrajzi környezet, így a Sió— Kapós—Sárvíz-rendszer sem ismer megyehatárokat, márpedig Bőhm Ferencnek kiemelkedő szerep jut e rendszer szabályozásában. A Sárvíz szabályozó társulat (mely hazánkban az első ilyen jellegű) a XVIII. század végén kezdi meg a munkálatokat, Bőhm tervének megvalósításával, aki egyben a társulat első igazgató mérnöke is. A vízfélreszorítási elvet alkalmazva készült 1807-ben a Kapós rendezési terve is, melyet Nagy József, Brechter Ferenccel és Hofstátter Tamással közösen dolgozott ki. Brechter Ferenc az Eszterházy uradalom mérnöke volt, 1819-ig Nagy József utódjával, Török Ferenccel közösen irányították a Kapós szabályozási és vízrendezési munkálatait. A munka tényleges irányítója Brechter volt. Török elsősorban a szabályozással kapcsolatos mellékkérdésekkel foglalkozott, illetve az eredeti tervek módosítása miatt gyakran végzett felméréseket is. Brechter és Török kezdték meg egy újabb szabályozási tervezet kidolgozását a megye megbízásából, ezt azonban nem fejezték be, mivel 1820-ban sor kerül a Kapós egészének szabályozására a Kaposvízi Társulat megalakulásával. Ugyanakkor megállapítható, hogy a szabályozást végző királyi bizottság a főcsatorna nyomvonalát a kettőjük által készített tervezet alapján készíttette el. Török Ferenc vármegyei mérnök életéről dr. Bencze Géza írt részletes tanulmányt, én itt csak munkásságának egyes kiemelkedő részeire szeretnék rávilágítani. <3 már az Institutum Geometricumon végzett mérnökök közé tartozik. Érdekességként megemlítem, hogy a mérnöki okleveleket latin nyelven adták ki egészen 1846-ig, amikor is az alábbi szövegű rendelet ezt megváltoztatta: „Minden tudori oklevél ezentúl is latin, az alsóbbrendűek, úgymint sebész, gyógyszerész, bába, mérnök, szemfog és baromorvosi oklevelek magyar nyelven adassanak ki." A már említett tanulmányban megtalálható Török Ferenc magyarra fordított mérnöki oklevelének szövege is — a fordítás az 1920-as években készült — így én inkább egy 1846-ban kiadott magyar nyelvű oklevél szövegét ismertetném — igen szép múlt századi nyelvezetének hangulata miatt. Az oklevél szövege: „Mi, Elnöke, Dékánja és Tanárai a Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészeti Karának, Minden illetőnek ezentúl tudtára adjuk, hogy miután tudós és érdemteljes Menczel Ferenc úr, 28 éves római katolikus hitű, Csabáról, Békés megyében származott, ezen királyi Tudomány Egyetemben a legkegyelmesebb királyi rendelet által meghatározott szigorú próbatételeket, a felsőbb Mennyiségtanból, a gyakorlati Mértanból, Vízerő és Vízépítészettanból és Erőműtanból kiállván, s nem különben a Rajzolásban és a Mérnöki gyakorlatban és Művészetekben jeles tanultságát és alkalmas létét előttünk bőven bebizonyította, ugyan ezen tudós és érdemteljes Menczel Ferenc urat, Felséges Fejedelmünk és Királyunk által reánk ruházott hatalomnál fogva Felavatott Mérnöknek nyilatkoztatjuk. Minek hitelére neki ezen Oklevelet kiadtuk és a Bölcsészeti kar nagyobb pecsétjével, valamint a szokott aláírásokkal megerősítettük." Visszatérve Török Ferencre — miután 1801-ben elvégezte az Institutum Geometricumot, az Eszterházy Hercegség lenti uradalmában uradalmi földmérő. 1807-ben megpályázza a Somogy megyei földmérői hivatalt, és ezt a tisztséget haláláig tölti be. Mint már említettem, folyamatosan részt vett a Kapós szabályozása munkálataiban, számos patak és mocsár lecsapolási tervét készíti el, ő vezette a kaposvári vármegyeháza építését is. A Somogy—Zala megyék határán elterülő ormándi (kápolnai) berek lecsapolási tervét szintén ő készíti el — részt vesz a Sió szabályozási munkáiban is (1814— 21). 1822-től fő területe a Dráva szabályozása. Somogy addig is jelentós erőfeszítéseket tett a Dráva megfékezésére — 1821-ben már állandó drávai mérnököt is alkalmazott — Török ebben az időben főleg térképezéssel foglalkozott és számos kanyarulatmetszést készített (térképeire a magas kiviteli színvonal és a pontosság jellemző). Hosszan tartó betegség után 1832-ben halt meg Tapsonyban. Sírja ma is megtalálható a tapsonyi temetőben, meglehetősen elhanyagolt állapotban. A műszaki nagyjaink sorában kiemelkedő helyet elfoglaló Beszédes József munkásságát már sokan és sok helyütt közzétették. A somogyi munkák ismertetése során feltétlenül említeni kell a megye területén végzett munkásságát. Pályája elején még mint gyakornok kerül a Sárvíz szabályozó társulathoz — 1819-ben már ugyanezen társulat igazgató mérnöke — 1821-ben készíti el a Sárvíz szabályozó tervét. Az általa rendezett vízrendszer magába foglalja a Bátától ősig, Simontornyától Kaposvárig, és Tolnanémeditől Siófokig terjedő területek vizeit. Munkásságának — a Siófok torkolati malomgát elbontásának köszönhetően a Balaton vízszintje 1 m-rel csökkent és hatására — a tó partján, illetve a Sió völgyében 40 ezer kat. h. terület vált használhatóvá. Vele egyidőben több mérnök élt és dolgozott, akiknek neve feledésbe merült. Köztük Halász Gáspár — aki 1787-ben született Dabasin, középiskoláit Pápán végzi — majd a pesti egyetemen tanul, első szigorlatát már 1808-ban leteszi, diplomát 1811-ben szerez. Időközben részt vesz a Napoleon elleni nemesi felkelésben a győri csatában. 1811-ben a diploma kézhezvétele után, a Sárvíz szabályozásához kerül, ahol mint munkavezető mérnök dolgozik. Több malom építése fűződik nevéhez. A csatorna elkészülte után, a csatorna igazgató mérnöke. 1859-ben, 73 éves korában hal meg. Élete végén a Sió és Balaton szabályozási tervén dolgozott. Szintén a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kell megemlíteni Qvitz Antal nevét, akivel közösen Halász Gáspár 1817-ben szabályozási tervet készített a Sárvízre. Visszakanyarodva a somogyi „vizekre" 1832-ben Török Ferenc halála után Kehrn Vilmos lett Somogy megye hites főinzsellére, de csak rövid ideig, mert 1833-ban már a Festetich uradalom mérnöki hivatalának igazgatója. A megüresedett helyet Vörös László — Heves megyei segédmérnök pályázza meg. 1833-tól — 1852-ig tölti be ezt az állást. Vörös László somogyi hivatala előtt főleg vízügyi vonatkozású térképeket készített — Huszár Mátyás mellett részt vett a Duna Mappáció munkájában. Hivatalba lépése után folyószabályozási munkálatok tervezése és végrehajtása köti le ideje nagy részét. Bekapcsolódik a Kapós—Sárvíz—Sió—Balaton szabályozási munkálataiba. 1840-ben térképezi fel a Dráva Somogy megyei szakaszát. Ebben az évben kap megbízást a Somogy megye Rendszeres Földabroszának elkészítésére. Az öszszegyűjtött uradalmi birtoktérképekből, illetve saját felméréseiből áttekintő térképet szerkeszt. Az 1834— 48 között minden egyes drávai átvágás az ő tervei szerint készült. 6