Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - HÍREK, ISMERTETÉSEK - Dr. Szalai György: 50 éves a Mezőgazdasági foglalkozó Mérnökök Nemzetközi Bizottsága (CIGR)

ra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek jellemzik a mezőgazdaság műszaki problémáinak fejlődését, és amelyek megoldása a CIGR feladataként vetődött fel az elmúlt fél évszázad folyamán. Az 1. műszaki szakcsoport területén kiemelkedő téma volt a hollandiai polderek hasznosítása, új öntözőtelepek és rendszerek kialakítása, az esőztető öntözés fejlesztése, az alagcsövezés fiziológiai aspektusai, a földutak építése és fenntartása, valamint azoknak a tényezőknek az elemzése, amelyek a mezőgazdasági üzemek hidraulikai infrastruktúrájához kapcsolódnak. A szekció szorosan együttműködött a nemzetközi öntözési és vízelvezetési bizottsággal (ICID), a nemzetközi talajtani szövetséggel, és közreműködött a FAO és az UNESCO patronálásával rendezett nemzetközi hidrológiai decennium rendezésében. A 2. szakcsoport eddigi tevékenysége a mezőgazdasági lakásviszonyokra, az állattartási munkák ésszerűsítésére, a gabonafélék tárolására, a mezőgazdasági épületek méretszabványosítására, különböző állatfajok tartási technológiáira, a korszerű állattartási létesítményekre, a klimatizálásra, a trágyakezelésre, majd az állattartással kapcsolatos környezetvédelmi témákra irányult. A 3. szakcsoport a maga idején behatóan foglalkozott az eszközhordozó és univerzális traktorokkal, később a nagyteljesítményű talajművelő traktorokkal, a teljesítményleadó tengelyhajtású munkagépekkel, a kertészeti termelés gépesítésével, a trópusi országok különleges gépesítési kérdéseivel, a gépesítési adatok számítógépes feldolgozásával, a mezőgazdasági gépek automatizálásával, valamint a többi technikai szekcióval együtt a gépesítés és az egyéb mezőgazdasági műszaki területek összehangolási kérdéseivel. A szakemberek jobb tájékoztatása érdekében a 3. technikai szekció 20 év óta nemzetközi bibliográfiai közlönyt publikál a mezőgazdasági gépészetről és gépesítésről. Ezt a tevékenységet a francia mezőgazdasági gépészeti tanulmányi és kísérleti központ (CNEEMA) koordinálja. A 4. szapcsoport 1964 óta önálló szervezetben foglalkozik a falu villamosításával és a villamosság mezőgazdasági alkalmazásával. Az 1970-es évek eleje óta ez a szekció különösen nagy munkát végez az energia gazdaságosabb felhasználásával és az új energiahordozók mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó témakörökben. Mindazokat a technológiai kérdéseket műveli, amelyek a villamosenergia elosztásának és hasznosításának problémáit érintik. Több munkacsoportban dolgozták ki a főbb villamosítási szakkifejezések jegyzékét és definícióját, a mezőgazdasági villamos berendezések tipizálását és az érintésvédelem műszaki kérdéseit. Az 5. szakcsoport a mezőgazdasági tudományok munkaszervezési kérdéseit műveli. Kezdetben az elemi munkafolyamatok adatait gyűjtötte, majd az adatok feldolgozására fordította a figyelmet és a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásának egyik úttörője volt. Feladatkörébe tartoztak az ergonómiai kérdések, az ember-gép kapcsolatokból eredő műszaki és szervezési problémák. A szekció rendszeresen kiadja „Mezőgazdasági munkatudomány indexét", amely 30 ország 80 kutatóközpontjából mutatja be a befejezett, folyamatban levő és tervezett kutatási munkákat. összegezve a CIGR félévszázados tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy a bizottságban tömörült szakemberek időben felismerték a mezőgazdaság szempontjából fontos szerepet játszó műszaki kérdéseket. A szervezet fórumot teremtett a tudományos és szakmai tapasztalatcserékre, az új kutatási eredmények nemzetközi bemutatására és a gyors információcserére, megjelölte az új kutatási irányokat, amivel segítséget nyújtott az egyes tagországok kutatóinak saját kutatási terveik kialakításához. Gondoljunk csak többek között a mezőgazdaság motorizálására, a víz- és energiatakarékosságra az öntözésben, az űrből való távfelderítésre a talaj víztartalékainak számítása céljából, a napenergia hasznosítására a mezőgazdasági épületek fűtésében és a termés szárításában, a biomasszában rejlő energia hasznosítására, vagy az ergonómia meghonosodására a mezőgazdasági munkákban. Ezek mind-mind olyan fontos műszaki fejlesztési kérdések, amelyekben igen jelentős a CIGR előrevivő tevékenysége. Magyarország hivatalosan 1967-ben kapcsolódott be a szervezet munkájába. A CIGR 1964 szeptemberében Lausanne-ban (Svájc) tartott hatodik világkongresszusán meghívottként részt vett magyar szakemberek vetették fel először a javaslatot, hogy a kongresszuson szerzett tapasztalataik alapján Magyarországnak hasznos lenne a CIGR tevékenységébe szervezetten is bekapcsolódnia. Ez hivatalosan 1969-ben történt meg, amikor is a Magyar Nemzeti Bizottság felvételét a közgyűlés ratifikálta. A Magyar Nemzeti Bizottság a mezőgazdaság műszaki és termelésfejlesztésében érdekelt MTESZ tagegyesületek képviselőiből alakult meg a MTESZ keretében, központi jellegű bizottságként. A szervezet nemzetközi központja belső tagolódásának megfelelően 5 szakcsoportra oszlik, amelyek tevékenységük szervezésében a következő egyesületekre támaszkodnak: Magyar Agrártudományi Egyesület, Magyar Hidrológiai Társaság, Építőipari Tudományos Egyesület, Gépipari Tudományos Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület. A CIGR munkájában központi helyet foglalnak el az ötévenként rendszeresen tartott világkongresszusok. A kongresszusi ciklus szempontjából az 1967. évi bekapcsolódásunk kedvező időpontban történt, mert éppen ekkorra alakult ki a részletes témaköre a CIGR soron következő hetedik világkongresszusának, melyre 1969ben Baden-Badenben (NSZK) került sor. E kongreszszusra Nemzeti Bizottságunk 18 tanulmányt küldött ki, és számos magyar szakember is részt vehetett tanácskozásain. A kongresszus tanulságainak levonása során megállapítást nyert, hogy az ott felvetett és megvitatott témáknak különös jelentősége abban volt, hogy a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztési igényeit a problémák komplex jellegének megfelelően igen sokoldalúan közelítette meg. A kongresszus megmutatta, az a tény, hogy a magyar szakemberek a szocialista nagyüzemi keretek között működő mezőgazdaság szemléletéből kifolyóan sok kérdésre tudnak a nem szocialista országok képviselői számára újat mondani, a kongreszszuson lehetőség van a hazai eredmények bemutatására, ugyanakkor mód van a más országokban folyó munka eredményeinek megismerésére, meggyőzően indokolja, hogy Bizottságunk aktívan vegyen részt a nemzetközi szervezet munkájában. A magyar szakemberek aktív és színvonalas fellépése, szerepelése felkeltette a CIGR vezetőségének a figyelmét is a magyar mezőgazdaság-fejlesztési munka és eredmények iránt. Nem véletlen, hogy a kongreszszust követő években a CIGR-nek csaknem minden vezetője ellátogatott Magyarországra, részt vett egy-egy őt szakmailag is érintő témakörből szervezett rendezvényen. Azóta a szervezetnek további két kongresszusa zajlott le Hollandiában, illetve az Egyesült Államokban, s a magyar részvétel e kongresszusokon is kiemelkedő volt. A kiküldött és elfogadott dolgozatok számát tekintve a résztvevő országok között az első helyeket foglaltuk el. A magyar mezőgazdaság eredményeinek, s egyben Nemzeti Bizottságunk munkájának elismerését is jelenti az a megtisztelő határozat, mely szerint a nemzetközi vezetőségbe, a szervezet első alelnökeként (dr. Lehoczky László), a második szakcsoport második alelnökeként (Tamáska János), illetve a negyedik szakcsopor első alelnökeként (dr. Sibalszky Zoltán) magyar szakember került. A CIGR két kongresszusa közötti 5 éves időszak folyamán az 5 szakcsoport mindegyike rendez néhánynapos szakmai konferenciákat, tudományos napokat, munkaülés jellegű szakmai tanácskozásokat lehetőleg mindig más-más országban, és az éppen aktuális témakörökben. így 1975-ben, illetve 1976-ban két szakcsoport: a második, illetve a negyedik Budapesten tartotta tudományos napjait. Mind a mezőgazdasági építészeti, mind pedig a mezőgazdasági villamosítási tudományos napok igen sok érdeklődőt vonzottak, és nagy sikerrel zajlottak le hazánkban. Ugyancsak sikeres rendezvénynek tekinthetjük az 1976-ban Magyarországon, a Mezőgazdasági Munkaszervezők Nemzetközi Szövetsége