Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Andrikovics Sándor: XXII. Hidrobiológus Napok (1980. október 2-4.)

XXII. Hidrobiológus Napok 1980. október 2—4. (Tihany) A tanácskozáson 92 résztvevő előtt 41 szakmai előadás és 2 diavetítéssel egybekötött élménybeszámoló hangzott el. A Hidrobiológus Napok előadássorozatát elnökünk, dr. Hortobágyi Tibor professzor nyitotta meg, majd a tihanyi Biológiai Kutató Intézet képviseletében dr. Salánki János kutatóintézeti igazgató üdvözölte a konferencia résztvevőit. Külön örömünkre szolgált, hogy Társaságunk főtitkára, dr. Szálai György is résztvett a tanácskozás első napján, és beköszöntőjében pozitívan értékelte a hidrobiológusok e rendezvényét, érintve olyan kérdéseket, mint a „hidrobiológus társadalom" és vizeink megőrzéséért munkálkodó műszaki szakemberek egyre gyümölcsözőbb együttműködése, valamint szorgalmazta a hidrobiológus továbbképző tanfolyam folytatását is. A szakmai előadásokat ez évben „A vízi ökoszisztémák és produktivitásuk" címet viselő központi gondolat fogta össze. E problémafelvetés a Hidrobiológus Napok rendezőségének kettős törekvését fejezte ki, miszerint adjunk számot a hazai hidrobiológia legfontosabb új eredményeiről, és különösen kiemelten foglalkozzunk a primer és a szekunder produkció kérdéseivel. A központi gondolat helyességét a bejelentett előadások minden eddiginél nagyobb száma és szakmai színvonala egyaránt igazolta. Az első nap 8, a Velencei-tó hidrobiológiái kutatásával foglalkozó előadás hangzott el. Az algológiai vizsgálatok alapján a 70-es évek elejéhez képest a tó mozaikossága nagymértékben csökkent, fitoplanktonjának faji összetétele egyhangúbbá vált, és az algák egyedsűrűsége megnőtt. A planktonikusan eutrofizálódott vízminőségi táj, a Fürdető nádasszegélye élőbevonatának biomasszája a legkisebb, valamint megfigyelhető a bevonatok szervetlen frakciójának évről évre való növekedése is. A Crustacea plankton produkciója a vegetációs periódusra számítva 67,86—161,00 g/m

3 között változott, és a tó egyes részei a planktonikus rákok termőképessége szerint rangsorolhatók. Ezekután a tó nyugati részén elterülő úszólápvilág és a vízminőség kapcsolatáról, az úszólápok és a szikes vízterek találkozásánál kialakuló vízkémiai gradiensek zoológiai hatásairól és az ezeken a területeken élő Rotatoria együttesekről hallhattunk értékes előadásokat. Hasznosan egészítette ki a tó mozaikosságáról alkotott képünket a kagylós rákok (Ostracoda) vízminőségjelző szerepéről elhangzott beszámoló. A Velencei-tóval foglalkozó blokk utolsó előadása az in situ oxigénmérések felhasználásával a napi fotoszintézis és légzés becslésével a tó különböző területein éles trofitás különbségek kimutatásáról adott számot. A délutáni programban érdekes előadás hangzott el a Nephrocytium zöldalga nemzetségről, amely új a tudományra, s eddig csak a Dunából ismert. A továbbiakban többek között a sekély tavak oxigéntermelésének, fogyasztásának modellezéséről, a Moina rectirostris (Cladocera) populációdinamikai vizsgálatáról a Fertő planktonikus algatársulásairól és az elsődleges és másodlagos termelés politrofikus vizekben kérdéseiről hallhattunk értékes előadásokat. Ezután a balatoni állatok különböző szöveteiben kimutatható fémion-koncentrációkról hangzott el beszámoló, majd megismerkedhetünk két különböző táplálkozású Qopepoda rákfajának mikroszkópos anatómiájával. A Hidrobiológus Napok második napján az egyik legnagyobb vitát kiváltó; sikeres előadás a Balaton tápanyagforgalmának dinamikus modellje címet viselte. A modellt a szemesi és a siófoki medence adataival futtatták számítógépen. A modell segítségével sikerült reprodukálni a két medencében a mért nitrát és foszfát koncentrációkat, valamint az elsődleges termelés és a fitoplankton biomasszájának évi ciklusát. Az első előadáshoz jól kapcsolódtak a Balaton-vízben a korlátozó növényi tápanyagok meghatározására algateszttel végzett vizsgálatok eredményeit ismertető, a szélerősség, a Balaton-víz zavarossága, a hőmérséklet, a fényviszonyok és a biogén mészkiválás kapcsolatát tárgyaló előadások. A Balaton plankton Crustaceáival foglalkozó előadásból megtudhattuk, hogy e szervezetek élettevékenysége, termelése mennyire eltérőek a trofikusan különböző területek között. Érdekes új eredményeket hoztak a táplálkozásbiológiai, táplálékpreferencia vizsgálatok, amelyeket különböző Daphnia fajokon az MTA Biológiai Kutató Intézet kutatói végeztek. A Balatonnal foglalkozó ülésszak halászatbiológiai előadásai a garda (Pelecus cultratus L.) növekedésével, P/B arányával és hozamaival, valamint a dévérkeszeg (Abramis brama L.) nitrogénkiválasztásának hőmérséklet és táplálékfüggésének kérdéseivel foglalkoztak. A balatoni mederüledék vizsgálatok, s üledéktérképezés a keszthelyi és a szigligeti medencében már befejeződött. A nagyléptékű térképsorozat elemzése hasznos támpontokat ad a tavi élővilág térbeli eloszlásának értelmezéséhez, a tó bonyolult anyagáramlási folyamatainak pontosabb megértéséhez. Ha a víz nem keveredik fel, akkor a keszthelyi medencében lehetséges az anaeróbia kialakulása, tudhattuk meg többek között a következő előadásokból. A továbbiakban a Balatonban az elsődleges termelés és légzés eddigieknél részletesebb kiméréséről hallhattunk beszámolót. Ahhoz, hogy a fenéküledék élővilága, anyag- és energiaáramlási folyamatait megértsük, elengedhetetlen az árvaszúnyogok biomasszájának pontos meghatározása. E témakör előadásából hasznos javaslatokat kaptunk a Chironomidák egyedszámának meghatározására szolgáló mintavételi, mintaelőkészítés és feldolgozás egzakt paramétereinek és kivitelezésének kérdéséhez, majd a következőkben elhangzó előadás egy olyan eljárást ismertetett, amellyel a Chironomida lárvák szárazanyag tartalmából jó közelítéssel lehet a biomasszára következtetni, és ugyanakkor a fajok utólagos azonosítása is lehetséges. Az ezután következő előadás a Szalajka patakrendszer kirepülő rovartársulásainak vizsgálatáról adott számot. A második nap kiemelkedő eseménye volt a Duna hidrobiológiái kutatásának újabb eredményeit ismertető beszámolók sorozata. Ezek az előadások foglalkoztak a bakterioplankton, a fitoplankton, az egysejtűek kolonizációjának kérdéseivel, a folyóvízben is előforduló vertikális fizikai-kémiai rétegződés jelenségével, valamint az utóbbi 3 kérdéscsoport pathanalizis segítségével való modellezésével. A folyókutatással foglalkozó ülésszak programjához jól kapcsolódott a Duna és a Tisza eltérő hordalékviszonyait taglaló előadás, és a Tisza, valamint a mellékfolyóinak torkolatvidékéről származó malakológiai anyag feldolgozásának eredményei, és a Szajol I. Főcsatorna vízminőségének vizsgálatáról szóló beszámoló. A második nap utolsó előadása a rizsszúnyog és a rizslégy lárvakártételével foglalkozott. A Hidrobiológus Napok harmadik napján a Bicaz tó hidrobiológiái vizsgálatáról hallhattunk 5 értékes beszámolót, azoktól a román kutatóktól, akik a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben tartózkodtak. A rendkívül magas színvonalú szakmai program dr. Ponyi Jenő zárszavával ért véget. Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően a Hidrobiológus Napok résztvevői az előadások tartalmi kivonatát ízléses kivitelű füzetben a konferencia kezdete előtt kézhez kapták. Dr. Andrikovics Sándor