Hidrológiai tájékoztató, 1981
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: A MIRA gyógyvíztelep kialakulása
lül előforduló gyógyvizek a felszín alatt 2—4 m közötti mélységben szivárognak, s közben az agyag piritjét kénsavvá bontják, amely oldatba hozza a földpátot és dolomitot. Az utánpótlódás részben közvetlenül a felszínre hulló csapadékvízből, részben a magasabb felszínről a telep felé szivárgó talajvízből származik. A kémiai vizsgálatok azt bizonyították, hogy 3 m-en belül keserűvíz képződik, és a kutakban a teljes leszívás után 3—4 nap alatt ismételten teljesen feltöltődik. A 4 m-es glaubersós vizű kutakban viszont a szivárgás jóval gyorsabb, itt 1,5 nap is elegendő á visszatöltődéshez. Mindkét mélységű kút kiképzésekor a vízszín a felszín alatt 1,5 m-ben állt be bizonyítva, hogy azonos víztároló, de különböző koncentrációjú víz került feltárásra. Hankó V. 1922-ben elemezte először a kétféle gyógyvizet, és úgy találta, hogy a MIRA a környező országok legtöményebb glaubersós vize, mert pl. kétszer anynyi benne az összes oldott anyag (18,8 g/l), mint a karlsbadiban vagy a marienbadiban Már ekkor felismerte, hogy a 4 m alatti rétegek a mélység növekedésével mind kisebb koncentrációjú vizet tárolnak. Ez a megállapítás egyértelműen behatárolta a kutak mélységét. Vitathatatlan, hogy a 3 m-es kutakból igen tömény (58,5 g/l összes oldott anyagtartalmú) gyógyvizet tártak fel, vegyi össztétele (nátrium 12,9 g/l, magnézium 3,4 g/l, szulfát 40,6 g/l) némelyik — különösen a Hunyadi János — budai keserüvízhez rendkívül hasonlít, de ez is inkább glaubersós, mint keserűvíz. A hígabb keserűvizet gyermekek részére palackozták. Hankó V. elemzése szerint (1922) a 11,6 g/l összes oldott anyagtartalomból a nátrium mennyisége 2,8 g/l (68,64 mg eé%), a magnézium 0,4 g/l (20,43 mg eé 0/„), a szulfát pedig 6,1 g/l (71,80 mg eé%). A vegyi összetétel alapján ez is kifejezetten glaubersós gyógyvíz. Minden bizonnyal Hankó V. 1922. évi elemzését egy másik már megelőzhette, mert nem valószínű, hogy a kémiai összetétel ismerete nélkül a Népjóléti Minisztérium az 1318/1921. sz. engedélye alapján gyógyvízzé minősítette volna a telepen feltárt szulfátos vizeket. Gyógyvíztermelés Az első 3 aknás kutat feltehetően 1920—1922 között létesítette a terület tulajdonosa, özv. Vigh P. Pálné, illetve örököse. Nemsokkal ezután a meglehetősen kezdetleges kivitelű negyedik kutat is kiképezték. A kutak átmérője 62—64 cm volt, a gyalult deszkaburkolat mintegy 60 cm-re emelkedett a felszín fölé, amely a lezárást biztosította. A gyógyvizet a csapadékvíztől és a szennyeződéstől a kutak körül kialakított kb. 25 cm magas töltés védte. Nemsokkal később díszes kivitelű kútházat is építettek (1. kép). A kedvező összetételű és főként epebántalmak megelőzésére és gyógyítására használt gyógyvíz iránt az igény gyorsan növekedett, és ennek kielégítésére 1922ben már el is készült a Károly Andor műépítész által tervezett első palackozó épület (2. és 3. kép). A palackozáshoz gépi üzemelésű mosót és töltőt használtak, míg a savazás és a címkézés kézierővel történt (4. és 5. kép). A palackokat faládákban tárolták és szállították. Egy 25 palackos láda 1927 után kiszállítva 21 pengőbe, egy palack pedig 1,20 pengőbe került. A telep kitűnően fel volt szerelve. Két szívógázmotorral, 2 dinamóval, saját villanyteleppel rendelkezett. Vezseny községgel 4,8 km hosszú kisnyomtávú iparvasút kötötte össze. Az egyre növekvő igény új kutak telepítését is szükségessé tette. A 18 kh területen 1923-ban már 17, néhány évvel később pedig 18 kútból termelték a gyógyvizet. A telepet 1926-ban a „MIRA Gyógy- és Keserűvízforrás Rt." bérelte. A termelési, illetve értékesítési adatok meglehetősen hiányosak. A 300 ezer palackos (1926) és a 200 ezer literes (1939) termelés között nincs lényeges különbség. A termelés megindításától kezdve a gyógyvíz MIRA keserűvíz, MIRA baby és MIRA glaubersós víz néven került forgalomba. Már az 1920-as években a belföldi igény kielégítésén kívül sikerült Angliába, Franciaországba és Dél-Amerikába is exportálni. 3. kép Az épület falán elhelyezett tábla a tervező és építő nevével 5. kép. A palackozás munkafolyamatai a töltéstől a késztermékig IRODALOM 1. Dobos I.: A „MIRA" gyógyvíztelep kutatási terve. Kézirat, Bp. 1976. 2. Dobos I.: Eredményes kutatás a MIRA gyógyvíztelepen. Vízkutatás, 1977. jún., 4—5. 3. Kunszt J.: A mai Magyarország ásványvizei, fürdői és üdülőtelepei. Bp. 1928. 4. Liffa A.: A Jászkarajenői ..Mira" keserű vizű forrás hidrogeológiai ismertetése. Hidrológiai Közlöny, III. (1923) 1928. 50—58. 4. kép. Palackok előkészítése töltésre. Savazás és mosás 40
