Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bakonyi Sándor-Bernáth Zoltán-dr. Scheuer Gyula: Az egri vár építéshidrológiai vizsgálata

üzemanyag szolgáltatást, folyamatosan ellenőrizni kell az üzemelést. — Megoldandó a terület komplex vízrendezése. A fakadóvizek, pangóvizek, belvizek szakszerű, átgondolt elvezetése a jó minőségű ivóvíz nélkülözhetetlen igénye. A gyors és megfelelő vízelvezetés egy korszerű kiépítettséget és karbantartott csatornarendszert igényel. — A belső és külső közegészségügyi, valamint a hidrogeológiai védőövezeten szabályozni kell a gazdálkodást, az alkalmazott talajművelési és növénytermesztési technológiát, a tápanyag-visszapótlást és növényvédelmet. — Az érintett gazdálkodókat és lakosokat tájékoztatni kell a létesítmény fontosságáról, mert a követendő magatartás ennek hiányában nehezebben tartható. * # * Vázlatosan ezeket tárta fel a tanulmány, amely igyekezett kiegészíteni a közel egy milliárd forintos beruházás előkészítését. A javaslatok végrehajtását feltétlenül szükségesnek tartjuk, mert csak így biztosítható megnyugtatóan és hosszú távon a Pécs—Mohácsi vízrendszer célja, a jó minőségű ivóvíz-szolgáltatás Pécs városának és környékének. Az Egri vár építéshidrológiai vizsgálata BAKONYI SÁNDOR—BERNATH ZOLTÁN—DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés Eger városnál az utóbbi években bekövetkezett pincebeszakadásokkal kapcsolatosan jelentkező épületkárok, támfal leszakadások és egyéb károk elhárítása érdekében elvégzett vizsgálatok nagymértékben bővítették a városra vonatkozó építéshidrológiai ismereteinket. Az Egri várnál is leomlott a Dobó bástya és ezért aggályok merültek fel a többi várfalszakasz állékonyságával kapcsolatban is. A kár okainak felderítése és az egyes várfalak vizsgálata komplex összehangolt feltárási munkálatokat és megfigyeléseket tett szükségessé. Ezeknek keretében történtek az építéshidrológiai vizsgálatok is. E munkálatok során olyan mélységű fúrásos feltárások és megfigyelések történtek, amelyeknek segítségével megbízhatóan felvázolható az Egri várra vonatkozó mindazon adottságok — mérnökgeológiai, építéshidrológiai viszonyok —, amelyek megfelelő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a már bekövetkezett károkhoz hasonlóak, megelőzhetők legyenek és a hathatós és eredményes védelmi munkálatokat végrehajtsák. 2. Földtani viszonyok Az Egri vár a város keleti oldalán az Eger patak völgyének peremén épült ki. A várdomb minden oldalról közel függőlegesen emelkedik ki a felszínből, egy előreugró orrt képezve kivétel a keleti rész, amely csatlakozik az Almári dombvonulat nyugati lejtőjéhez (1. ábra). A vizsgálátok szerint a várdomb földtani felépítésében miocén és negyedkori rétegek vesznek részt (2. ábra). A képződmények jelentős része természetes vagy mesterséges feltárásokban is tanulmányozható. A vizsgált területen a negyedkori rétegek fekvőjét miocén kőzetek alkotják. Ezeket a kifejlődés alapján két csoportra bonthatjuk: Az első csoportba a vulkáni képződmények — riodácittufák — tartoznak, amelyek a város területén nagy elterjedésben ismertek. A fúrások adatai szerint a várdomb nyugati részén települnek. A másik csoportba agyagmárga, homokkő, aprókavicsos homokkő rétegek sorolhatók, amelyek a várdomb északi részén és az almagyari területen mutathatók ki a negyedkori rétegek alatt. A miocén képződményekre a negyedkorban különböző kifejlődésű üledékek halmozódtak fel. Genetikailag ezek különbözőek. Egy részük folyóvízi eredetű és az Eger patak lerakódásainak tekinthetők, a másik részük lejtőüledékek, míg a harmadik részt egykor e területen fakadó karsztos hévforrásokból kivált nagyobb elterjedésű édesvízi mészkő alkotja. Az Eger pataknak a vár környezetében 3 teraszát sikerült kimutatni. A teraszok vastagsága 1—3 m és általában agyagos-iszapos kifejlődésű. A finom frakció aránya helyenként az 50%-ot is meghaladja. A kavicsok anyaga a közeli vízgyűjtő területre jellemző kőzetféleségekből áll (triász mészkő, kvarcit, diabáz, agyagpala). A várnál a miocén rétegekre közvetlenül kb. 1 m vastagságban települ az Eger patak Il/b teraszkavicsa. Ez fejlődött ki ezen a területen a legjobban és számos pincében (Bárány utca) közvetlenül tanulmányozható. A lejtőüledékek az almagyari dombvonulat nyugati oldalán mutathatók ki, melyek a miocén rétegek mállásából és áthalmozódásából keletkeztek részben szoliflukciós áttelepülés, részben felszíni lehordás útján. Az Egri várdomb legjellemzőbb negyedkori képződménye a karsztos hévforrásokból kivált édesvízi mészkő. Vastagsága egyes helyeken (Dobó bástya) a 15 m-t is meghaladja. A vasútvonaltól keletre már nincs meg. Az édesvízi mészkőösszlet kifejlődése igen változatos. A laza nem cementált mészhomok, mésziszap mellett tömött, kemény rétegek is megfigyelhetők. A forrásvizek, amelyekből a mészanyag kivált, az Eger patak völgyoldalán folyt le a vízeséseken keresztül. A legnagyobbak a Dobó bástya környezetében voltak, mert ott figyelhetők meg olyan kifejlődés formák az édesvízi mészkőben, amelyek erre utalnak. Az édesvízi mészkövet lerakó karsztos hévvizek genetikailag megegyeznek a Petőfi tér környezetében feltörő langyos forrásokkal. Az édesvízi mészkő korára vonatkozóan megállapítható, hogy az zömében a riss-würm interglaciálisban képződött. Ezt a megállapítást támasztják alá a legújabb emlős- és csigafauna vizsgálatok (Kordos L., Krolopp E. szóbeli közlése) is. A várdombot lényegében a tektonikai viszonyok alakították ki. A szerkezeti mozgások a kőzeteket erősen feldarabolták. A mért 260/80°, 340/80° és 210/50° dőlésiránnyal és dőlésszöggel jellemezhetők a vetők, melyek mentén jelentős elmozdulások történtek. A vetők mentén a kőzetek rendszerint erősen összetöredezettek. 3. Epítcshidrológiai adottságok A fúrásokkal feltárt mélységig a miocén rétegösszlet kifejlődése nagyon heterogénnek mutatkozott. A rétegek döntően vízrekesztőnek minősíthetők, de egyes szakaszokon olyan porózus kifejlődésűek (homokos tufa), hogy képesek vizet tározni és vezetni, természetesen csak korlátozott mértékben. Víztárolás és vízmozgás történik még a megfigyelések szerint a szerkezeti mozgások hatására keletkezett repedezett zónákban, rés és hasadékvízként. Ezért e rétegösszlet vízvezető tulajdonságai alapján kettős porozitású kőzetként viselkedik. A terület negyedkori képződményeinek — döntően az édesvízi mészkőnek — elsősorban az infiltrálódó vizek mélység felé történő közvetítésében van szerepük. Az egységes összefüggő, felülről az első víz kizárólag a miocén összletben helyezkedik el a fúrások és az