Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár György: Az öntözés talajvizet befolyásoló hatása

retek és rajz, vízépítési szerkezetek, alapozó vízgazdálkodás, géptan, földméréstan, területi- vagy települési vízgazdálkodás, vízépítési szakmai gyakorlat, méréstechnikai és technológiai gyakorlat; víz- és szennyvíztechnológiai szakon: hidrobiológia, anyagismeret, üzemgazdaságtan és szervezés, vízellátás-csatornázás, víz- és szennyvíztisztítás, laboratóriumi gyakorlat, tanműhelyi gyakorlat) kívánatos aránya 50—50 százalék. Ezt az optimálisnak tartott arányt közelíti a vízügyi szakközépiskola vízépítési és vízgazdálkodási szakának óraterve 59—41 százalékaránnyal, illetve a víz- és szennyvíztechnológiai szakának óraterve 60—40 százalékaránynyal. Mindkét szakon folyó képzés szerves része a négyhetes (üzemeknél töltött) nyári összefüggő szakmai gyakorlat. A szakmai elmélet és gyakorlat óraszám-aránya a vízépítés-vízgazdálkodási szakon 57—43 százalék, a víz- és szennyvíztechnológiai szakon 60—40 százalék. A tantárgyak közül a legmagasabb óraszámban a vízépítési és vízgazdálkodási szakon a „Matematikát" és a „Méréstechnika és technológia gyakorlatokat" oktatják, a víz- és szennyvíztechnológiai szakon pedig a „Laboratóriumi gyakorlatok" és a „Matematika" kapta a legjelentősebb óraszámot. Meg kell jegyezni, hogy az általános műveltségi alapot nyújtó „Magyar nyelv és irodalom", „Történelem", valamint „Orosz nyelv" tantárgyak óraszámaránya is igen számottevő, de gondolt az óraterv a fiatalok testi nevelésére, fizikai állóképességének kialakítására is, hiszen a testnevelésre fordítható órák számaránya mindkét szakon 7 százalék. A nevelési és oktatási tervekben előirányzott heti oktatási óraszám 36, az oktatási hetek száma az I—III. osztályban 32, a IV. osztályban 29; a 23 tantárgy oktatására fordítható óraszám egységesen 4500. Mindezekből kitűnik, hogy a vízügyi szakközépiskola tantárgyi struktúrája az előzőekben ismertetett követelményrendszerrel szorosan egybevág. A szakközépiskolai tanuló a képzési, oktatási-nevelési célokkal és követelményekkel a tanórákon a szakmai, illetve nyári termelési gyakorlatokon kívül a tankönyvekben megfogalmazott tananyagok tanulmányozásakor kerül kapcsolatba. A jó tankönyv alapja a jó nevelési és oktatási terv, hiszen ez teljes egészében meghatározza szerkezeti felépítését és belső arányait. A korszerű szakközépiskolai tankönyv segédletekkel is kiegészül, melyek a tanulói önálló anyagfeldolgozás, valamint az ellenőrzés és önellenőrzés lehetőségét biztosítják. A vízügyi szakközépiskolák 1978—79-es tanévtől bevezetett tantervi korszerűsítése nyomán nagyszabású, a fenti célkitűzéseket, igényeket szem előtt tartó tananyagkiadási-program megvalósítása kezdődött meg. 3. A vízügyi szakközépiskolai képzés eredményei és tapasztalatai Napjainkban a vízügyi szakközépiskolát végzettek létszáma a nappali tagozaton évenként mintegy 300 fő, a levelező tagozaton pedig 250 fő. Az ágazatunkban foglalkoztatott mintegy 15 900 fő középfokú végzettségű dolgozó közül csupán 1800 (11,3 %) fő végzett vízügyi szakközépiskolát. A középfokú végzettségű dolgozók mintegy 40 %-a műszaki foglalkozású, ezért jelentős igények mutatkoznak még a vízügyi szakközépiskolát végzettek iránt. A vízügyi szakközépiskolai nevelő-oktató munka színvonalát, eredményeit négytagú szakfelügyelői testület vizsgálja folyamatosan. Évente vizsgálják a képzés végeredményeit ágazatunk érettségi vizsgabizottsági elnökséggel, társelnökséggel megbízott szakemberei is. 4. A vízgazdálkodási technikusminősítés A vízügyi középfokú szakképzés a szakközépiskola befejezésével nem zárul le a végzettek előtt. 1974-től, jelenleg település vízgazdálkodási, területi vízgazdálkodási, vízépítési szakon szervez a bajai, a nyíregyházi és a győri vízügyi szakközépiskola technikusminősítést. ' Képzési profiljának megfelelően a győri szakközépiskola víz- és szennyvízkezelő technikusokat is minősít. 1981-től a technikusminősítési szakok köre vízkútfúró, kutatási, vízügyi szerkesztő, területi, illetve település vízgazdálkodási gépész szakokkal bővül. A minősítésre jelentkezés alapfeltétele általában a vízügyi szakközépiskolai végzettség, valamint a választott szakirány szerinti legalább kétéves szakmai * gyakorlat. A technikusminősítés célja középfokú munkahelyi vezetési és szervezési, műszaki igazgatási, valamint vízgazdálkodási szakismereteket felölelő képesítési rendszer kialakítása. A vezetési ismeretek kellő alapot adnak a minősített technikusoknak a munkahelyi vezetői munkakörök betöltésére, a szervezési és vízgazdálkodási tanulmányok pedig szűkebb területű szakosításban mélyebb ismereteket nyújtanak számukra. A minősített technikusok szakosításának megfelelő ismeretkörű és igényű műszaki igazgatási (vízügyi államigazgatási) felkészítésben is részesülnek. A technikusminősítésre évenként egyszer kerül sor az Állami Technikusminősítő Bizottság előtt. A technikusminősítést OVH utasítások szabályozzák, a jogszabályok meghatározzák a minősített technikusok által betölthető munkaköröket is. Az éves minősített technikusi létszám 200—300 fő között ingadozik.' Az öntözés talajvizet befolyásoló hatása* DR. MOLNÁR GYÖRGY BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet 1. Bevezetés A talaj és a talajvíz nagyon szoros kapcsolatban áll egymással: A talaj különböző genetikai, geográfiai és talajmechanikai jellemzői, a növényzettel együtt, valamint a meteorológiai tényezők (köztük a legfontosabb a csapadék), továbbá az emberi beavatkozások befolyásolják a talajvíz mozgását és vízháztartását. * Az 1980. január 24-én elhangzott előadás kivonata. 2. A talaj vízháztartásának egyes jellemzői Ha elég hosszú időszak átlagát vizsgáljuk, akkor a talajvíztér bevételi és kiadási oldalai egyensúlyban vannak. A különböző mélységben elhelyezkedő talaj vízszínekhez tartozó beszivárgás és párolgás értékek a talajvíz vízháztartási jelleggörbéjével adhatók meg. Megfordítva, a beszivárgás és a párolgás értékek ismeretében a jelleggörbe megszerkeszthető. Vízszintes talajvíz fel-