Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Meszéna János: Gondolatok a Vág vízerő-hasznosításáról

IRODALOM 1. Köteles K.—Nagyistók F.—Puskás A.: Szentes város vízellátása és fejlesztési lehetősége. Hidrológiai Tájékoztató, 1977. 68—70. 2. Nagyistók F.—Köteles K.—Nádudvari J. et. al.: Dél-Kelet Magyarország regionális vízellátása, vízbeszerzés. Kézirat, Szentes, 1976. 1—18. 3. Nagyistók F.: A Csongrád megyei pleisztocén összlet vízföldtanának néhány kérdése. Hidrológiai Tájékoztató, 1978. 61—65. 4. Nagyistók F.: Rétegvíz kutak gazdaságos és biztonságos üzemeltetésének néhány kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1977. 486—490. 5. Nagyistók F.: Rétegvíz termelési tapasztalatok a makói vízműnél. Hidrológiai Közlöny, 1978. 370—376. 6. Nagyistók F.: A gázmentesítés néhány időszerű kérdése Csongrád megye területén. Kézirat, Szentes, 1978. 1—11. 7. Dél-Kelet Magyarország vízellátása. Tanulmányterv, Csongrád megye településeinek vízellátása. VIZITERV, Bp. 1972. 8. Dél-Kelet Magyarország regionális vízellátása, II. kötet ..Előtanulmány Békés—Csongrád megyék regionális vízellátásának" programjavaslatához. Vízgazdálkodási.- Intézet, Bp. 1977. 1—31. Gondolatok a Vág vízerő-hasznosításáról* MESZÉNA JÁNOS Ganz-MAVAG Az irányítástechnikus Szemével nézve is érdekes a Vág-völgyi vízerőmű rendszer. A vízerőművek egy része már megépült, részben most épül, de a továbbiakban is épülnek még újak. így a folyamatosan szerzett tapasztalatokat az emberek a következő építkezéseknél már hasznosíthatják, sőt még a következő generációknak is átadhatják. A Vág völgyének — vízerőmű-hasznosítás szempontjából érdekes — sémáján (1. ábra) a fekete, vastag vonal a folyót és az üzemvízcsatornát jelöli. A vastag vonal két oldalán a négyszögek az egyes műtárgyakat jelképezik. A négyszögek vízszintes oldala a kiépítési vízhozammal arányos, függőleges oldala pedig az eséssel. A vonalkázott négyszögek az energiahasznosításban részt vevő műtárgyakat jelzik, a világosak pedig az energiahasznosításban részt nem vevő duzzasztóműveket mutatják. A négyszögek területei az esés és a vízmennyiség szorzatával, vagyis a hasznosítható teljesítménnyel, illetve az energiahasznosítás nélkül lebocsátott víz teljesítményével arányosak. A négyszögek feletti háromszögek magassága a kiépítési vízhozamra vonatkozó leürítési idővel arányos, így a háromszögek területei a műtárgy feletti tározó hasznos térfogatával arányosak. A Vág és az Árva összefolyása alatti szakaszon — viszonylag kis térfogatú tározókkal rendelkező — folyami és üzemvízcsatornás erőművek, az összefolyás feletti szakaszon viszont tározós erőművek és szivatytyús tározók találhatók. A legalsó három erőmű még csak a tervekben szerepel, és folyami kialakítású lesz. Fölöttük üzemvízcsatornás erőművek következnek: üzemvízcsatornánként egy, három, vagy négy erőművel. Jellegzetességük, hogy viszonylag kis tározóterük van, ami mindegyiknél a legfelső erőmű felett helyezkedik el. Az üzemvízcsatornánkénti legfelső után következő erőművek már gyakorlatilag tározó nélküliek, ezért víznyelésüket a legfelső erőmű üzemvitele határozza meg. Ennek a folyószakasznak a közepén helyezkedik el a nosicei erőmű, amelyik a legnagyobb teljesítményű és a legnagyobb tározótérfogatú a folyami és az üzemvízcsatornás erőművek között. A Vág ezen szakaszának belépcsőzésénél kialakított tározók — bizonyos mértékű — csúcsüzemi termelést is lehetővé tesznek, mert nem kell szükségszerűen ugyanazt a vízmennyiséget átbocsátani valamennyi vízlépcsőn. A különböző erőműveket, erőműcsoportokat különbözően lehet igénybe venni. Ezek természetesen csak a napi csúcsok vitelében tudnak részt venni. Nem elhanyagolható szempont, hogy az erőműveknek — a trencséni teherelosztóban — közös irányítá* Előadásként elhangzott az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Vízenergia Munkabizottság 1977. december 1-i ülésén. suk van. Innen a teherelosztóból — ismerve az egyes erőművek üzemviteli paramétereit — a vízügyi hatóságok által előírt vízszint- és vízhozamtartományokon belül, az energetikai szempontoknak megfelelően állíthatók be az egyes erőművek víznyelése, illetve a vízszintek. Ebből is látszik, hogy a jól körülhatárolt feladatot jól ellátja a trencséni teherelosztó. A pöstyéni vízgazdálkodási központnak csak árvíz, vagy túlságosan kis vízhozam esetén kell az irányító szerepet átvenni. Ha továbbhaladunk felfelé a Vágón és az Árván — az összefolyás feletti folyószakaszokon — mindkét folyón hosszú kiépítetlen szakaszokat találunk. Ezek felett az Árván az árvái tározó, a Vágón pedig a liptómarai tározó található. Mindkettőnek kb. hasonló nagyságú tározója van, de a liptómarai vízerőmű kiépítési vízhozama kb. hatszorosa az árvaiénak. Ebből következik, hogy az árvái inkább havi, a liptómarai pedig inkább heti tározónként üzemeltethető. A liptómarai tározó üzemvitelét az alatta épült besenovai tározóval még rugalmasabbá tették. Ez a kiegyenlítő tározó ui. lehetővé teszi a csúcsüzemben a — változó mennyiséggel érkező — víz egyenletes továbberesztését a Vág alsóbb szakaszára. Á besenovai tározó egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy Liptómarán turbinaszivattyúkat alkalmazzanak és így visszaszivattyúzzanak a liptómarai tározóba. Ez utóbbinak csúcsüzeme nagymértékben függetleníthető a Vág vízhozamától. A Vágón felfelé haladva festői környezetben épül a Fekete-Vág-i tározó. Itt a Fekete-Vágót — ami már igen kis vízhozamú — elrekesztették és így egy kb. 3 millió m

3-es alsó tározó és egy kb. ugyanilyen térfogatú felső tározó épül, csak kb. 400 m-rel magasabban. A kettőt összekötő csővezetéken keresztül szivattyúk nyomják fel a vizet, a visszaáramló víz pedig turbinákat hajt. így lehetővé válik egy 600 MW teljesítményű szivattyús tározó kiépítése. Ennek a teljesítménye máiteljesen függetleníthető a Vág vízhozamától, mert a Fekete-Vág vízhozama kizárólag a vízveszteség pótlására szolgál. A többletvizet — amit tovább lehet bocsátani — egy kis turbinával hasznosítják. Ez a gépcsoport az alsó gáttestbe kerül beépítésre. A táj természeti szépségét biztosítják, ide még lakóépületeket sem fognak építeni. Az erőmű dolgozói — innen kb. 15 km távolságban — Liptóújváron fognak lakni. A Csorbatótól lenézve alig lehet észrevenni, hogy az egyik hegycsúcson építkezés folyik. Sajnos, egyáltalában nem ilyen jó benyomást szereztünk Rózsahegynél, ahol a papírgyár szennyvize egészen feketére festette és habossá tette a folyót, ami hosszú 10 kmeken keresztül megfigyelhető maradt. A trencséni teherelosztóból az egyes erőművek irányítása egy-egy potenciométerrel történik. A vezénylőben a kezelő, elállítva a potenciométert, a víznye46