Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Fabó István: A kondorosi öntözőtelep terve

A talajvíz a megye területének nagy részén, különösen a települések belterületén, erősen szennyezett, alig hasznosítható az igen nagy só- és nátriumtartalom miatt. A Maros-törmelékkúpon a talajvíz különleges védelmet igényel, mint a felszínközeli rétegvizek táplálója. Helyi és országos jelentőségű üdülőterület-fejlesztés indokolja a Szarvasi-holtág és a Fehér-, Fekete-, valamint a Kettős-Körös felső folyásának védelmét. A tömegüdültetés helyein meg kell teremteni a fürdés feltételeit, biztosítani a kommunális ellátást. Kiemelt feladat az Élővízcsatorna vízminőségének védelme, illetve javítása, elfogadható környezetének megteremtése a környezetvédelmi beruházások gyors ütemű megvalósításával és szakszerű üzemeltetésével. A vízkormányzó műveket, tározókat a vízminőségszabályozási érdekek maximális figyelembevételével kell megépíteni. Több célú, védőövezeteket, erdősítéseket kell kijelölni a vízkészletek védelmére valamennyi folyónknál, különösen azonban tározóinknál, rétegvíztartó területeinknél. Gondoskodni kell a vízi környezet komplex védelméről, összehangolt fejlesztéséről. A társadalmi szervek bevonásával fokozni kell a víz- és környezetvédelmi propagandát, a komplex környezetvédelmi szemlélet fokozását. Fokozni kell az együttműködést a román vízügyi szervekkel a vízminőségvédelem területén. Vízkészletgazdálkodás Békés megyében a vízkészlet-vízigény egyensúly szempontjából kritikus augusztus hónapban a felhasználható 17 m

3/s-os felszíni vízkészletnek csak 5%-a származik a Körösök élővizéből, 17%-a tározott és 78%-a a Keleti-főcsatornán és a Hortobágy-Berettyón keresztül a Tiszából átvezetett víz. Az egész évet tekintve 200 millió m

3-es vízkészlettel számolhatunk, amely teljes egészében lekötött; lokális vízhiánnyal kell számolni már napjainkban is. Az igények zömmel (92,5%) az öntözés, 7,2%-ban a halászat és csak 0,3%ban az ipar részéről jelentkeznek. Békés megye vízmérlegében 1975-ben 2,45 m

3/s-os vízhiány jelentkezett, szabad vízkészlet csak lokálisan volt, olyan helyeken, ahonnan a víz elvezetése a vízhiányos területekre a jelenlegi lehetőségek mellett műszakilag nem oldható meg. 1990-ig Békés megye vízigénye 1975-höz viszonyítva mintegy 2,5 szeresére nő és az augusztusi mértékadó időszakban meghaladja a 44 m

3/s-ot. A tiszai vízátvezetés — egyéb tiszavölgyi igények miatt — a Körösladányi Vízlépcső I. ütemének üzembe lépésével és a Nagykunsági-főcsatorna üzembe helyezésével sem növelhető a továbbiakban a szükséges mértékben. A megye vízkészlet-gazdálkodási helyzetének javítása végett, de regionális szempontból is — a tiszai vízkészlettel való takarékoskodás érdekében — fokozottabban kell kihasználi a Körösök vízkincsét: a jó vízminőségű árvízi lefolyásból tározott vízzel kell fedezni a növekvő igényeket. 1990-ig 58 millió m

:

l tározótérfogatra lenne szükség. Békés megyében alapvető jelentőségűek a mélységi vízkészletek, amelyek mennyiségi és minőségi védelme a megye távlati fejlődése szempontjából létfontosságú. A hasznosítható készletek szempontjából a megye délkeleti része, a Maros törmelékkúpja a leglényegesebb. A megye más részei mélységi vízben viszonylag szegények, az 5—10 ezer m

3/nap értéket meghaladó vízigény tartós kielégítése csak súlyos következmények — a készletek lényeges csökkenése — árán lehetséges, míg a törmelékkúp 40—60 millió m

:

l/év nagyságrendig biztos vízbázisnak minősül, készlete mesterséges beavatkozással fokozható is, ha mennyiségi-minőségi védelme kellő időben megoldásra kerül. Oktatás-szakemberképzés, tudományos kutatás A vízgazdálkodás-fejlesztés előzőekben körvonalazott feladatainak végrehajtása szükségessé teszi, hogy a helyi tanácsoknál, vízgazdálkodási vállalatoknál, társulatoknál, nagyobb mezőgazdasági és ipari üzemeknél megfelelő szakképzettségű közép- és felsőfokú vízügyi szakemberek dolgozzanak. El kell készíteni az oktatás, szakemberképzés részletes területi tervét; meg kell teremteni a képzés, és a gyakorlati alkalmazás összhangját; az országban működő közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a területről történő tervszerű beiskolázás feltételeit. A megye vízgazdálkodása előtt álló feladatok teljesítésében lényeges szerepe van a tudományos kutatásnak és a kutatási eredmények közvetlen gyakorlati hasznosításának. Kiemelt kutatási feladatként kell kezelni a Maros hordalékkúp-vízkészletének feltárására és védelmére, a víztakarékos ipari és mezőgazdasági technológiák kidolgozására, a komplex melioráció alkalmazására, a vízminőség- és környezetvédelemre irányuló témákat. A Békés megyére kidolgozott távlati vízgazdálkodásfejlesztési koncepció rendeltetése, hogy a térség egységes, tervszerű és arányos fejlesztéséhez alapokat biztosítson. A kondorosi öntözőtelep terve* FABÓ ISTVÁN Szarvasi Állami Tangazdaság A diplomamunka megbízását a bajai Vízgazdálkodási Főiskola Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszéke adta ki, a feladat meghatározását a szarvasi öntözési Kutató Intézet végezte el. A kondorosi öntözőtelep megtervezése és kialakítása volt a feladat felületi és esőszerű öntözésre KÖRÖS—200 felületi öntözőgép, illetve ALVSZ—130 esőztető szárnyvezeték alkalmazásával. Felületi és esőztető öntözőtelep összehasonlítása műszaki-gazdaságossági vizsgálat alapján, döntés az alkalmazásra kerülő változat kiválasztásában. A kijelölt terület öntözésre kiválóan alkalmas, ta* Az 1979. évi diplomaterv pályázaton — a főiskolai kategóriában — dicséretet nyert diplomaterv kivonata. lajtani adottságai megfelelőek. Az öntözőtelep vízellátása tápcsatornán könnyen megoldható, a vízelvezetés gravitációsan történik. A területen magas növénykultúrák öntözésére kell berendezkedni, 4 mmX60 mmes vízadag kiadagolásával napi 18—20 óra üzemidővel 18 napos öntözési fordulón. Alkalmazott szárnyvezetékek: — KÖRÖS—200 járva üzemelő felületi öntözőgép, melyet a szarvasi Öntözési Kutató Intézet fejlesztett ki. A berendezés adagolótömlők segítségével folyamatos haladásban felületi öntözést végez, meghajtása történhet hidromotorral, robbanómotorral is. Kis energia igényű, iránytartása automatikus, meglehetősen kevés élőmunka-ráfordítást igényel. Az öntözőgép paramé-