Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Mensáros Péter: A Dunántúli-középhegység karbonátos víztartóinak nagy egységei

III.A színklinórium északi és déli szárnya. A DKH legnagyobb, összefüggő karsztosodott kőzettömegeit tartalmazza: a legfelső karni—nóri fődolomit, nóri— raeti és liász dachsteini mészkőösszleteket. Közbetelepült vízzáró képződmény a veszprémi márga és a szőei kösszeni formációk. A két szárnyterület között több különbség van. A déli szárny — kisebb-nagyobb megszakításokkal — Sümegtől Dorogig—Vácig tart. A felszínen levő képződményeknek — kisebb megszakításokkal — képződésük óta lehetőségük volt a karsztosodásra. Az északi szárny csak az Északi Bakonyban van a felszínen és itt elsősorban a dachsteini mészkő a jellemző. Ez a terület erősebben tektonizált, délnyugati, illetve északkeleti folytatása a mélybe süllyedt, de ugyanakkor kiszélesedett (ezekről a területekről azonban csak szórványos adatok állnak rendelkezésre). IV. A színklinórium tengelyzónája. A területre jellemzők a nagy vastagságú triász víztartók mellett a jura és kréta váltakozóan vízzáró és víztartó képződményei. Határa a szárny területek felé a Szőci márga, illetve a középsőkréta üledékek elterjedése. Teljes egészében fedett, nyomás alatti karsztterület, törések mentén helyi oldalirányú kommunikációs lehetőségekkel a magasabb víztartók felé. A II—IV. nagyegységekben lehetőség van részterületek elválasztására is a látszólag egységes dolomit és mészkő területeken. Az elválasztást kőzettani különbségek, szerkezeti elemek teszik lehetővé és vízföldtani szempontból szükségessé (1. táblázat). IRODALOM A Dunántúli Középhegység karsztvízszint térképe(-i) — VITUKI, 1972, 1978, 1D79. A Mány-i kutatási terület összefoglaló földtani zárójelentése — Tatabánya, 1977. A DKH Móri ároktól Ny-ra esö részének földtani újravizsgálata vízföldtani megítélésben — MFT munkabizottsága, 1974. A DKH szerkezeti és vízföldtani kutatása — BKI és MFT munkacsoportjai 1975. A DKH szerkezeti és vízföldtani kutatása — BKI és MFT munkacsoportjai 1976. A Nagyegyházi szén-bauxit és vízföldtani kutatások összefoglaló értékelése — Tatabánya 1976. DKH bauxitföldtani térképe — MAFI, 1978. Dorog/ Kom árom ,-120 . Pilisvörösyál Tatabánya rZsám6ékKisbér Budaörs iPf^ÉStim ui j yfir/ Veszprém Tapolca25 [km] J 7 I^rfTTTT 1. ábra. A Dunántúli-középhegység karbonátos víztartóinak nagy egységei 1. A karsztvízföldtani egységek és határaik; 2. A Veszprémi márga és a Szőci márga mezozóos felszíni elterjedése; 3. A főkarsztvíz felszínének és piezometrikus nyomásának szintvonalai (VITUKI, 1978. I. 1.) 18