Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Bukovszkyné Inotai Mária: A felszíni víz tisztításának jelene és jövője az Ifjúsági Csoport munkájában

Cierny (Fekete] Prédikólószék Vág I. ütem Tervezett összteljesítmény 665 MW 600 MW Termelt éves energia 1281 GWh 1970 GWh Turbinák száma 6 db 2 db Tervezett víznyelés 6X30 m 3/s 2X70 m 3/s Tervezett vízemelés 6X22 m 3/s 3,7 millió m 3 2X50 m 3/s Tározótérfogat 6X22 m 3/s 3,7 millió m 3 2,95 millió m A felső tározó max. vízszintje 1160 m Bf. 624 m Bf. min. vízszintje 1135 m Bf. 605,5 m Bf. Az alsó tározó max. vízszintje 733,45 m Bf. 110 m Bf. min. vízszintje 726,00 m Bf. 97 m Bf. Átlagos esés 428 m 507 m Csőalagút hossza 1500 m 3240 m A víz 3 db, egyenként 1500 m hosszú és 3,8 m átmé­rőjű csőben jut a felső tározóba. A páncélcső falvas­tagsága alul 40 mm körüli, felül 12—20 mm-es. A cső­alagút kb. 500 m hosszban vízszintes, majd 45° alatt vezet a felső tározóig. Az alagútat robbantással fejtik. Egyszerre mintegy 3,2 m-t töltenek be. Naponta 10 m-t haladnak előre. Az építés ütemére jellemző, hogy 15 hónap alatt egy alagút készen áll, kettőnek pedig több, mint a fele. Az alagútak megépítéséhez szerintük 4 év kell. Időközben a felső tározó földmunkáját is végzik, a munka befejezéséhez közeledik. Az erőtelepen a tur­binaalapokat betonozzák. Itt érdekesség az, hogy a ká­bfelalagútakat és egyéb folyosószerű nyílásokat előre­gyártott vasbeton keretekkel zsaluzzák, a nagyobb fe­lületek zsaluzatául pedig beton paheleket használnak EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK A felszíni víz tisztításának jelene és jövője az Ifjúsági Csoport munkájában A Vízellátási Szakosztály a Fővárosi Vízműveknél működő Ifjúsági Csoportja a legutóbbi két előadó ülé­sén a felszíni víztisztítás kérdéseivel foglalkozott. 1978. október 27-én, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási, valamint a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályával közösen megtartott, helyszíni bemuta­tóval egybekötött előadóülésen először Nagy Géza a Mélyépítési Tervező Vállalat irodavezetője ismertette a Víztisztítómű technológiájának különböző feljesztési lehetőségeit. Az előadás a mennyiségi növelés és a mi­nőségjavítás együttes megvalósításának eseteit vizsgál­ta. Ismertette a technológiai módosításokhoz és a bőví­tésekhez szükséges beruházási költségeket 9 különbö­ző változatra. A tisztított víz mennyiségének növelése a jelenlegi műtárgyak legkisebb változtatásával úgy valósítható meg, ha a jelenlegi derítés helyett cyclo­flock eljárást alkalmazna, amely minőségjavulást is eredményez. A tisztított víz minőségének további javí­tásához szükséges ózonos oxidáció és aktívszenes szű­rőágyakon megvalósított adszorpció bevezetésének va­riációit vizsgálta. A módosítás foglalkozott a Víztisztí­tómű iszapjainak kezelésével és hatóanyagainak eset­leges visszanyerésével is. Mivel az ózonos vízkezelés­hez szükséges készülékek, az aktívszén és az aktívsze­net regeneráló berendezés csak tőkés importból szerez­hető be, ezért a minden lépcsőt magába foglaló bőví­tés komoly devizamennyiséget igényel. Hajdú György igazgató, aki az ülés elnöke volt, is­mertette, hogy az első lépésben a nagy valutaigény miatt csak a derítési eljárás módosítása és az ezzel együttjáró teljesítménynövelés és minőségváltozitatás valósul meg és a Víztisztítómű külön vezetéken ipari üzemek ivóvízzel történő ellátását biztosítaná. A külön vezeték alkalmazásával kiküszöbölődne a parti szűré­sű kutak vizének és a felszíni tisztított víznek a há­lózatban történő keveredése során létrejövő vízminő­ség-romlás, amely a lejátszódó másodlagos kémiai fo­lyamatok következménye. Az ülés második előadásán Franczia Tamás üzemve­zető ismertette a gyorsszűrés és a szűrésszabályozás el­méleti, s gyakorlati kérdéseit. Utána Szemerszki Já­nos egy új szűrőszabályozási automatika elvét és an­nak eddigi üzemeltetési tapasztalatait ismertette. Az előadásokat helyszíni bemutató követte, amely során az érdeklődők megtekinthették a víztisztítómű I. üteménél a gyakorlatban alkalmazott szűrőszabályo­zási automatikát. Az előadások és a helyszíni bemutató iránt igen nagy volt az érdeklődés. Ezt bizonyította a sok részt­vevő (60 fő), a tartalmas vita és a sok kérdés. 1978. november 23-án, a következő előadóülésen Bu­kovszky András „Környezetvédelem és a víztisztítás kapcsolata" címmel tartott előadást. Az előadó először irodalmi adatok alapján a Duna magyarországi szaka­szának vízminőségével foglalkozott, majd a víztisztító­mű vízkivételi helyén mutatta be a szennyezettség nö­vekedését 1965-től 1977-ig. A diagramokból levonható következtetések azt mutatták, hogy a Dunában az egyes vízminőségi jellemzők koncentrációja az évek függvényében általában növekvő tendenciát mutat. Kü­lönösen számottevő az 'emelkedés az oldott szerves anyagok és a növényi tápanyagok tekintetében. Az elő­adás következő részében a „havária" jellegű szennye­zéshullámokkal foglalkozott. Ismertette ezek évenkén­ti számát, majd a miattuk bekövetkező kényszer-üzem­leállások időtartamát. Az elmondottakból kitűnt, hogy ezen a téren a legtöbb problémát az olajos jellegű szennyezések okozzák, amelyek megszüntetése fontos környezetvédelmi feladat. Az előadás harmadik része egy aktívszenes szűrő­oszloppal több éve folyó vízkezelési kísérlet eredmé­nyeivel foglalkozott. Az eredmények azt mutatták, hogy a víztisztítómű tisztított vizének a minősége a már több éve üzemelő aktívszenes szűrőoszloppal is jelentősen javítható. Különösen számottevő a javulás az íz- és szagrontó anyagok tekintetében, amelyeket az aktívszén még akkor is teljesen eltávolít, ha 1 m''-én 80 000 m 3 vizet vezettek keresztül. Emellett a fenolok, anionaktív tenzidek és az oldott szerves anyag tekinte­tében is jelentős még a javulás ilyen a nagy fajlagos vízmennyiség esetén. Az előadás végén azt vizsgálta, hogy a Duna szennyezettségének növekedésekor, ho­gyan csökken le az aktívszén üzemelési ideje, ha kifo­gástalan ivóvízminőséget akar biztosítani. Az előadás után érdekes vita alakult ki, amelynek során az aktívszenes kezelés előnyeit, a Duna vízmi­nőségét befolyásoló tényezőket vitatták meg a részt­vevők. Ennek során a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlép­cső, a Rajna—Majna—Duna-hajóút és az új szennyvíz­bírságolási rendelet várható hatásairól is szó volt. Bukovszkyné Inotai Mária 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom