Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Thoma Frigyes: Körlemez alatti vízfelület párolgáscsökkentésének kialakulása és fizikai magyarázata

I 4. Leldenfrost T.: Alagcsövezés és egyéb munkálatok eredménye a lévai uradalomban. Toldi Lajos könyvkereskedő kiadása. Bp. 1903. 5. Szabó L.: A vízszintes lecsapoló elemek távolságának meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1960. 5. sz. 6. Szabó L.: A talajnedvesség helyszíni mérésének módszerei. Hidrológiai Közlöny, 1972. 6. sz. 7. Szabó L.: A talajcsövek árkának szűrőzése. Hidrológiai Közlöny, 1972. 7. sz. 8. Szabolcs l.—Várallyay Gy.: A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. Agrokémia és Talajtan, 1978. 1—2. sz. 9. Szarvas F.: A természeti környezet tényezői, használatuk, gondozásuk, védelmük. VMGT 60. 1978. 10. Szinay M.: Mezőgazdasági területek alagcsövezése. MELYEPTERV Közlemények, 1973. 2. sz. 11. Szinay M.: Mezőgazdasági területek talaj vízháztartási vizsgálata. MELYEPTERV Műszaki Fejlesztés, 1975. 47 sz. 12. Szinay M.: A sík vidéki belvízgazdálkodás fejlesztésének irányai és kutatásának feladatai. Belvízgazdálkodás, környezetfejelsztés 1978. Debreceni IV. Hidrológiai Vándorgyűlés kinyomtatott anyaga. 13. Várallyay Gy.: A magyar Alföld szikes talajainak hidraulikus vezetőképessége. Agrokémia és Talajtan, 1972. 1—2. sz. 14. Várallyay Gy.: A talajfizika fejlődése és jövőbeni feladatai. Agrokémia és Talajtan, 1978. 1—2. sz. Körlemez alatti vízfelület párolgáscsökkenésének kialakulása és fizikai magyarázata* THOMA FRIGYES Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Bevezetés Nyílt vízfelület fölé helyezett vékony körlemez párolgáscsökkentő hatása az 1960—64 közötti években végrehajtott laboratóriumi kísérletek végrehajtása és a kapott eredmények publikálása (1, 2) óta ismeretes. E kutatások s a belőlük levont következtetések azonban csak akkor képezhetnek egy teljes egészet, ha ismerjük a felfedett jelenség kialakulásának a körülményeit, azaz a párolgáscsökkenés bekövetkezésének okait. A vékony körlemez alatti vízfelület párolgáscsökkenésének kialakulásáról — a szabadalmi leírásokban kötelezően előírt rövid ismertetőkön kívül (3, 4, 5) — mindezideig még nem számoltunk be, főleg nem azzal a részletességgel, amely ilyen jelenség maradéktalan megértéséhez szükséges lehet. Jelen tanulmány közreadásával — a múltbeli alapkutatás jellegű kísérletek mintegy kiegészítéseként — ezt a régi hiányt kívánjuk pótolni. A szeleplemez rendeltetése és hatása a páramolekulák áramlására A kör vagy négyszög alakú szeleplemez, amelyet szabad vízfelület párolgásának szabályozására használhatunk, tulajdonképpen egy olyan szabályozó szelep, amely az esőnek vagy más légköri csapadéknak a tározóba jutását biztosítja, de a párolgást a kívánt mértékben közvetve csökkenti. A bójákra helyezett úszó szeleplemezeknek — mint egymással szerves egységet képező szerkezeteknek — kettős rendeltetésük van. Egyrészt a domború, lapos hajlású alakjánál fogva a lemez a csapadéknak a tározóba jutását szolgálja, másrészt a bóják megfelelő magassága révén előre meghatározott párolgáscsökkenést vált ki. A bójákkal alátámasztott szeleplemez szerkezetnek a víz felszínére való elhelyezésével a páramolekulák mozgásának folyamatában kétfajta változást idézünk elő. Mindkét változás áramlástani jellegű, ami az alábbiak alapján könnyen belátható. 1. Áramlási irányváltozás. A víz felszíne fölé helyezett szeleplemez megváltoztatja a páramolekulák áramlásának, molekuláris diffúziójának az irányát. Az addig függőlegesen felfelé áramló páramolekulák kénytelenek a szeleplemez mentén vízszintes irányba eltérni, majd a szeleplemez széleinél újra irányt változtatva fokozatosan közel függőlegesen felfelé mozogni (1. ábra). * A tanulmányt a szerző saját kezdeményezésére írta, és az hivatali munkájával nem volt kapcsolatos (Szerk.). <b ö) C o C —. Qj .3Z T a) b) 1. ábra. A szeleplemez hatása a páramolekulák áramlásának irányára a) Aramvonal-eloszlás szeleplemez nélkül; b) Aramvonal-eloszlás szeleplemezzel 2. Keresztmetszet változás. A bójákon úszó szeleplemez és a víz felszíne közötti henger alakú légtérbe — a víz „Fft" nagyságú felszínéről a párolgás folyamán — belépő páramolekulák a szeleplemez széle mentén egy „F/

c" nagyságú függőleges palástfelületen keresztül jutnak ki a szabadba. A palást felülete a szeleplemez süly-