Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Dr. Pásztorné Karner Anna: Ipari vízgazdálkodók vízügyi képzése

Más műszaki szakközépiskolát végzettek 200—250 órás középfokú vízgazdálkodói tanfolyam elvégzésével szerezhetnek képesítést. Az ipari vízgazdálkodók tanfolyamai minden szinten vizsgakötelesek, és a sikeres vizsgáról bizonyítványt kapnak a hallgatók. A vízgazdálkodási felelős részleteiben ismeri az üzem gyártástechnológiájának vízforgalmát oly mértékig, hogy abba bele tud avatkozni az okszerű vízgazdálkodás kialakítása, továbbfejlesztése, a környezetvédelem és gazdaságosság érdekében. Az ismeretanyag szükséges részletessége miatt a tananyag összeállítása, és a képesítést nyújtó tanfolyamok — az ipar ágazatainak különböző vízigényét, illetve kibocsátott szennyvizeit figyelembe véve — megfelelő szakosításban kerülnek megszervezésre. Az Országos Vízügyi Hivatal a képzés és továbbképzés alapjául az alábbi iparági csoportosítást állította fel. 1. Vegyipar 1.1 Szerves és szervetlen vegyipar (egyéb vegyipar) 1.2 Olajipar (olajbányászat és feldolgozás) 1.3 Gyógyszeripar (gyógyszer és intermedier) 2. Villamosenergia-ipar 2.1 Olaj- és szénerőművek 2.2 Atomerőművek 3. Bányászat 3.1 Szénbányászat (szén- és tőzegbányászat) 3.2 Ércbányászat (ércek és ásványok) 4. Kohászat 4.1 Vas- és színesfémkohászat (timföld kohó és félgyártmány) 4.2 Alumíniumipar 5. Gépipar 5.1 Közlekedési eszközt gyártó ipar 5.2 Gépek és gépi berendezések ipara 5.3 Fémtömegcikk-ipar 5.4 Egyéb gépipar 6. Élelmiszeripar 6.1 Cukoripar 6.2 Söripar 6.3 Húsipar 6.4 Tejipar 6.5 Szesz—élesztő ipar 6.6 Egyéb élelmiszeripar 7. Könnyűipar 7.1 Papíripar 7.2 Textil- és rostipar 7.3 Bőripar 7.4 Egyéb könnyűipar 8. Építőanyagipar 9. Mezőgazdasági ipar Az alapozó ismeretek minden iparági tanfolyamnál azonosak, a szakmai ismeretek azonban ágazatonként változnak. Az alapképesítés előzőekben ismertetett részletezése szerint, a „vízügyi" végzettségűek részére az alaptémakörök ismétlés jelleggel kerülnek oktatásra, a nem „vízügyi" végzettségűek részére pedig teljesen új ismeretanyagként. Ebből adódóan változik a tanfolyami óraszám. Az iparáganként változó tananyag a megfelelő vízgazdálkodás elméleti és gyakorlati feladatait részleteiben ismerteti, kiterjed az üzemi vízgazdálkodás összes elemeire. (Vízellátás — vízhasználat — csatornázás) A tananyag számpéldákkal illusztrálva készül, és azok alkalmazóképes tudása a vízgazdálkodók fontos feladata. Az ismeretanyag alaptémakörei: (azonos a különböző iparágak tanfolyamainál) — hidrológiai alapismeretek, — alkalmazott hidraulika, — víz-, szennyvíztechnológia, víz- szennyvízkémia és biológia, — vízellátás és csatornázás általános alapjai, — a vízgazdálkodás alapjai, (készlet, mennyiségi, minőségi paraméterek), — a vízminőség-szabályozás, a vízvédelem alapjai, vízjog stb. Az ipari vízgazdálkodás témakörei: (ágazatonkénti lebontásban) — az ipari vízellátás, csatornázás technológiai alapműveletei, — az üzemek vízellátása, — csatornázás, szennyvíztisztítás, — üzemi vízgazdálkodás, — üzemi vízgazdálkodási rendszerek és alrendszerek (víztechnológiák vezérlése és folyamatszabályozása), — üzemi vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetése. Az ipari üzemek víz és szennyvízkezelő berendezéseit üzemeltető dolgozók betanító tanfolyamon szerezhetik meg a szükséges szakmai ismereteket. 60—240 órás betanító — vizsgaköteles tanfolyam sikeres elvégzése után, a bizonyítványban feltüntetett víz- szennyvízkezelő berendezéseket önállóan kezelheti, szabályozhatja, karbantarthatja a kezelő. Az üzemeltető dolgozónak érintőlegesen ismernie kell az üzem vízforgalmát, víz- és szennyvíztechnológiáját, hogy a meghibásodás esetén azonnal gondoskodni tudjon a hiba elhárításáról, szükség esetén pedig a berendezés vagy egy része kikapcsolásáról. A tananyag részletesen foglalkozik az egyes berendezésekkel, szerelvényeikkel, azok feladataival, működésével, és foglalkozik az üzemek speciális víz-, szennyvíztechnológiájával, a berendezések tükrében, valamint a víz- és szennyvízkezelés elméleti és gyakorlati feladataival. Minden betanító tanfolyami anyag két részből áll: 1. Állandó rész: (azonos minden betanító tanfolyamnál). Tantárgyai: — számtan-mértan, fizika, kémia, — munkavédelmi ismeretek, — politikai ismeretek. 2. Változó rész: (tanfolyamonként változó és kívánság szerint lehet az állandó részhez csatolni). Tantárgyai: — anyagismeret (vegyszer, építőanyag, stb.) és áláltalános gépészeti ismeretek, — technológiai, műtárgy- és berendezésismeretek. Ez a tárgy lehet: 1. uszadékfogás — szűrés, 2. ülepítés, derítés, 3. lágyítás, vegyi sótalanítás, 4. közömbösítés, méregtelenítés, 5. felúsztató és flotáló berendezések, 6. ipari vízelőkészítésnél és szennyvíztisztításnál alkalmazott egyéb különleges berendezések. Az általános munkavédelmi ismereteken kívül minden tanfolyamnál külön kerül ismertetésre a technológiai műveletekhez szorosan kötődő munkavédelmi ismeretek. A mozaikszerűen összeálló teljes tananyag „állandó" részét minden kezelőnek ismernie kell, a speciális is17