Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Szeifert Gyula: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Nyíregyházi Területi Szervezete

üzemet létesített Szabolcs-Szatmár megyében. Kiala­kult a 130 000 fős ipari munkásság. Létrejött a záho­nyi hatalmas pályaudvar-komplexum. Településeinkről: néhány egyedi vízszolgáltató be­rendezéstől eltekintve településeink egyikén sem volt vezetékes vízellátás. Ma a megye lakosságának 52'Vo-a, több mint 300 000 ember vízművekről kapja a vizét. Valamennyi nagy telpülésünkön — közte 6 városban — és a jelentős ipari üzemeknél megoldott, vagy meg­oldás alatt áll a szennyvíztisztítás. Ennek eredménye, hogy területünkön az országos átlagot meghaladó gaz­dasági növekedés ellenére 1968-tól a felszíni vizek szennyezettsége csökkent. Húsz év alatt átíródtak, átformálódtak területünk vízgazdálkodásának minden korábbi jellemzői. Jóleső érzés annak tudata, hogy az eredmények víz­zel kapcsolatos részéhez a Hidrológiai Társaság Nyír­egyházi Területi Szervezetének szakmai ismeretter­jesztő, tapasztalatcserét szervező, igényességet és tu­dást sugalmazó tevékenysége is hozzájárult. Tagtár­saink az előadásokon hallott ismeretekkel, a vitákban csiszolódott szakmai biztonsággal — saját előadásaik során szerzett elmélyültséggel valamennyien alkotó ré­szesei elért eredményeinkek. A továbbiakban szervezeti életünk főbb jellemzőiről számolok be. Gyakorlattá vált, hogy évente 6—10 elő­adás keretében, — korábban zömmel meghívott elő­adókkal, néhány éve saját előadókkal is — előadói ülést rendezünk. Üléseinken 25—40 fő vesz részt. A téma legjobb ismerőit előadónak felkérve — a színvo­nalas előadást mindig szakmai vita követi. Az előadá­sok témái — az adott kor aktuális problémáit tükrö­zik. Végigtekintve a megrendezett előadások során, azokban fellelhető a megye, az ország egész vízgazdál­kodásának érdeklődési köre és fejlődési folyamata. Ilyenek: esőztető öntözés, lefolyási kísérletek, kút­öntzöés, vízminőségi kérdések, szennyvízöntözés, víz­gazdálkodás hidrológiai kérdései, külföldi tanulmány­úton járt koljegák beszámolói stb. Ma is nagyrabecsü­léssel gondolunk azokra a nagy tudású, lelkes szakmai felvilágosítást végző kitűnő szakemberekre, akik ná­lunk előadásokat tartottak. Ismeretterjesztő munká­jukkal hozzájárultak területünk vízgazdálkodásának fejlődéséhez. Később szervezetünk legjobban képzett szakemberei is bekapcsolódtak az előadók sorába, egy-egy szakte­rület témájának feldolgozásával, előadásával. Iyenek: Szabolcs-Szatmár megye 20 éves öntözésfejlesztési programja, vízgazdálkodási keretterv, megye vízellátá­sa—szennyvízelhelyezése, felszíni vizeink szennyezés­terhelhetősége stb. Csoportként alakult szervezetünk fejlődése, tagozó­dására területi szervezetté való növekedésére az aláb­biak jellemzők: 1962-ben vízhasznosítási szakcsoportot alakítottunk. A csoport jelentős szerepet vállalt a 4 öntözőfürt és közel 20 000 ha öntözés szakmai-társadalmi úton való megvalósításában. 1964-től minden évben részt veszünk — a megyei METESZ alapító tagegyesületeként a Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónap rendezésében. Ehhez kapcso­lódva előadást szervezünk és kiállításra is több eset­ben sor került. 1965-ben vízellátási-csatornázási-szennyvíztisztítási szakcsoportot szerveztünk. A csoport tagjai eredmé­nyesen segítették elő Nyírbátor, Nyíregyháza, Deme­cser szennyvízproblémájának megoldását, Nyíregyhá­za, Nagykálló vízellátását. Az utóbbi esetében az ivó­vízhálózat számítógépes méretezésének javaslata nyo­mán — a csőátmérők takarékos alkalmazásával jelen­tős megtakarítást érték el. 1968-ban részt vettünk az „Országos Vízépítőipari Napok" programsorozatán. 1969-től sor kerül 5 jogi tag beszervezésére. Taglétszámunk 1970-re 45—50 fő között stabilizáló­dott. Az 1970-es árvizet követően igen intenzív fejlő­dés indult el a vízgazdálkodás több területén is. Ezzel összefüggően munkánk iránti érdeklődés is megnöve­kedett, amit taglétszámunk növekedése jellemez: 1974 — 83 fő, 1975 — 98 fő, 1976 — 102 fő, 1980 — 103 fő. Taglétszámunk — kismértékű természetes cserélő­déstől eltekintve — újra állandósult és örvendetes, hogy nemcsak műszaki, hanem munkánkat nagyon se­gítő közgazdasági és szakoktatói területek dolgozóit is soraink között üdvözölhetjük. 1973-ban vízépítőipari szakcsoport alakult. 1976-tól szakcsoportjaink szakosztállyá növekedtek, élükön elnök, titkár vezetéssel, azzal a céllal, hogy a szakosztályok a hasonló érdeklődésűek számára még magasabb szakmai színvonalat és elmélyültebb tevé­kenységet biztosítsanak. Rendszeressé vált az ad hoc bizottságok létrehozása, mellyel a felmerült témák megvizsgálását, véleménye­zését, esetenként jól elvégezhetjük. 1979-től jogi tagjaink száma 8, részükről évente biz­tosított támogatás összege mintegy 50 000 Ft. Legjobb ázakembereink munkaidőn túli foglalkozta­tására, tanulmány készítői, szakértői, szakvéleménye­zői feladatokat biztosítunk. E tevékenységből szárma­zó — területi szervezetünkhöz befolyó bevétel évente mintegy 50 000 Ft. E hézagpótló tevékenységgel élő gondok megoldását segítjük elő, miközben tagtársaink szakmai fejlődését előmozdítjuk, részükre szerény anyagi elismerést is biztosítunk. Legszorgalmasabb tagjainkat külföldi tanulmányútra küldjük. Különösen hasznos kapcsolata alakult ki területi szervezetünknek — a megyeszékhely — Nyíregyháza város vezetésével, melynek eredményeként számos el­mélyült, alapos tanulmány született. Ezek közül ki­emelem Nyíregyháza regionális vízellátására, belső víz­ellátó hálózatának korszerűsítésére, szennyvíztisztítá­sának és elhelyezésének megoldására vonatkozó, va­lamint környezetvédelmének megtervezésére készült tanulmányokat. E tanulmányok — mással aligha pótolható — érté­ke, hogy a szakismereteken túl a helyi viszonyok ala­pos ismeretét és a szűkebb pátriát segítő szándék mo­tívumait is tartalmazza. Eddigi működésünk vázlatos ismertetése mellett rö­viden érinteni szeretném további tevékenységünk ter­vezett főbb vonalait. Szakosztályaink működésük során további kapcsola­tot szándékoznak kiépíteni a METESZ társ és rokon szakegyesületeivel, melynek nyomán az interdiszcipli­nális tevékenység egyre fontosabbnak tűnő igénye megteremthető. Kezdeményezői leszünk közös rendez­vényeknek. Rendezvényeink egy részét — a választott téma pél­dára alkalmas területén szeretnénk megtartani. Cé­lunk: kevesebb témával elmélyülten foglalkozni. Indokolt és várhatóan eredményes területünk spe­ciális vízgazdálkodási problémáival való behatóbb fog­lalkozás. Pl.: vízügyi kárelhárítás feladatai különböző termékszállító távvezetékek törése esetén. Különböző természeti adottságú városaink környezetvédelmi és környezetfejlesztési lehetőségei. Felső-Tisza és mellék­folyói árvízi előrejelzése, a Nyírség vízgazdálkodási problémái stb. Fokozottan szeretnénk elérni az ifjúság bekapcsoló­dását szervezeti tevékenységünkbe. Céljaink közé tartozik — tagjaink hasznos munká­ján keresztül — szervezetünk anyagi bázisának, biz­tonságának stabilizálása, ezzel párhuzamosan tagjaink munkájának erkölcsi, anyagi elismerése. Kegyelettel és nagyrabecsüléssel szeretnék megem­lékezni szervezetünk korábbi vezetőiről. Mokos Sándor igazgatóhelyettes főmérnökről, területi csoportunk ala­pító elnökéről, aki előrelátásával, példamutató szorgal­mával, olthatatlan szakmaszeretetével teljes tagságunk számára mutatott messzire ható példát. Hasonlóan ki­magasló, példamutató, irányító tevékenységet fejtett ki Pammer Pál termelési igazgatóhelyettes főmérnök, aki több ciklusban szervezetünk titkári, elnöki és épí­tőipari szakosztály elnöki tisztét látta el. Szerény, ön­zetlen, mély szakmai alapokon nyugvó tevékenysége köztiszteletben álló vezetővé avatta. Mindkettőjüknek kiemelkedő szerepük volt társaságunk átgondolt, meg­alapozott fejlesztésében. Sokat köszönhetünk tevékeny­ségüknek. 4* 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom