Hidrológiai tájékoztató, 1979
2. szám, október - Környei László: 30 éves az önálló Magyar Hidrológiai Társaság
30 éves az önálló Magyar Hidrológiai Társaság KÖRNYEI LÁSZLÖ a Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottságának elnöke 1949. január 26-án tartotta a Magyar Hidrológiai Társaság Alakuló Közgyűlését 105 tag részvételével, mely a Magyarhoni Földtani Társulat addigi Hidrológiai Szakosztályának 32. évzáró ülése volt. A Társaságnak ekkor 404 nyilvántartott tagja volt. Az Alakuló Közgyűlést dr. Vitális Sándor elnök a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Ásvány- Kőzettani Intézetének előadótermében nyitotta meg. Az alakuló közgyűlésen az alapszabálytervezetet a tagság megvitatta és elfogadta, így a Magyar Hidrológiai Társaság, mint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségé' nek tagja, ez időponttól önállóan működik. Az elfogadott alapszabály szerint a Társaság célja: „A vízi- és rokontudományok területén működő műszaki és tudományos szakemberek tömörítése; a Társaság munkáján keresztül a szakemberek tudományos fejlesztése, további képzése és a magyar vízi tudományok előbbrevitele. A magyar vízgazdálkodási terv, a bányászat és gyógyászat hidrológiai kérdéseinek tudományos és műszaki kimunkálása társadalmi vonalon; tudományos előadások és értekezletek megszervezése; külföldi műszaki kapcsolatok ápolása és kifejlesztése; a vízi tudományos szakirodalom magas fokra való kifejlesztése és terjesztése, a műszaki és tudományos szakemberek társadalomtudományi és általános műveltségi színvonalának emelése." A Magyarhoni Földtani Társulaton belül a szakosztály 1917-ben alakult 44 taggal, a taglétszám az 1944. év végére 366 fő volt. A II. világháború nem kímélte meg a szakosztály életét és tevékenységét sem, 1945. augusztus 17-én tartotta első ülését, ahol heten jelentek meg, az 1945. szeptember 19-i évzáró ülésen 38 résztvevő volt. Az 1946. év végére a szakosztály újraéledt, 21 előadást tartott és taglétszáma 376 volt. A szakosztály életére és további fejlődésére döntő kihatással volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megalakulása, 1948. június 29-e. A szövetség révén a szakosztály hivatalos helységhez jutott és függetlenített adminisztrátorhoz. 1948. év végén a szakosztálynak összesen 400 tagja volt, — míg az anyaegyesületnek csak 239 — így indokolttá vált a szakosztályból önálló egyesület megalakítása. A társaság tevékenységét az elmúlt időszakban az alapszabályban lefektetett célok szerint végezte. Munkája állandóan fejlődött elsősorban a tagság áldozatos, önzetlen társadalmi tevékenységével, 1949-től a fejlődés szükségessé tette a társaságon belül szakosztályok, majd később vidéki csoportok megalakítását: 1949. Limnológiai Szakosztály, Hidraulikai Szakosztály; 1950. Vízellátási Szakosztály; 1952. Hidrogeológiai Szakosztály, Balneológiai Szakosztály, Nagymiskolci csoport, Szegedi csoport, Pécsi csoport, Győri csoport; 1953. Szennyvíz Szakosztály; 1954. Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály, Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály; 1957. Egri csoport; 1959. Borsodi csoport, Szombathelyi csoport, Debreceni csoport, Salgótarjáni csoport; 1960. Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, Nyíregyházai csoport, Heves megyei csoport; 196L Vízgazdálkodási Szakosztály, Vízépítőipari Szakosztály, Soproni csoport; 1964. Középdunántúli csoport (Székesfehérvár), Békés megyei csoport (Gyula); 3 1965. Bajai csoport; 1967. Szolnoki csoport; 1969. Tatabányai csoport (később Komárom megyei Területi Szervezet); 1971. Heves megyei Területi Szervezet; 1972. Somogy megyei Területi Szervezet; 1973. Szentesi körzeti csoport (Szegedi Területi Szervezeten belül önálló csoport); 1974. Közgazdasági Szakosztály, Árvízvédelmi Szakosztály, Mezőgazdasági Szakosztály, Szekszárdi körzeti csoport (Középdunántúli Területi Szervezeten belül önálló csoport); 1975. Duna menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete (Vác); 1976. Veszprémi körzeti csoport (Középdunántúli Területi Szervezeten belül önálló csoport); 1977. Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete (Siófok). A vázlatosan rajzolt képből is jól látható, hogy az 1949-ben megalakult önálló társaságunk hogyan fejlődött és terebélyesedett, és valóra váltak elnökünk alakuló közgyűlésen elmondott bevezető szavai „Ma új világot, új országot építünk s rajtunk múlik, hogy azt hogyan építjük. Az új szocialista társadalom építésében nekünk hidrológusoknak fontos és országunk felvirágoztatásában igen jelentős szerep jut." Társaságunk az elmúlt évtizedekben szakosztályi üléseken, nagy rendezvényeken, bizottsági munkákban fokozta aktivitását és részt vett a vízgazdálkodás minden területén a kezdeményező tudományos és szervező munkában. — Társaságunk szaklapja a Hidrológiai Közlöny kezdettől fogva tükrözi a tagság tudományos tevékenységét. A Hidrológiai Tájékoztató 1961 óta tudósít a tagság munkájáról, életéről, ma már több éve e lapot társaságunk a Forrás Tanácsi és .Vízügyi Vállalatok Egyesülése támogatásával adja ki. Az egyéni tagok száma az évtizedek során folyamatosan emelkedett. 1960-ig a budapesti tagok száma még meghaladta a vidéki tagok nagyságrendjét, de azóta a vidéki csoportok, területi szervezetek szakemberszáma több, és ez mutatja, hogy a társaság az ország egész területén működik. Napjainkban is még alakulnak újabb üzemi szervezetek, csoportok és ezek is segítik a társaság további fejlődését. Társaságunk munkáját a MTESZ-en kívül segítette a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve Hivatal, minisztériumok, jogi tagvállalatok, intézmények. Tagságunk a vízzel foglalkozó tudományok elméleti és gyakorlati területén dolgozó szakemberekből áll, és t társaságunk tevékenysége társadalmi összefogója és irányítója a vízgazdálkodási feladatoknak. A tagság 1978. év végi összetételét — kiadványunk szerkesztő bizottsági tagjainak adatszolgáltatása alapján — az 1. táblázatban közöljük. Az egyéni tagok összesített adatait és százalékos megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. Az egyéni tagok adatait feltüntető táblázatok mutatják, hogy az önálló társaság megalakulása előtti alapító tagjaink száma 28, akik mind a budapesti szakosztályok tagjai. Az egyéni tagok több mint 3/ 4 része az utóbbi 10 évben lépett be társaságunkba és reméljük, hogy a további évtizedekben fejlődésünk töretlen lesz.