Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Károlyi Zoltán: Beszámoló az 1978. május 24-26-i tiszai tanulmányútról

rendszerre megadja az optimális üzem paramétereit. Ez a szabályzat kidolgozás alatt van. A vita lezárásaként a tanulmányút tapasztalatait Pusztai Pál foglalta össze. Befejezésül a tanulmányút résztvevői a következő határozatokat fogadták el. HATÁROZAT (összeállította: Pusztai Pál) 1. Javasolják, hogy a legutóbbi időszakban épült vízügyi nagylétesítmények — köztük elsősorban a Kiskörei Vízlépcső kutatási, tervezési, építési, hatósági és egyéb tapasztalatait a közeljövőben megvalósításra tervezett nagylétesítmények (Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, Csongrádi Vízlépcső) tervezésénél és megvalósításánál hangsúlyozottan vegyék figyelembe. 2. Szükségesnek tartják, hogy a vízlépcsők létesítésével összefüggő vízrajzi észlelőhálózat létrehozása az előkészítő munka szerves részét képezze. A felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek mérése elősegíti a tervezést, lehetőséget ad a vízjárási jellemzők változásának nyomonkövetésére az építés alatt és a mű megépítése után, ugyanakkor elengedhetetlen a vízlépcsők üzemirányításához is. 3. Elismerve a kismintakísérleteknek a tervezésben betöltött szerepét, szükségesnek tartják a kismintákísérletek változatainak kiszélesítését, különös tekintettel az építés egyes fázisaira, az üzemvitel és a vízjárás szélsőséges eseteire. 4. Javasolják továbbfejleszteni a generáltervezői tevékenység színvonalát, kiterjesztve azt a nagylétesítmények kapcsolódó beruházásainak tervezői tevékenységére. Ezzel lehet elérni a kitűzött célok megfelelő érvényesülését, a főművek és a kapcsolódó művek szükséges összhangját. 5. Javasolják, hogy a jövőben építendő vízlépcsőknél a műszaki-gazdasági célkitűzésnek megfelelő mértékben alaplétesítményként szerepeljenek a folyószabályozási munkák, és ne kapcsolódó beruházásként. 6. Javasolják, hogy a nagy vízgazdálkodási létesítmények tervezésére vonatkozó hazai előírások hiányában, még több gondot fordítsanak a vízlépcsőkre vonatkozó egyedi előírások összehangolt megszerkesztésére. 7. Célszerű kifejleszteni a nagy vízgazdálkodási létesítmények komplex kiértékelésére, a költségek érdekeltségek szerinti megosztására vonatkozó módszereket, így a döntéselőkészítéseknél mindinkább felhasználhatók a többkritériumú optimalizációs számítások eredményei, a sokváltozatú és a valószínűségelméleten alapuló optimális méretmeghatározás módszeres alkalmazása. 8. Nő a fontossága az összefoglaló terveknek. Így az általános terv, a folyamatosan vezetett, genplán és az időszakonként aktualizált generálorganizációs terv, az engedélyezési terv a tervezési, építési, bonyolítási és hatósági tevékenység összehangolásához, az akalmazandó technológia és a létesítmények általános megítéléséhez nyújtanak fontos műszaki és gazdasági alapot. A generálorganizációs tevékenység továbbfejlesztését, hálós ütemtervek készítésével és a megvalósítás teljes menetét előirányzó, valamint az ellenőrző szakaszos helyzetelemzéssel célszerű kiegészíteni. 9. Komplex vízgazdálkodási létesítmények tervezéséhez javasolják elkészíteni az általános és különleges üzemi feltételeket tartalmazó előírást, amely magában foglalja az alapvető technológiai rendet is, amelynek alapján a szerteágazó tervezési munka az egységes kívánalmak teljesítése érdekében koordinálható. A komplex létesítményrendszer összességénél biztosítható a hibamentes üzemeltetési rend, a technológiai összefüggések és kapcsolatok teljessége. 10. Javasolják, hogy a legfontosabb, legkritikusabb műszaki megoldásokat, a különféle változatok közötti döntést megfelelő kísérletekkel, tanulmánytervekkel, a technológiai és építőipari háttér feltárásával alapozzák meg. A tervezési munka kevésbé mechanizálható és csekély többletidő hasznos eredménye saját értékének többszörösét teheti ki. 11. Függetlenül a közigazgatási és vízügyi működési határoktól, célszerű egy illetékes vízügyi hatóság kijelölése, amely eljárásaiba az egyébként illetékes társhatóságoltat legteljesebb mértékben bevonni tartozik. 12. Javasolják, hogy a főmű beruházáson kívül szükséges kapcsolódó beruházásokra, szükség esetén az üzemeltetés és fenntartás feltételeit biztosító hitelkeretre külön intézkedés történjék. 13. Az építőipari és a technológiai felvonulási, szociális és egyéb ideiglenes munkahelyi ellátást a végleges létesítmények előrehozott teljesítésével célszerű megoldani. 14. A Tisza—Körös-völgyben a már megépült tározók rendszert képeznek, ezért az egyes vízlépcsők üzemelési szabályzatára felépülve készüljön el az egész rendszer komplex szemléletű üzemelési szabályzata. 15. A Tiszalöki Vízlépcső az elmúlt 24 év során a tervezetnek megfelelően üzemelt. Szerkezetei — a szélsőséges üzemállapot és vízjárás mellett is — jól működtek. Az üzemvitelt segítő felszerelések és berendezések viszont ma már korszerűsítésre szorulnak. A vízlépcső hatásterületén újabb vízgazdálkodási igények, ivó-, ipari-, öntözővízellátás — jelentkeznek. Javasolják ezért a vízlépcső részletes felülvizsgálatát, korszerűsítési, fejlesztési terveinek elkészítését, figyelemmel a Bodrogzugi és Inérháti tározókra is. 16. A Kiskörei Vízlépcső közvetlen hatásterületén — a mezőgazdaság termelésfejlesztési igényeinek megfelelően — javasolják meggyorsítani a belvízfejlesztési feladatok végrehajtását, az üzemi meliorációs feladatok egyidejű megoldása mellett. A már eddig megépült szivárgócsatorna és nyomáscsökkentő kútrendszer víztelenítő hatásának kedvező tapasztalatai alapján, a szivárgócsatorna építését mindkét parton — elsősorban a belvízi főművi funkció ellátása érdekében — a Sajó torkolatáig haladéktalanul folytatni kell. Ehhez kell kapcsolódnia a társulati és üzemi művek párhuzamos fejlesztésének, megelőzve az öntözésfejlesztést is. 17. Javasolják a gazdaságosan nem mentesíthető mélyfekvésű mezőgazdasági területek hasznosíthatóságának felülvizsgálatát, és a MÉM bevonásával elkészítendő meliorációs tervekben javaslat készítését a konkrét megoldásra. 18. Javasolják az . üzemelő szervezet időben való bekapcsolását a megvalósítás folyamatába, megfelelő ismeretek megszerzése érdekében. 19. Fontos feladat a nagylétesítmények alapvető funkcióját biztosító berendezések és szerkezetek átvételének, próbaüzemének fokozott ellenőrzése. Célszerű az építés folyamatát szúrópróbaszerű ellenőrző mérésekkel figyelemmel kísérni és a működőképességet próbaüzem útján felülvizsgálni, a rendeltetésszerűtől eltérően működő létesítményeket a műszaki átvétel előtt kijavítani. 20. Célszerű a tapasztalatok gyűjtésének, értékelésének tervszerűbbé tétele. Ez kiterjedhet a közvetlen üzemviteli munkán és a vízlépcsők együttműködésén túl — a szerkezetek vizsgálatára és értékelésére, — azok fenntarthatóságára, — a felvízi és alvízi mederkapcsolatokra, — a területi vízgazdálkodási kapcsolatokra és hatásokra. 21. A Tiszán kialakuló vízlépcsőláncolat megnöveli a jégveszély elleni védekezés fontosságát, ezért javasolják a Tiszára is kidolgozni a jégveszély elleni védekezés irányelveit. 22. A vízlépcsők üzembiztonságának fokozása, a tervezett hasznosítási célok mindenkori kielégítése érdekében célszerű az üzemeltetést, karbantartást, észlelést szolgáló eszközök, módszerek korszerűsítése és egységesítése. 23. Célszerű szabályozni a vízlépcsők — egyéb nagylétesítmények — rendszeres műszaki, hatósági felülvizsgálatát. Javasolják a felülvizsgálat műszaki-tudományos feltételeinek biztosítását, valamint az ahhoz szükséges technikai, szervezeti bázis kialakítását. 24. Célszerű a vízlépcsők — egyedi nagylétesítmények általános szakágazati felügyeletét felülvizsgálni és egységesíteni. Károlyi Zoltán