Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Mészáros György: A Heves megyei Vízmű Vállalat 50 éve

A Heves megyei Vízmű Vállalat 50 éve A megyei vízmű 1963. január 1-én alakult meg, de jogelődje, hatásterületén — önálló helyi víz- és csatornaműként — számos település víz- és szennyvízszolgáltatását végezte. Eger, történelmi város, részleges vízellátását már 1900-ban megkezdték a dohánygyár vízellátását biztosító távvezetékről. A város teljes vízellátását csak 1927-ben építették ki, ugyanekkor létesült Gyöngyös város vízműve is. A megye harmadik városának, Hatvannak vízellátását 1922-ig 22 darab artézi kút biztosította, a vízmű csak az ötvenes évek elején épült meg. Heves megyében Ivádon 1910-ben, Egercsehiben 1938ban, Mátrafüreden '1941-ben foglaltak egy-egy forrást a települések vízellátására. Az egri székhellyel létrehozott megyei vízmű vállalat a megye területén szétszórt községi vízművek és szenyvíztisztító művek üzemeltetésére négy üzemvezetőséget hozott létre Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Heves nagyközségben. A vállalat jelenleg 55 vízművet és 9 szennyvíztisztító telepet üzemeltet. 1. Vízszolgáltatás A vízműnek, megalakulása után, komoly feladatokat kellett megoldania. Biztosítani kellett a folyamatos üzemet a helyenként rossz műszaki állapotú művekkel, ugyanakkor fokozatosan felújítás alá kellett venni a műtárgyakat a víztermelő és szolgáltató műveket, egyidőben a növekedő igényekhez igazodó legszükségesebb bővítések megvalósításával. A hetvenes évek elejére — a vállalat történetében 'először — olyan műszaki állapotok teremtődtek, amikor a vállalati munka már nem a napi igényekhez alkalmazkodott, hanem fejlesztése, az igényeket utolérve, (legalább a megye kiemelt településein), a jövőhöz igazodhatott. Ezekre a fejlesztésekre már a korszerűséget is magában foglaló perspektivitás a jellemző. Ma a kiemelt települések belterületi összlakosságának 90 százaléka közüzemi vízműből ellátott. 1971-től Eger város vízellátására a várostól északra, új víztermelő területet tártak fel és kötöttek be a városi vízműrendszerbe. A távlati vízigények kielégítésére már folyamatban van az Északi III., majd az elkövetkezendő években a IV., V., VI., és a Barátréti vízbázis kiépítése. A VI. ötéves terv időszakában, a már megkutatott Déli víznyerő területek kiépítését kell megkezdeni. Az Északi vízműnél, a város határában kiépített víztermelő műveket olyan önműködő üzemirányító berendezés üzemelteti, amely a hagyományos folyamatirányítástól egészében eltér: elektronikus, digitális működésű, mikroprecesszoros központi egység. Ez a berendezés az Aquareg D. hazánkban először itt valósult meg a vízmű, Vbkm. VILLESZ és MÉLYÉPTERV együttműködéssel. E típus, illetve rendszertechnika kiválasztását több tényező indokolta. A kis beruházási költsége (a berendezés teljesen integ

J rált áramkörből épült), építőelemei és kártyái csereszabatosak. A vállalat két éve létrehozott automatikai csoportja megkezdte a kis vízművek egységes automatizálását. Üzembe helyezték az Aquareg mobil vízminőségmérőállomást, a telex-láncot. Az URH rádiólánc kiépítése most van folyamatban. Az 1979. évben kezdik meg a gyártását az Árvái-, Bikfalvi-, Forgács-, Horváth- és Kerese-féle impulzus kimenetű vízmenyiségmérő műszernek, amelynek beépítését és szervizét is elvégzik. A kvalifikált munkaerőhiány és a vízminőségek változásával jelentkező technológiai bonyolultsági fok növekedése, a biztonságos üzemeltetés, elengedhetetlen követelményként helyezte előtérbe a vízművek automatizálását. A feladatok évről évre nőnek. A vállalat teljes víztermelése öt év alatt 67 százalékkal növekedett. Az 1977. évben a víztermelés elérte a 16 millió m

3/év mennyiséget. Jelenleg a gyöngyösi és a hatvani városi vízművek korszerűsítése készül, az előbbi az egri Északi Vízmű mintájára. Ma már a vállalat anyagi, műszaki alapja, felszereltsége felnőtt a megye közüzemi feladatainak ellátására. A vállalat elsődleges helyen tartja számon a kistérségek regionális jellegű vízellátását, amelynek fokozatos megvalósítására, évekkel ezelőtt, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalattal részletes tervet dolgozott ki. Ezidáig Detk—Halmajugra—Visonta; Gyöngyös— Gyöngyössolymos; Hatvan—Kerekharaszt; Apc—Petőfibánya; Tarnamére—Boconád; Füzesabony—Dormánd—Besenyőtelek regionális rendszerek épültek ki. Előkészítés alatt van Heréd—Nagykökényes, valamint Tarnaörs—Erk—Zaránk—Tarnaméra—Boconád— Tarnazsadány regionális vízmű építése is. A vállalat nagy összegeket fordít a kiépített felszíni, illetve felszínközeli vízbázisok védelmére. Elsők között tervezte meg hosszabb távra vízműveinek környezetvédelmét. Jelentős vállalati műszaki megoldások és újítások segítették és segítik a legoptimálisabb vízhasznosítást, a kitermelt vízmennyiségek legjobb hatásfokú továbbítását. A műszaki fejlődés nemcsak a termelésben, hanem a termelést kiszolgáló egységekben is jelentős volt. Épül a vállalat új raktára, üzemviteli és szociális épülete. Az építőipari részleg és a műhelyek, a vállalat szolgáltató egységei, a legkorszerűbb gépekkel rendelkeznek. Az elmúlt években a könyvelést is gépesítették. 2. Szennyvízelvezetés, tisztítás A megye kiemelt települései belterületi lakosságának 46 százaléka közcsatorna-hálózatba bekötött lakásokban él. A közcsatornával ellátottak megoszlása a megyeszékhelyen 65%-os, a városokban 32%-os, a községekben 6%. A felszabadulás előtt csak Éger városban üzemelt szennyvíztisztító telep. A fejlődés csak a hatvanas évek elejétől következett be. A tisztított és elvezetett szennyvíz mennyisége öt év alatt 47 százalékkal növekedett. Jelentős beruházás valósult meg az elmúlt évtizedben: a gyöngyösi és a hatvani szennyvíztisztító telep építése, majd bővítése. Most van folyamatban az egri új 22 000 m

3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep üzemi próbája, ahol a technológiát Aquareg D típusú automata berendezés vezérli. A fölös iszap kezelését Krüger-centrifugával oldják meg. A jövőben jelentős feladat a gyöngyösi, petőfibányai szennyvíztisztító telepek további bővítése, korszerűsítése és a hatvani szennyvíztisztító telep megépítése. A szennyvízelvezetés zavartalanságát korszerű Ridgid csatornatisztító gépek biztosítják. A vállalat ez évi fejlesztései között szerepel FAUN csatornatisztító gép és Robot-Kanalsonda beszerzése, amely a csatornarendszerek folyamatos megfigyelését és karbantartását szolgálja. 3. Fürdőszolgáltatás Közismert a megye fürdőkultúrájának hagyománya. Az egri melegvízre telepített fürdőépületek közül a legelső emlék 1448-ból származik, amikor a fürdő a Segedelem völgyi (ma Barát-rét) a karhauziak tulajdonában volt. Eger hévizeit már az Árpád-házi királyok korában is ismerték. A török hódoltság alatt gazdag fürdőkultúra bontakozott ki. A város melegfürdőit nemcsak a megye határain túl élők, hanem külföldiek is felkeresik. Az első erre vonatkozó adat 1699. évből származik. 11. Rákóczi Ferenc is többször felkereste az egri fürdőt. A fürdőzés a XVIII. században még a legszegényebb népréteg között is elterjedt. A fürdőkultúra elterjedését nagyban segítette a XIX. sz. első évtizedeiben létesített két uszoda. Az uszodákat elkerítették, belépődíj mellett, fürdőmester felügyelet alatt biz9