Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Eszes István: A békésszentandrási és a békési duzzasztó működésének számítógépek vizsgálatáról

és xO). A vízmennyiség csökkenését pedig a fogyasztók igényeinek a kielégítése okozza (FI és F2). A tavakban levő víz nem csökkenhet bizonyos minimális vízmeny­nyiség (vl és v2) alá, illetve nem emelkedhet bizonyos (VI és V2) vízmennyiségek fölé. Ezt a kapcsolatot minden időegységre felírhatom. Ezek azonban nem függetlenek egymástól, hiszen az egyik időszak befejező állapota a következő időszak kezdete. Így tehát ha több egymást követő időszakot vizsgálok, ezeket leírhatom egy összefüggő egyenlet­rendszerrel. Az alkalmazott időszak a rendszer műkö­dési sajátosságaitól függően lehet: perc, óra, nap, vagy valamely tetszőleges időszak. Modellemben az időszak 1 napot, 24 órát jelöl, ezt a rendelkezésemre álló ada­tok szerkezete határozta meg. Helyhiány miatt az alkalmazott egyenletrendszer egy egyszerűsített változatának első három fázisát írom fel,, a számítógépes program 60, egymást követő időszak­ra írja fel ezt a rendszert. A változók mellett feltün­tetett második számjegy a vizsgált időszak számát je­lenti (1. táblázat). —x21—x41—x51+x01+yll x51 +y21 —yll —x22—x42—x52+x02+yl2 —y21 +x52 +y22 — yl2 —x23—10—x53+yl3+x03 1. táblázat = M11+H11—FII = M21+H21—F21 - H12—F12 = H22—F22 = H13—F13 -y22 +x53 +y23 = H23—F23 ahol y a következőt jelenti: Mll+x21+x41+x51— xOl+Hll—FII Mll-t-x21+x41+x51—xOl+Hll—F11+ +x22+x42+x52—X02+H12—F12 Mll+x21+x41-fx51—xOl+Hll—F11+ +x22+x42+x52—X02+H12—F12+ +x23+x43+x53—X03+H13—F13 = y 11 = y 12 = y 13 y21, y22, y23 ... struktúrája hasonlóan épül fel. Korlátok: vl <; yll, yl2, yl3,.... ^ VI v2 ^ y21, y22, y23,.... < V2 az x-ekre egyedi korlátok adhatók meg. Ezek azt feje­zik ki, hogy az egyes pontoknál van-e vízleadási köte­lezettség, s mi a leadás felső határa. Célfüggvény A modell célja, hogy a vízszükségleteket kielégítse és a technikai feltételek figyelembevétele mellett csak a szükségesnek megfelelő vízmennyiséget vegye át Békés­szentandrás Ágotánál és Bakonszegnél, vagyis víztaka­rékosságra ösztönözzön. x21+x41+x22+x42-l-x23+x43+ -» min I. MODELL 1973. júliusi és augusztusi adatokkal futtattam a mo­dellemet gépen, M, H, F és x adottak voltak. Ismeret­lennek x-et vettem, ezekre kívántam minimalizálni a feladatot. Az előbb ismertetett egyenletrendszert a li­neáris programozási feladat általános formájában fel­írva egy 120 sorból és 360 oszlopból álló A mátrix ala­kult ki. A feladat megoldásához az Egyetemi Számítóközpont RAZDAN 3 számítógépét használtam fel. A szükséges programokat ALGOL programozási nyelven írtam. Ma­gát a lineáris programozási feladatot egy programcso­mag segítségével oldottam meg. Külön problémát jelen­tett az adatok betáplálása. Hagyományos, manuális mó­don nagyon sokáig tartott volna, ugyanis 43 681 elemet és a korlátokat kellett volna bevinni a gépbe. Ezért olyan kis segédprogramokat készítettem, amelyek a szükséges mátrixot a gépben automatikusan generál­ták. Az így kapott eredmények igazolták feltevésemet. A tényadatokkal szemben elegendő lett volna Ágotánál (x2) és Bakonszegnél (x4) a vízleadást alsó korláton vé­gezni, ugyanakkor a tározók telítettségét mutató yl és y2 is azt mutatta, hogy nem kellett volna az adott idő­szakban maximális vízszinteket tartani folyamatosan. II. MODELL Míg az előző esetben meglevő adatokból próbáltam visszafelé vizsgálni a vízgazdálkodást, itt a modell se­gítségével megpróbáltam bizonyos előrejelzést adni a vízgazdálkodási intézkedésekre vonatkozóan. Tényle­ges adatokból indulok ki, az egyes időszakokban jelent­kező fogyasztásra, hozamra azonban becsléseket adok. Kétféle, optimista és pesszimista stratégiát alkalmaz­tam az igénybe vett becslési eljárástól függően. A fel­adat elvégzésére olyan programokat (1 fő- és 7 alprog­ram) készítettem, amelyek a kiinduló adatokból felépí­tik a feladat struktúráját, elkészítik az előrejelzéseket, az így kapott változókkal megoldják a feladatot és az eredményeket megfelelő formában kinyomtatják. Dolgozatomban megtalálhatók a részletes programok, táblázatok. A dolgozat további részeiben ismertetek néhány hasonló vízgazdálkodási modellt (USA, Izrael), valamint különböző becslési eljárásokat. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom