Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Dr. Fázold Ádám: Vízminőség-védelmi, tájvédelmi, környezetvédelmi feladatok a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben

A csatornázás és szennyvíztisztítás a Tájvédelmi Körzet területén még megoldatlan. Az V. ötéves terv gazdasági keretei nem tették lehetővé jelen tervidőszakban az ivóvízellátás és szennyvíztisztítás megoldását. A szennyvíztisztítás jövőbeni megoldásánál a harmadik tisztítási fokozat figyelembevétele is szükséges a tározó vízminőség megóvása szempontjából. Mindezek a következő tervidőszakban koncentrált központi keretek biztosítását igénylik. A mezőgazdasági eredetű szennyeződések állattartás szempontjából mint szerves szennyezők, műtrágyázás, gyomirtás, permetezés vonatkozásában pedig mint a kemizációval járó szennyezések jelenthetnek veszélyt a tározó vízminőségére. Mindezek fokozott gondosságot és az előírások legszigorúbb betartását igénylik, figyelembe véve a csapadékkal történő bemosódás lehetőségét is. A mezőgazdaságban használt vegyszerek bemosódásából eredő hatásának vizsgálatára a környezetvédelmi védőövezetben Sajóvelezd térségében kísérleti mintaterület kijelölését tervezzük. Az itt végzett vizsgálatok eredményeiből kívánjuk megállapítani a területen használt vegyszerek vízminőségre gyakorolt hatását, a használhatóság módját, időpontját, feltételeit, illetve a kizárás körülményeit. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet egyik földtanilag legértékesebb része a 400—500 m hosszúságú Upponyi sziklaszoros szurdok völgye karsztos jellegű sziklafalával, jellegzetes ..Kőgomba" képződményeivel, kőfülkéivel. Kiemelkedő jelentőségű az Upponyi Sziklaforrás és a Cibróka területén a feltárások kövületeiben megőrzött szarmata flóra. Botanikai szempontból igen értékes az Upponyi-szoros rendkívüli flóragazdasága és számos növényritkasága. Madárvilágából a védett ragadozó madarak kiemelkedő értékűek, mint pl. a vörös- és barna kánya, egerészölyv, kerecsensólyom, vándorsólyom. A Tájvédelmi Körzet határán elhelyezkedő települések belterületén több jelentős műemlék, történeti és művészeti érték is van. Ezek közül országos jelentőségű érték a Bánhorváti Községhez tartozó PZathy-kastély épülete 1752-ből és a XIV. század gótikus eredetű református temploma 1789-ből származó fagalériás tornyával. Pihenési szempontból a táj természeti szépsége mellett a horgászok adóznak kedvteléseiknek (3. kép). Figyelemmel viszont a víztározó vízminőségi és közegészségügyi előírásainak betartására a Vízügyi Horgász Egyesület csak korlátozott taglétszámmal működik és külső vendégek részére napijegyet árusítanak. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet természeti szépségeinek bemutatására az elkövetkező időszakban turistaút, autóparkoló és kilátó megépítését vették tervbe. Ahhoz viszont, hogy az elsődleges alapkövetelménynek — az ivóvíztározó vízminőségvédelmi előírásainak — mindenkor megfeleljen, széles körű felvilágosító, nevelő iSliiÉP w*\ * lífiS RRFTV, "t - <*<r.. 3. kép. Erdei pihenő a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben (Foto: Greutter) munka szükséges. Legtöbbet a Tájvédelmi Körzetben élő lakosság segíthet, élükön a fiatalokkal. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemeknek a kemizáció adta lehetőséget csak olyan mértékben szabad kihasználni, hogy annak káros hatása a tápláló vízfolyásokban és a tározóban ne következhessen be. Haladéktalanul kijelölendők a községekben a szemét és hulladékgyűjtő helyek, hogy ne a tápláló vízfolyásokat tekintsék szemétgyűjtőnek. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet rendeltetése tehát többirányú, melyben az alapvető követelményt az ivóvízellátásra használt Lázbérci víztározó vízminőség' védelme szabja meg. A jó ivóvízminőség biztosítása érdekében az egészségügyi előírások betartása elengedhetetlen. A tározó vizének rendszeres vizsgálata vízminőség-védelmi és víztisztítás-technológiai szempontból is szükséges. A Tájvédelmi Körzet kezelése — mely az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság feladatát kéDezi — olyan üzemeltetést kíván, ahol nem csak a közvetlen vízminőség-védelemmel, hanem mindazon tényezőkkel is foglalkoznak, amelyek a terület természeti és társadalmi sajátosságából, valamint ezek védelmének biztosításából adódnak. Ahhoz viszont, hogy a követelmények, célkitűzések és feladatok megvalósításának eleget lehessen tenni szükséges valamennyi társadalmi és hatósági szerv segítsége, mert csak így lehetséges, hogy a Lázbérci Tájvédelmi Körzet „Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja a természeti környezetünk védelmét." Az előzőkben ismertetett környezetvédelmi, vízminőségvédelmi feladatokat az eddig elért eredményeket tárgyalta meg az 1977. április 26-án megrendezett tudományos ülés. Simkó József főmérnök előadásában kiemelte, hogy a természetvédelem és a környezetvédelem közös vonása, hogv mindkettő védi az ember természetes környezetét. Különböznek viszont abban, hogy a körnvezetvédelem a mesterséges környezet védelmével is foglalkozik. Az emberiség létét fenyegető veszély elhárítása csak széles körű összefogással lehetséges. Dr. Kuncsik Katalin főorvos a tározók védelmének közegészségügyi vonatkozásait ismertette nemzetközi példák alaoján. A Lázbérci tározó vonatkozásában — melynek fő célia az ivóvízszolgáltatás — hangsúlyozta, hogy a jó ivóvíz minőséget nem a költségesebb és kevesebb eredménnyel járó utólagos tisztítással, hanem a kedvezőtlen tényezők megszüntetésével, kiküszöbölésével kell elérni. Ennek figyelembevételével már a tervezés időszakában fel kell mérni a vízgyűjtő terület szennyező forrásait és meg kell oldani a környező települések kommunái-higiénés problémáit. Dr. Andrik Péter biológus a tározó 1976. évi vízminőség-vizsgálatának eredményeit ismertette. Megállapították, hogy az előző évekhez képest némileg csökkent az algavegetáció, de növekedett a fenékközei károsodása ammónia, kénhidrogén, oxigénfogyasztás, mangán vonatkozásában. A bakteriológiai indexek kissé kedvezőbbek voltak. Pirity Csaba erdőmérnök az LTK kezelési feladatával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a tározó biotopját a víztározó vize és annak minden fiziko-kémiai tulajdonsága, a part- és a fenék sajátos földtani felépítettségével, a táj klímája, a napsugárzás stb. együtt alkotják. A tározó vize a benne levő élőlényekkel együtt egy jól meghatározott ökoszisztéma. Az üzemeltetés feladata mindazon intézkedések megtétele, amelyek a tájvédelemmel, a vízvédelemmel, egységesen tehát a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatosak. A tevékenységek során feladatunknak érezzük megmenteni és megőrizni mindazt ami a múlt értékes hagyománya és ugyanakkor a sajátos, tájhoz idomuló, megfelelően egyeztetett gazdasági termelőtevékenységet folytatni a tájjeleg fenntartása, a terület hasznosítása és az ott élő emberek szociális és egyéb igényeinek biztosítása mellett. 3* 35