Hidrológiai tájékoztató, 1979
1. szám, április - Dr. Fázold Ádám: Vízminőség-védelmi, tájvédelmi, környezetvédelmi feladatok a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben
Karsztvízszint [m B.f] 99,50 99,00 96,50 9ű,00 t 97,50 97,00 \ / .. ~ \V> ' r —- ^ X07 16 24 26 XI. 06 M 21. 2* "H06. 13 21. 27. t [IdS] 2. ábra. A +100 m B.f. szinti fúrások és a karsztakna 1974. IV. negyedévi karsztvízszint ingadozása 1. III/3. sz., 2. 1. sz., 3. 3. sz., 4. 4. sz. mészkőíúrás; 5. Karsztakna gel az üzemeknél végzett munkáiknál alkalmazta a BKI. A mérési módszer hátránya, hogy a 0,5 m-nél nagyobb üregekről nem ad pontos képet, ugyanakkor fennáll a kőzetbepergés miatt a szonda beszorulásának veszélye. vllsrint fmS.<7 jan fety morc aug ««pf o*f nov dtc ,őó[hónap] 3. ábra. A +100 m B.f. szinti mészkőfúrások és a karsztakna 1974. évi vízszintingadozása 1. III !3. sz. kutatófúrás, 2. karsztakna Karsztvíz mérések, megfigyelések A Beremendi hegyen 1971 óta végzünk rendszeresen karsztvíz méréseket, megfigyeléseket. Kezdetben a+116 m B.f. szinti bányaudvaron levő karsztaknában, később pedig a +100 m B.f. szinten az e célra mélyített fúrásokban. Ahol fúrás közben nagyobb kiüregelődést észleltünk, azon a területen besűrítettük a fúrásokat. A fúrások hálózatát a művelés előrehaladásával párhuzamosan bővítettük, valamint a jövesztés-rakodás-szállítás miatt tönkrement fúrólyukak helyett újabb fúrásokat mélyítettünk. A 2. ábrán diagramon ábrázoltuk a +100 m B.f. szinti mészkőfúrások és a karsztakna 1974. IV. negyedévi karsztvízszint ingadozását. Két fúrásban a kiugró értékeket közvetlen nagy mennyiségű csapadékvíz hozzáfolyás okozta. Mérési területünkön a csapadékvíz hatását kb. 5—6 napos késéssel mutatja a vízszint változása. A 3. ábrán a +116 m B.f. szinti karsztaknában és a +100 m B.f. szinti mészkőfúrásokban mért éves értékeinket ábrázoltuk. A két diagram jól tükrözi a karsztvízszint ingadozását. Az 1966-ban végzett részletes fázisú nyersanyagkutatás mészkő kutatófúrásai — amelyek minden esetben a karsztvízszint alá mélyültek — közül három alkalmas volt karsztvízszint megfigyelésekre. Egy évig végeztünk folyamatosan vízszint méréseket a 10 M, 23 M és 42 M jelű mészkőfúrásokban. Egy év után a 10 M jelű fúrás egy szakaszán beomlott, a 23 M fúrás megszűnt a löszös anyagösszlet jövesztésével. A 10 M jelű fúrásban mértük a legnagyobb vízszintingadozást: 1,32 m-t. Karsztvízszint megfigyeléseink folytatását, a rendszeres méréseket szükségesnek tartjuk, mert egyrészt az alsó termelő szint (+100 m B.f. szint) közel van a karsztvízszinthez, másrészt a mészüzem (régi cementgyár) ipari vízszükségletét a +116 m B.f. szinti karsztakna biztosítja. Reméljük, hogy megfigyeléseinket a bánya felhagyása után, a karsztvíz adta lehetőségeket maximálisan kihasználó rekultivációs tervek készítésénél hasznosítani tudják. IRODALOM 1. BENDEFY L. (1974): Hévizes barlang és természetes vizgőz-exhaláció a beremendi kőbányában. Földtani Közlöny, 104. 3. 341—343. 2. HEGYINÉ PAKÓ J—VITÁLIS GY. (1977): Cementipari nyersanyagaink és kutatásuk módszertana. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 3. JAKUCS L. (1971): Karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Bp. 4. KARACSONYI S.—DEÁK I.—FONÖ A-NÉ—LENGYEL I.—VINCZE L.—LACZKOVICS J. (1966): Baranya megyei Cement- és Mészmű nyersanyagkutatása. É. M. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. Zárójelentés — Kézirat, Bp. 5. RAKUSZ GY— STRAUSZ L. (1953): A Villányi-hegység földtana. Magyar Állami Földtani Intézet Evkönyve, XLI. 2. Vízminőség-védelmi, tájvédelmi, környezetvédelmi feladatok a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben DR. FÁZOLD ADÁM Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc Az utóbbi évtizedek rohamos ipari és urbanizációs fejlődése mind nagyobb területeket vesz igénybe a természetes környezetből és ugyanakkor környezetszenynyező tevékenységei káros visszahatásokat eredményeznek. A megváltozott társadalmi-gazdasági környezetben előtérbe kerültek a környezetvédelem gondjai és feladatai. Szükségessé vált, hogy az emberi beavatkozások következtében kialakult területekkel, valamint a természetes környezettel tervszerűen foglalkozzunk. Az ember által birtokba vett területeken (ipar, település) a környezet és emberi működés közötti egyen3 súly megteremtése a cél, míg a természetes területeken az ökológiai követelmények kielégítése, a károsított természeti értékek helyreállítása, a biológiai és esztétikai jelleg megőrzése. A védett természeti területek kialakításával az utóbbi követelményeket kívánjuk kielégíteni azzal, hogy az ipari és urbanizációs ártalmaknak kitett emberiség számára a felüdüléshez, pihenéshez, általában a szervezet komplex regenerálódásához szükséges környezeti feltételek is biztosítva legyenek. Borsod megyében és ezen belül is a Sajó völgyében a település, valamint az ipari koncentráció következté33
