Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Rónaki László: Újabb vízföldtani adatok a pécsi karsztvíz egészségügyi védelméhez

2. táblázat A Tortyogói Vízműteriilet vízminőségi jellemzői A T-területen mért értékek** Közvetlenül A Pécsi-víz mellett Szigeti úti átemelő Vízminőségi jellemzők minimum maximum átl. értékhatárok a Pécsi-víz m. XXII, XXIII. sz. kút XXIV, XX/D. XXV, XX/A. kút min—max. átlagos értékhatár pH 6,9 XXIV. 8,60 (55) 7,50—7,95 7,35—8,00 7,52—8,00 7,30—8,00 7,36—7,62 KOIps * 0,5 (58) 2,5 (XXVI) 1,0—1,6 1,4—2,2 1,0—1,7 0,2—2,1 0,4—1,4 NH

4+ 0* 2,7 (61) 0—0,6 0—0,25 0—0,40 0—0,4 0—0,10 NO

30* 5,0 (XX) 0—2,5 0—2,5 0 1,0—9,0 3,5—5,0 Cl7,8 (58,60) 62 (XX) 12—25 18—29 15,5—27 14—30 18—20 so,,

2mg/l 0* 98 (XXIII) 0—45 25—98 0—78 0—57 0—30 Fe

3 + mg/l 0,06 (XX/b) 2,7 (61) 0,20—0,40 0,27—0,77 0,22—0,44 0—0,64 0—0,20 Mn

2 + 0* 0,20 (XXIV, XXV.) 0—0,5 0,02—0 0—0,07 0—0,05 0—0,05 Ca

2 + 58 (60) 130 XXV. 62—82 67—74 53—130 67—92 75—82 Mg

2 + 11,6 (XXV) 43 (XXIV) 25—35 28—34 12—43 25—52 30—38 PO,

30,20* 0—0,5 0,0—0,08 0—0,20 0,04—0,21 0,08—0,15 össz. kem. nkf. 12,5 (XXV/a) 22* 16—18 16,4—18,8 12,5—22 13,5—29 18—20 * Több kútnál mérhető értékek ** A zárójelben levő szám a kutat jelöli stb.) szolgáltat ivóvizet, így a vízminőség kedvezőtlen alakulása az egész Pécsi-medence lakosságát érinti. E komplex összefüggő vízvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi problémák jövőbeli feltárásánál, megoldásánál alapkövetelmény a szakhatóságok fokozott együttműködése. IRODALOM 1. Reményi P.—Szabó L.—Szalay É.: A Pécsi-medence talaj- és rétegvizének utánpótlódása. Hidr. Közi.. 45. 547. (1965). 2. Erdi S.: Vizsgálatok a tortyogói-vízműtelep felújításához. Hldr. Közi., 45, 560. (1965). 3. Szederkényi T.—Bárányi I.—Rónaki L.: Vízföldtani—geofizikai szakvélemény a Mecsek D-i előtér vízműfejlesztési lehetőségeit vizsgáló MÉLYÉPTERV munkához a MÉV rendelkezésére álló adatok alapján. Kézirat, Pécs, 1968. nov. 4. Medgyesi I.—Reményi P.: Pécs környékén végzett vízkémiai és hegységszerkezeti vizsgálatok. Kézirat, Pécs, 1968. 5. MÉLYÉPTERV: Szakvélemény a Pécs, pellérdi vízműbővítés ENy-i terület vízkutatás kiegészítéséhez. (Főtervező: Német L.) Tsz: 85.1108—18., Bp. 1972. júl. 6. Németh L.: A tortyogói és pellérdi kútcsoportok vízkészlete. MHT Pécsi Csoportjának 20 éves jubileumi évkönyve. Pécs, 1972. okt., 147—166. 7. VITUKI: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek. Bp., 1970. Űjabb vízföldtani adatok a pécsi karsztvíz egészségügyi védelméhez* RÓNAKI LASZLÓ Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs A felszín alatti vizek védelmét szolgáló ankét súlypontjában Bunyevácz kolléga előadásában a város vízellátásában igen fontos szerepet betöltő porózus rétegvíznyerő területeink egyikét hivatott vizsgálni. A régóta használt — de a jelenlegi igények mellett csökkent jelentőségű — Tettye-forrás vízgyűjtő területének idevágó legújabb kutatási eredményeit itt csak röviden szeretném ismertetni, miután a Tortyogó—Pellérdi rezervoártól nemcsak területében, de típusában is igen különböző. •Előadásként elhangzott a MHT Pécsi Területi Szervezete 1977. március 17-én tartott „Felszín alatti vizek környezetvédelme" c. ankétján. Steiner dr. bevezető előadásától presszionálva néhány szóban kitérek a karszt, mint jellegzetes vízrezervoár általános jellemzésére. A Tettye-forrás védőterületének kijelölésére 1976-ban készített tanulmányunk az első olyan munka, mely a vízföldtani ismeretek birtokában igen megbízhatónak ítélt lehatárolást nyúlt. A felvetett bizonytalanságok tisztázását célzó kutatási programjavaslatunk a maximális megismerést tűzi ki. (Szakvélemény a Tettyeforrás és a karsztakna védőterületének kijelöléséhez. — Készült a Pécsi Vízmű megrendelésére a MÉV Kutató-Mélyfúró Üzem és a Mecseki Karsztkutató Csoport közös munkájáról. Kővágószőllős, 1976. jún. 1.) Ugyan30