Hidrológiai tájékoztató, 1979
1. szám, április - Bunyevácz József: A környezetszennyezés hatása a Pécsi Vízmű pellérdi- és tortyogói-kútcsoportjának vízminőségére
Keszü közeli zónája — a vízgyűjtő terület aktív beszivárgási övezetébe esik; a felszíni szennyezők hatására a mélységi vizek minősége romlik. A pellérdi vízműterületen mért minimális és maximális koncentrációkat és a jellemző értékhatárokat az egyes komponensekre az 1. táblázat foglalja össze. Emellett összehasonlításképpen feltüntettük néhány a vízminőség szempontjából szennyezettebb területrészre eső kút jellemző összetevőjének koncentrációhatárait is, amelyek nagyon jól érzékeltetik az egyes kutak, kútcsoportok által pillanatnyilag kitermelt vízmennyiség — és így a felszín alatti vízkészlet — dinamikus minőségváltozásait. A tortyogói kútcsoport esetén a kutaknál mért minimális és maximális komponens koncentrációkat és a vízműterületeken uralkodó értékhatárokat a 2. táblázatban mutatjuk be. A két víznyerő terület vízminőségét összehasonlítva (1. és 2. táblázat) az eltérések jól megfigyelhetők és ezek a pellérdi terület fokozottabb veszélyeztetettségére utalnak. Ezt a rendszeresen nagyobb KOI, N0 3—-ion, összes keménység és a PO/ 3—ion koncentráció mellett sokszor más komponensek is jól jelzik. A Pécsi-víz gyakran rendkívül nagy szennyező anyag mennyiségeinek a mélységi vizekre gyakorolt hatását a meder mellé, vagy közelébe települt fúrt kutak vízminőségének tér- és időbeli eloszlása bizonyítja. Ezek közül néhánynál a jellemző alkotórészek koncentrációhatárait az 1. és 2. táblázatban tüntettük fel. A pellérdi területrészen ez a kölcsönhatás kifejezettebb, amelyet a Pécsi-víz tetemes szennyezettsége magyaráz. Ezt mutatják a felsorolt kutak általában nagyobb KOI, Cl—-, Ca 2 + -, Mg 2 +-ion és összes keménység értékei, amelyek a felszíni vízzel levonuló, koncentrált szennyező anyagoktól származnak. A tortyogói kútcsoport területén — a hígító hatású patakok és a mérsékelt tisztulás eredményeként — a Pécsi-víz szennyezettsége kisebb mértékben csökken. Közvetlenül a meder mellett létesült XXII. és XXIII. jelű kutak a vízfolyással párhuzamosan elhelyezkedő többi fúrt kúttal (2. táblázat) együtt jelzik a vízminőség kedvezőtlen változásait. A Pécsi Vízmű kezelésében levő „P" és „T" területi kutak vizét vezetéken keresztül a Pécs nyugati részén üzemelő Szigeti átemelőhöz juttatják (néhány Keszü környéki kút kivételével, amely közvetlenül a kertvárosi hálózatba kerül), ahonnan a két kútcsoport egyesített vizét a városi hálózatba nyomják. A 2. táblázatban a kevert víz minőségi jellemzőit is bemutatjuk. Megállapítható, hogy végül is a fogyasztókhoz kerülő víz kémiai szempontból csak rendszeresen nagyobb vas-, és néha ammónium-ion tartalma miatt kifogásolható. A hálózatba jutó nitrogén és foszfor tápanyagok a mikrobiológiai vízminőség kedvezőtlen alakulását eredményezik; a tározókban és csővezetékekben az összes baktériumszám jelentősen megnő, amely ún. másodlagos szennyeződést jelez. Külön problémát jelentenek a kifogásolt vizekből származó vasbaktériumok. amelyek száma az átemelő telepnél gyakran literenkénti 280 ezret is elérik. A bakteriológiailag kifogástalan víz biztosítása érdekében ezért a Vízmű biztonsági klórozást kénytelen a hálózatba bocsátás előtt alkalmazni. 3. Összefoglalás, következtetések A P- és T-területeken végzett vízminőségi vizsgálatok rámutattak arra a kritikus helyzetre, amely az áttekintett szennyező források hatására a vízműterületen kialakult. A vízminőség mellett figyelembe kell venni a mennyiség kérdését is, ugyanis az ipartelepítés és a városfejlesztés során az aktív beszivárgási zónák fokozatos beépítése egyben a rétegekbe leszivárgó vizek mennyiségét is jelentősen csökkentheti. A területek betelepítése során a kutak hidrogeológiai védőterületén belül tervezett ipari-, lakó-, mezőgazdasági stb. létesítmények építési engedélyezési eljárásaiba a VÍZIG, a Tanácsok ÉKV-osztályai és a KÖJÁL fokozott mértékben bevonandó. Ugyanez vonatkozik a termelési ág megváltoztatására és minden olyan tevékenységre. amely a terület vízminőségét potenciálisan befolyásolhatja. Pécs vízminősége és vízmennyiségi problémáinak megoldása megköveteli a meglevő vízkészletek maximális erőfeszítéssel történő védelmét és ugyanakkor megbízható vízbázisok kutatását is. A regionális tervezés során figyelembe kell venni, hogy a Pécsi Vízmű már ma is számos községnek (Bicsérd, Pellérd, Zók 1. táblázat A Pellérdi Vízműterület vízminőségi jellemzői Vízminőségi A P-területen mért értékek** Halastavak környéke (11, 21, 23, 3ö. sz. kút) Pécs környéke (9, 13, 3. sz. kút) Keszü környéke (47, 52, 54. sz. kút) Pécsi-víz környéke (4, 6, 28, 38. sz. kút) jellemzők minimum maximum átl. értékhatárok Halastavak környéke (11, 21, 23, 3ö. sz. kút) Pécs környéke (9, 13, 3. sz. kút) Keszü környéke (47, 52, 54. sz. kút) Pécsi-víz környéke (4, 6, 28, 38. sz. kút) pH 6,7 (9) 8,24 (9) 7,40—7,70 7,00—7,50 6,70—8,25 7,50—8,05 7,17—7,72 KOIps 0,3 (1) 4,6 (11) 0,8—1,6 1,6—4,6 0,8—2,2 0,4—1,7 0,9—2,1 NH 4+ 0* 1,7 (47) 0—0,5 0—0,16 0—0,43 0,07—1,7 0—0,10 NO 3— 0* 75 (109) 0—8,5 0 0—25 0—5,0 0—14 Cl— 1,8 (24) 45 (109) 12—18 17—21 11,6—32 7,7—16,0 13—40 S04 2mg/l 0* 180 (11) 0—40 0—180 0—130 0—115 0—130 Fe 3+ mg/l 0* 5,0 (14) 0—0,25 0,15—1,4 0—0,25 0,24—1,4 0—3,0 Mn 2 + 0* 0,46/15,2 (26) 0—0,15 0—0,40 0—0,45 0—0,13 0—0,02 Ca 2 + 26 (36) 124 (28) 70—90 83—104 75—96 65—87 26—124 Mg 2 + 9,8 (46) 72 (38) 25—35 21—41 28—49 23—37 32—72 PO/ 30* 0,25 (15) 0—0,06 0—0,17 0—0,12 0—0,16 0—0,09 össz. kem. nfk. 9,9 (46) 16—20 16,8—23 18,8—23 15,1—22 19,8—27 * Több kútnál mérhető érték ** A zárójelben levő szám a kutat jelöli 29
