Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Bunyevácz József: A környezetszennyezés hatása a Pécsi Vízmű pellérdi- és tortyogói-kútcsoportjának vízminőségére

A környezetszennyezés hatása a Pécsi Vízmű pellérdi- és tortyogói-kútcsoportjának vízminőségére* BUNYEVÁCZ JŐZSEF Pécsi Tervező Vállalat, Pécs Pécs 164 ezer fős lakosságával az ország ötödik legnépesebb városa. Számos kedvező természetföldrajzi adottsága mellett a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása az egyik legnagyobb problémája. Az eddig végzett vízföldtani kutatások arra utalnak, hogy a város évről évre növekvő vízigényének kielégítése csak a Duna vizének fokozott felhasználásával oldható meg. A Baranya megyei KÖJÁL 1973—75 között végzett vizsgálatai azonban bebizonyították, hogy a Duna-víz közismerten sok gondot okozó vízminősége mellett a város felszín alatti vízbázisainak elszenynyeződése is egyre fenyegetőbb veszéllyé vált. Ezeknek a város vízellátása szempontjából jelentős vízkészleteknek a megfontolt és hathatós minőségvédelméhez alapvető a térség szennyező forrásai és a vízadó rétegek vízminősége között fennálló kölcsönhatások vizsgálata. 1. A Pellérdi- és a Tortyogói-kútcsoport jellemzői A Pécsi Vízmű 1975—75. évi adatai szerint a pellérdi (P-) vízműterület átlagosan 16 125 m/

3nap, a tortyogói (T-területi) pedig 15 030 m

3/nap vízmennyiséget szolgáltatott a városi vízműhálózat számára. A Tettye 3700 m

3/nap átlagos vízhozamaival együtt így a felszín alatti vizek a napi vízigény 65—70%-t adják. A két vizsgált kútcsoport a földrajzilag jól elhatárolható, természetes vízválasztókkal övezett 279 km

2 területű Pécsi-medence közepén helyezkedik el (1. ábra). Az itt létesített, több mint 100 mélyfúrású kút e vízműterületet az ország egyik legnagyobb, összefüggő kútcsoportjává teszi. A Pécsi-medence vízgyűjtő területét és az itt található szennyező forrásokat bemutató 1. ábra alapján látható, hogy a két kútcsoport közül különösen a P-területi veszélyeztetettsége igen nagyfokú. Ahhoz, hogy a szennyező források és a két vízműterületen felszínre hozott mélységi vizek minősége között tényleges öszszefüggéseket lehessen megállapítani, át kell tekintenünk a térség vízföldtani viszonyait is. A vízföldtanilag zárt egységet képező Pécsi-medencében olyan hidrológiai feltételek alakultak ki, amelyek a felszíni, talaj-, karszt- és rétegvizek keveredését eredményezik. Ezért a Pellérdi- és Tortyogói-kútcsoport vízminőségi vizsgálatához nem elegendő csak a vízműterületek közvetlen környezetét tanulmányozni. A Mecsek déli előterében közel 2 km szélességű, igen nagy számú nyitott törést magába foglaló tektonikus öv húzódik. A medence területén végzett vízföldtani vizsgálatok (1—4) összefoglalásaként megállapítható, hogy a hegység földtani felépítéséből követően a mélységi víztartók nagy területen közvetlen kapcsolatban vannak a felszínnel, annak ellenére, hogy a vizek jelenlegi kitermelési helye ezt nem mindig igazolja. A pellérdi vízműterület északnyugati bővítésével kapcsolatban készített MÉLYÉPTERV-tanulmány (5) a vízszint adatai alapján megszerkesztette a felszín alatti vizek szivárgási irányait és megállapították, hogy a felszín alatti vizek északról és délről is a Pécsi-víz medre felé szivárognak. A hasznosítható vízkészletekkel kapcsolatosan Németh L. a következőkben foglalja össze a kutatások eredményeit

6 : A pellérdi vízadó összletben erős, Tortyogón gyengébb, de jól kimutatható a különböző mélységekben te« Előadásként elhangzott a MHT Pécsi Területi Szervezete 1977. március 17-én tartott „Felszín alatti vizek környezetvédelme" c. ankétján. 1. ábra. A Pécsi medence vízgyűjtő területe, víznyerő területei, szennyező források I. A Pécsi medence vízgyűjtő területének határa; II. A részvízgyűjtő területek határa; III. Ipartelep, szennyező forrás: 1. István akna, 2. Széchenyi akna, 3. Ojhegyi szénelőkészítő, 4. Bőrgyár, 5. Hőerőmű, 6. Zagykazetták, 7. Bőrgyári hulladéktároló, 8. Pellérdi halastavak, 9. Városi szennyvíztelep. 10. ÁFOR telep. 11. BÉV telep, 12. Húsipari Vállalat sertéstelepe, 13. MEV zagytavak, 14. Magántelek állattartással lepült felszín alatti vizek közötti hidrodinamikai kapcsolat. A pellérdi terület kedvező szivárgású állapotot mutat, a hozzászivárgó zóna itt közel kör-körös, Pellérd északnyugati részén és Tortyogón egyirányú, közel E—D-i szivárgási rendszer. A pannóniai rétegeidből táplálkozó Pellérdi- és Tortyogói-kútcsoport tehát a felszíni vízbeszivárgásokból utánpótlódó rétegvizekre szolgáltat példát, ahol a pannóniai összletek a felszíni körforgalommal állnak közvetlen kapcsolatban. Környezetvédelmi, vízminőség-védelmi szempontból különösen az nyugtalanító, hogy a P-terület depressziós zónájában több, erősen szennyező forrás található. 2. Vízminőségi vizsgálatok A Baranya megyei KÖJÁL Település-Környezetegészségügyi Osztályának laboratóriuma évek óta folyamatosan ellenőrzi a város ivóvízellátást szolgáló víznyerő berendezéseket és a hálózatot is. A P- és T-terület vízminőségének jellemzéséhez az 1973-tól kezdődően feldolgozott minták

7 vizsgálati eredményei szolgáltak alapul. Mintegy 240 kútvízmintából átlagosan 20 kémiai komponenssel számolva 4800, míg a hálózatba kerülő kevert vizeknél 1500 mérési adat állt rendelkezésre. Ezek tanulmányozásánál nemcsak az egyes komponenseknek az ivóvízszabvány (MSZ 448/31.) határértékeitől való eltérése, vagy annak mértéke fontos, hanem a szennyező hatásokat reprezentáló alkotórészek ingadozása is lényeges, még ha ez a szabvány értékhatárain belül is történik. A pellérdi vízműterület helyszínrajzán (2. ábra) a vizsgált mélyfúrású kutak mellett bejelöltük a földfelszínre kerülő csapadék és egyéb vizek aktív beszivárgási övezetét is. Látható, hogy e zónában számos lokális szennyező mellett (pl. szennyvíztelep) a város egyes beépített területei is szennyező forrásként jöttek szá27