Hidrológiai tájékoztató, 1979
1. szám, április - Balla Balázs: A kapuvári strandfürdő vízellátásának és vízforgatásának terve
kísérletben. Ebből a szempontból legjelentősebb a kétszeres nitrogén alkalmazása foszforral és káliummal. 5. A különösen kedvezőtlen időjárású száraz évben kiemelkedik a 60 kg/ha nitrogén, 18 kg/ha P 2O s és 40 kg/ha K 20 alkalmazása, amely 239%-os zöldtermésnövekedésre vezetett. Az eredmény mutatja, hogy kedvezőtlen körülmények között is jól fenntartható az árvédelmi gyeptakaró, melynek optimális fenntartása mindig szükséges. 6. Négyévi folyamatos műtrágyázás hatására a foszfor műtrágyázás kivételével matematikai statisztika által igazolható borítási % növekedést kaptam. A teljes műtrágyázás kiemelkedő borítási % növekedést mutat. Ez bizonyítja részben azt, hogy a megkezdett műtrágyázást célszerű minden évben folytatni. Természetesen ebben az esetben bizonyos évenként talajvizsgálatot kell végezni. 7. Négy év műtrágyázás hatására már lényeges változás következett be az állomány összetételében. A francia perje (Arrhenatherum elatius L. Presl.), magyar rozsnok (Bromus inermis Leyss.) visszaesést mutat, bár még jelentős helyet foglalnak el a műtrágyázott területen. Eltűntek, vagy lényegesen visszaszorultak a következő fajok: sovány perje (Poa triviális L.), puha rozsnok (Bromus mollis L.). A műtrágyázott parcellákon jelentősen nőtt a réti perje (Poa pratensis L.) aránya. Előretörést jelez a vörös csenkesz (Festuca rubra L.) is. Nem változott a csomós ebir (Dactylis glomerata L.) és a csillagpázsit (Cynodon dactylon/L,. L Perc.) helyzete. Pillangósok nem voltak jelentős számban jelen a gyepben, így a szerepük nem jelentős. A gyomok trágyázatlan körülmények között előretörtek. A műtrágyázás hatására kialakult a gyepburkolat növényi összetétele a talajvédelem szempontjából is kedvező. 8. Mind a termés mennyiségére, mind a növényi öszszetételre, borításnövekedésre kedvező volt a 60 kg/ha hatóanyagú nitrogén, 18 kg/ha hatóanyagú foszfor, 40 kg/ha hatóanyagú kálium műtrágya alkalmazása, amelynek felhasználása hasonló körülmények között kedvező lehet. A kapuvári strandfürdő vízellátásának és vízforgatásának terve* BALLA BALÁZS Vízgazdálkodási Tudományos Kutatási Központ Bevezetés Senki által nem vitatott tény, hogy hazánkban •— figyelembe véve a jelenlegi helyzetet — különösen jelentős az uszodák és egyéb fürdőlétesítmények tervezésének és üzemeltetésének kérdése. Fokozatosan gyűlnek a hazai és külföldi tapasztalatok mindhárom területen. Ezek felhasználásával a szaktervező vállalatok egyre több tervet készítenek el. Diplomatervem elkészítésekor, amely a Kapuvári strandfürdő vízellátásának és vízforgatásának tervezésével foglalkozott, hármas cél vezérelt: a) Lévén, hogy egy konkrét esetről van szó, egy konkrét megoldás bemutatására törekedtem. A tervezés szabályai szerint több változat vizsgálatával egy használható tervet akartam készíteni, melyet számítások igazolnak és bőséges rajzi anyag mutat be. b) A lehetőségekhez mérten szerettem volna eddig még nem alkalmazott számítási módszereket, megoldásokat bemutatni. c) Igyekeztem minél jobban feltárni és megismerni a hazai és külföldi tapasztalatokat. Ezt tettem az anyaggyűjtés, a terület lehatárolása az egyáltalán lehetséges változatok vizsgálata során részben azért, hogy a tervezés közben reális döntéseket hozhassak, részben azért, hogy sikerüljön mind a jelenlegi helyzetről, mind a jövő lehetőségeiről egy általános képet nyernem. 1. A megvalósításra javasolt terv főbb vonásai A tervezés — a megvalósítandó cél szem előtt tartásával — két egymáshoz szorosan kapcsolódó folyamatot jelentett: a technológiai tervezést és a mérnöki szerkezetek, gépészeti berendezések megtervezését, mindvégig figyelve az egész rendszer és a környezet kapcsolatára. A medence 25X16 m-es, változó vízmélységű, monolit vasbetonszerkezet, feszi tett víztükörrel, zárt finn * A MHT 1977. évi diplomaterv-pályázatán III. díjat nyert diplomaterv ismertetése. vályúval. A víz elosztó és elszívó csőhálózat a betontestbe kerül beépítésre. A terepszintből kiemelve, szilárd burkolatú platóval övezve jól illeszkedik a környezetbe. A rézsűlábból nő ki az esztétikailag zárt formát képviselő, monolit vasbeton szűrőgépház. A közönség számára rejtve maradnak a technológiai berendezések. A medence víztere holtterektől mentes, hidraulikailag tervezett víztér, amelynek tartós jó állapotát a víz állandó körforgásban tartásával lehet biztosítani. Ez óránként 180, sőt csúcsidényben 240 m 3 víz kezelését, temperálását és mozgatását jelenti. A kezelés rapid-koagulációs eljárás, melyek során a hajfogókon átjutott vízhez alumíniumszulfátot kell adagolni és a keletkezett koagulátumot 2 db 2500 mm átmérőjű, zárt homokszűrő választja ki. A fertőtlenítés klórgáz-adagolással történik. A víztér állapotát jelző különböző paramétereket (pH, redox potenciál, hőmérséklet, aktív klórtartalom) állandóan mérni kell és ennek megfelelően beavatkozásokkat stabilizálható a rendszer a követelményeknek megfelelő állapotában. Érdekességként említem, hogy jelen esetben az adott hévíz is megvizsgálásra került, de felhasználásáról le kellett mondani, ugyanis összetétele annak megfelelő, mintha a Keleti-tenger vizében m 3-ként 8 kg szódabikarbónát és 1 kg szódát oldanánk fel; ez kb. 50 Ft/m 3es tisztítási költséget jelentene. 2. Ami a tervben új A terv több új szempontú problémafelvetést, elemzést tartalmaz, amelyek közül most helyszűke miatt csak néhányat említek meg. Érdekes a feszített víztükrű medencék esetében a túlfolyó vizet összegyűjtő vályú méretezése. Az időegység alatt medencébe lépő emberek számát valószínűségi változónak tekintve az árvizek tartóssági és gyakorisági jellemzőihez hasonló paraméterekkel lehetne jellemezni azokat az eseteket, amikor a vályú nem képes elvezetni a belé folyó vizeket. Ez a módszer már kevés és egyszerűen beszerezhető adat birtokában is biztonságos méretezés alapjául szolgálhat. Mint utóbb hazai tapasztalatokból kiderül a mértékadó vízhozam esete — nagyobb medencéknél — könnyűbúvár, úszóversenyeken áll elő, a víztükör kialakuló lengése folytán. 15
