Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Mosó Imre: Felszíni vízkezelési technológiai folyamat identifikációs kísérlete félüzemi modellen

programozási munkákat, amelyek a kidolgozott folyamatirányítást megvalósítják (3). A diplomamunka keretén belül, a tanszéken végzett eddigi kutatások alapján egy hosszú, folyamatos próbaüzemre előkészültünk, a mérést elvégeztük és kiértékeltük. A technológia leírásához, műszerezéséhez a kísérlet elvégzéséhez az irodalomjegyzékben található hivatkozásokat használtuk fel (4—16). A kísérletet a statisztikus-modellezés alapján az ortogonalitást biztosító háromszintes kompozíciós faktortervezéssel végeztük el. Ezzel 40 munkapont beavatkozási változó értékeit jelöltük ki, összesen 100 óra időtartamra, mivel négy beavatkozó változó (térfogatáram, alumíniumszulfát-, mésztej-, klór-adagolás) hat a technológiai folyamatra a félüzemi modellen. A mérési elrendezés az 1. ábrán látható. Az ivóvízhez perisztaltikus pumpákkal bentonitszuszpenziót és tőzegkivonatot adagoltunk, így szimuláltuk a Duna-vizet. Erre a terhelés állandó szintjének tartása miatt volt szükség, mivel a Dunából motoros szivattyúkkal való vízkivétellel nem sikerült megoldani a térfogatáram megfelelő szinten tartását. A térfogatáram (Q) mérése Turboquant áramlásmérővel (MKKL) történt. A bemenő víz paramétereinek méréséhez szükséges mintacsapon jutott el a víz a műszerekhez. A zavarosságot (Z

t) Nephelon—II ipari folyamatos zavarosságmérővel (MKKL), a pH-t (pH^ univerzál (RADELKIS) és folyamatos ipari pH-mérővel (REAKTIVA) (üvegelektród kalomellel szemben), az oldott szerves anyagot (COD) folyamatos UV abszorpciómérővel (MKKL labor működésű mintapéldány), a klorid-tartalmat (pCl) klorid-szelektív elektróddal (RADELKIS), a hőmérsékletet (T) termoelemmel (Chromelalumel), a lúgosságot (lúg) titrálással (félóránkénti mintavétel után) mértük. Tovább haladva előklórozás, majd a vegyszerek bekeverése történt meg lapátos keverőben. A derítő 4 m

3 térfogatú, 2 m

3/ó névleges teljesítményű, állítható harangmagassággal (0—60 mm) ellátott ellenáramú lebegő iszapfelhős derítő, alul iszapelvétellel. A harangmagasság és a térfogati áram függvényében változtatható a felületi terhelés (0—1 mm/sec) és a támsebesség (0— 100 mm/sec). Az iszapfelhő térfogati koncentráció (i) mérése mintavétel utáni ülepítéssel történt. A derítő után mért paraméterek közül a klór (Cl

2) mérése coulometriás módon, folytonos mintaáramlással és Fe(II)-kation generálással (17), a zavarosság (Z

2) és pH (pH

2) mérése a bemeneti változók mérésénél leírt módon történt. A mérésadatgyűjtést EMG—666 számítógéppel és MINIDATA—II illesztőegységgel 10 percenként végeztük, mágnesszalagra. Az idősorok kirajzoltatása után az üzemnapló alapján, valamint kvalitatív simítással hihetőségvizsgálatot végeztünk az adatsorokon, a hiányzó illetve hibásnak ítélt adatokat interpolációval javítottuk. A diplomamunka befejező része tartalmazza a műszerekkel kapcsolatos észrevételeket és a mért paraméterek idősorainak értékelését. A kimeneti változók közül három paraméter alakulása a 2. ábrán látható. Példaként néhány észrevétel a kiválasztott idősorokról: A bejövő zavarosságnak nincs közvetlen szerepe a derítő utáni zavarosság lefutásában. A kimenő zavarossággal szoros korrelációban a térfogatáram van. A pH az alumíniumszulfát-adagolással hozható kapcsolatba. A maradék klórtartalom értékei igen jól egyeznek a klóradagolás mértékének változtatásával. A diplomamunkával nyert adatok további — a derítés folyamatainak matematikai modellezése céljából 2. ábra. Példák a kimeneti változók idősorai közül 10