Hidrológiai tájékoztató, 1978

HÍREK, ISMERTETÉSEK - Jakab Zoltán: Tájékoztató az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat (Kazincbarcika) tevékenységéről - Dr. Vágás István: A Szegedi Területi Szervezet jubileumi tudományos ülése, újraalakításának 25. évfordulóján

és 1970-tjen pedig „Dicsérő Oklevél" kitüntetésben ré­szesült vállalatunk. Vállalatunk kollektívájának mintegy 50%-a törzs­gárdatag. A szocialista brigádmozgalom szintén jelentős erőt képvisel gazdasági életünkben. A jelenlegi helyzet és a kidolgozott távlati tervek biztosítékot jelentenek a vállalat további, gyors üte­mű fejlődésére, elsősorban az V. ötéves tervi felada­tunk maradéktalan végrehajtására. Jekkel Béla Tájékoztató az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat (Kazincbarcika) tevékenységéről A felszabadulás előtt már megindult, és az 1950-es évektől erőteljesen felgyorsuló iparosodás és urbanizá­ció hatására Északmagyarország területén nagyságrend­ben megnövekedett a friss víz iránti igény. A terület kedvezőtlen vízföldtani adottságai miatt helyi készletekből az ivó-, és iparivíz-ellátást nem le­hetett megoldani. Az 1954. évben az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére kezdődött el a Borsodi Vízellátási Rendszer tervezése, majd a tervezési munkákkal pár­huzamosan 1957-ben a fokozatos kiépítés. A vízellátási rendszer alapvető célja volt, hogy Ka­zincbarcika és Özd városok, valamint a környező te­lepülések, és az ipar ivóvízminőségű igényeit kielégítse. A napjainkban is fejlődés alatt levő rendszer bevál­totta a hozzá fűződő reményeket, amit az a tény is iga­zol, hogy a rendszer kiépítése óta a területen vízhiány nem volt. Ma a BRV-rendszer 11 ivóvíztermelő telepével 64 000 m 3/nap kapacitásával 230 000 ember ivóvízellá­tását, és 8 ipari nagyüzem ívóvízminőségű vízigényét elégíti ki. 1967-ben a válalat kezelésébe került a Mátrai Re­gionális Vízellátási Rendszer Il-es ütemében megépült ivóvíztározó és víztisztítómű, valamint a vezetékrend­szer is. Vállalatunkat 1970. októberében az Országos Vízügyi Hivatal Elnöke átszervezte, az átszervezés folytán te­vékenységi körünk kibővült Borsod megye egész terü­letére, Heves megyére, a Hevesi járás kivételével, és Nógrád megye Balassagyarmat—Aszód közötti főútvo­naláig. Ezzel párhuzamosan vízellátási tevékenységünk Sal­gótarján ivóvízellátására megépült l-es ütemének átvé­telével bővült. A következő években vettük át üzemeltetésre a Dél­borsodi Regionális Vízművet, amely a kácsi és sályi forrásfoglalásokból oldja meg Mezőkövesd és 7 nagyobb település vízellátását. Az átszervezés folyamán az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóságtól átvettük a víz-csatorna szolgáltatá­si, szervíz tevékenységet, és a mezőgazdasági vízhasz­nosításon belül a főművek üzemeltetésének egy részét. Az elmúlt időszakban került sor az MRV III-as üte­mében megépült csórréti víztározó és víztisztítómű át­vételére, és jelenleg folyamatban van az ÉNRV Il-es ütemének üzembe helyezése, amely 7000 m 3/nap több­letkapacitást jelent. Vállalatunk ivóvíztermelő kapacitása jelenleg 84 000 m 3/napra tehető. Ipari vízellátással Borsod térségében foglalkozunk, melynek keretében üzemeltetjük a Sajóecsegi ipari I— Il-es vízművet 70 000 m 3/nap kapacitással. Területünkön 9 kommunális jellegű szennyvíztisztí­tó telep üzemeltetési feladatait látjuk el, 8000 m 3/nap kapacitással. A víz-csatorna szolgáltatás köré csoportosuló egyéb vízgazdálkodási feladatokat is végzünk. így építést évi 63 millió forint értékben, víz- és csatornaszolgáltatás­sal kapcsolatos szerviztevékenységet 10 millió forint ér­tékben. Mezőgazdasági vízhasznosítást 3,6 millió forint értékben. Működési területünkön 3 idényjellegű strand-fürdő üzemeltetését látjuk el. Éves termelési értékünk 230 millió forint. Vállalatunk létszáma: 1100 fő. Jakab Zoltán A Szegedi Területi Szervezet jubileumi tudományos ülése, újraalakításának 25. évfordulóján A Magyar Hidrológiai Társaság — mint ahogy arról a Hidrológiai Közlöny 1950. évfolyamának 1—2. száma annak idején beszámolt — 1949. augusztus 13-án és 14-én tartott szegedi vándorgyűlésén, amelyen Dr. Vi­tális Sándor elnökölt, megalakította szegedi tagozatát. Egyidejűleg alakult meg a MTESZ szegedi szervezete is. Sajnos, a megkezdett munka nem folytatódott és há­roméves szünet után a szegedi hidrológusok 1952. no­vember 18-án újraalakították területi szervezetüket, amelynek működése azóta is töretlen. Az újraalakítás 25. évfordulóját tudományos üléssel ünnepelte a Sze­gedi Területi Szervezet 1977. november 15-én. Az elnöki megnyitót Dévény István tartotta, aki 25 év óta egyfolytában látja el az elnöki tisztet. Megnyi­tójában visszatekintett a Szervezet 25 éves múltjára, az egyesületi tudományos élet legfontosabb eseményeire. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. Dr. Ko-, vács Kálmán, a MTESZ Csongrád m. Területi Szerveze­tének elnöke MTESZ megyei emlékérmet adott át dr. Vágás Istvánnak; dr. Simády Béla vízügyi igazgató mi­niszteri kitüntetést adott át Dévény Istvánnak, dr. Pál­fai Imrének és Szépfalusi Józsefnek, „Kiváló Dolgozó" kitüntetést pedig Boga Tamás Lászlónak, dr. Keresztes Tibornak és Márfai László nak. Ezenkívül 18-án — kö­zöttük többen az alapító tagok közül — könyvjutalom­ban részesültek. A tudományos ülés olyan témákat tűzött napirend­jére, amelyek a jelen időszakban is, de az elmúlt 25 év­ben is fontos témái voltak Szeged vidéke és a Dél-Al­föld hidrológiai kutatásainak. Dr. Simády Béla az Alsó­Tiszavidék vízgazdálkodásának időszerű kérdéseit rész­letezte, dr. Rónai András az alföldi mélységi vízfigyelő kutak észlelése során nyert 1967—1976. évi tapasztala­tokat összegezte, dr. öllős Géza pedig a vízellátás é csatornázás mai fejlődési irányait mutatta be. Dr. Vágás István 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom