Hidrológiai tájékoztató, 1978

HÍREK, ISMERTETÉSEK - Gordos Árpád: A Komárom megyei Vízmű Vállalat (Tata) tevékenységéből

A saját kutakat maximálisan kihasználták. Az üzemek között vízkooperációk jöttek létre. így például az egyik üzemben hűtésre felhasznált vizet a másik üzemben technológiai célra, többek között vízlágyításra használták fel (pl. Erőmű—Gázmű, Fésűsfonal—Sörgyár között). ' Az ipar hathatós intézkedéseinek eredménye tartós volt, így a korlátozás után is fennmaradt — de csak egyideig — mert természetes, hogy a nyári vízszegény időszak elmúlásával a korlátozás megszűnése után nem vonták vissza a kiadott intézkedéseket és nem kezdtek el rögtön pazarolni. De már nem volt a figyelem középpontjában a vízfelhasználás, nem olvasták le rendszeresen a fogyasztást, így nem vették észre a túlfogyasztást, és nem szüntették meg az elfolyásokat. Ezt világosan bizonyítja, -hogy novemberben az ipar fogyasztása meghaladta a nyári fogyasztást, és a korlátozó intézkedések előtti fogyasztást is. Ez a helyzet a többi fogyasztóra is, és így a város összfogyasztására is jellemző. Az intézményeknél a korlátozó intézkedéseknek nem volt eredménye. Ez a vízfelhasználásuk jellegéből is adódik, de főleg abból, hogy nem rendelkeznek olyan személyzettel, aki ezzel foglalkozni tud, nem olvassa le senki a vízmérőt, így a csőtöréseket, vízelfolyásokat sem veszik észre. Sopronban bebizonyosodott, hogy a korlátozás tulajdonképpen vízgazdálkodásra, takarékosságra kényszerítette a fogyasztókat és a Párt, valamint a tanácsi szervek támogatásával az ipar fegyelmezett magatartása és a lakosság megértése eredményeket hozott. A megfelelő fogyasztói magatartásszemléletet egész évben rendszeressé kellene tenni és az egész országra kiterjeszteni. Sopron város vízellátását véglegesen a megyei regionális rendszerből kell biztosítani. Azonban a növekvő vízigények miatt a megyei regionális rendszer belépéséig is kell valami átmeneti megoldást találni. Köves László A Komárom megyei Vízmű Vállalat (Tata) tevékenységéből (Megkezdődtek a próbaüzemeltetési munkálatok a Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér térségi vízmű XV/c. aknai gépházában) A Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér térségi vízmű legfontosabb létesítménye kerül rövidesen üzembe helyezésre. A XV/c. aknai gépház az egész vízellátási rendszer szabályozó gépháza lesz. A gépházból 25 m

3/p vízmennyiség termelése mellett a fő tározók, mint a tatabányai 2X2000 m

3-es és az oroszlányi 2000 m

3-es tározók vízszintjét fogják szabályozni a fogyasztásoknak megfelelően. A vízellátó rendszer építésének alapgondolata még az 1961. évben született meg, amikor a Magyar Hidrológiai Társaság is behatóan foglalkozott a térség ivóvízellátásával. Az Általér-völgyi települések vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a térségek hosszútávú vízellátási gondjai csak úgy oldhatók meg, ha a Szénbányák által felszínre emelt karsztvíz bányabeli szenynyezés nélkül kerül a felszínre és az így kiemelt vizet ivóvízellátási célokra felhasználják. Ilyen előzmények után épültek meg az aktív vízvédelmi technológiát megvalósító tatabányai XlV/a és XV/c vízaknák. A két vízakna depressziós tölcsérében elhelyezkedő jelentős szénvagyon kitermelése más vízvédelmi megoldással alig volt elképzelhető. A jó minőségű és rendkívül nagy mennyiségű — több mint 80 m

3/p — karsztvíz hasznosításának alapgondolatait a Vízmű Vállalat fiatal műszaki dolgozói foglalták tanulmányba. A tanulmány alapján kezdte meg az Országos Vízügyi Hivatal a célprogram kidolgozását, majd annak alapján a kiviteli tervek elkészítését a térséget jól ismerő VIZITERV. A kiviteli munkák az 1965. évben kezdődtek meg \2M00 fjgmándfi LsorfgJ . V^eTfteJy] \2*300\ ^Waüíi1 fW/A Vizakrn ftísomk 'proszlány EQJ-DXSÍ r§ísmMg Í2J50(

f llsiMs.í—{ Jasöö <Tqtabány_a_ M JL [yorgeszTesj-. > Bakony térségi tervezet^ ~»ííizór; iKisbérj 1. ábra. A Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér térségi vízműrendszer működési vázlata 1. Karsztvíz termelő bázis, 2. Rétegvíz termelő bázis, 3. Tároló, i. Átemelő