Hidrológiai tájékoztató, 1978
HÍREK, ISMERTETÉSEK - Gergely József: 25 év Csongrád megye lakosságának vízellátása szolgálatában
HÍREK, ISMERTETÉSEK 25 év Csongrád megye lakosságának vízellátása szolgálatában 1952. május 16-án Szentes Város Tanács VB. ülés határozattal döntött és rendelkezett a „Szentesi IvóvízFürdő és Csatornamű Vállalat" létrehozásáról. Az alapító határozat a Vállalat működési feladatául ivóvízszolgáltatást, kutak fúrását, javítását, vízvezetékek építését, fürdők üzemeltetését, csatornák építését, karbantartását és mindezen létesítmények fejlesztését rögzítette. A termelő- és szolgáltató eszközök társadalmi tulajdonba vétele korszakában egy negyedéves működés után Csongrád Megye Tanács VB felügyelete alá vonta Vállalatunkat és Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat néven működési területét az egész megyére kiterjesztette. Az akkori eszközöket, körülményeket figyelembe véve nagy tisztelettel kell gondolni, emlékezni azokra a vállalkozó bátor alapító tagjainkra, akik vállalták ezt a munkát. 1956. június 30-tól felsőbb szintű döntés alapján a szolgáltatást a helyi tanácsoknak rendelték visszaadni. Ez időtől kezdve vállalatunk Csongrád megyei Vízmű és Kútépítő Vállalat néven tisztaprofilú vízműépítő vállalatként működött tovább. A vállalat kollektívája ekkora tapasztalatokban megerősödött, összerázódott és megfelelő termelőeszközökhöz jutott. A közös alkotás, a közös munkasikerek eredményeképpen ebben az időszakban kapta a vállalat a legtöbb felsőbbszintű elismerést, kitüntetést. Az OVF 1961-ben felhívást adott a tanácsok felé egységes vízszolgáltató szervezetek létrehozására. Ennek következményeként újra feladatul kaptuk a szolgáltató tevékenységet és Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat néven folytattuk munkánkat. 1962-től a vállalat dinamikusan fejlődik. A megye szolgáltatásának ellátására telephelyeket szerveznek a megye 5 városában. Fokozatosan átkerülnek a tanácsoktól és a Vízmű Társulatoktól a megépült vízművek üzemeltetésre. Ezzel párhuzamosan gyors ütemben folyt a vízművek építése, évenként 4—6 vízmű került üzembe helyezésre. Mint ismeretes Csongrád megyében a települések 50%-ánál Vízmű Társulatok voltak a gazdái a vízműépítésnek. Különösen a falusi lakosság jelentős anyagi áldozatvállalása mellett valósulhatott meg a jelenleg befejezés alatt álló vízműépítési program, és az, hogy 1970-ben az országban elsőnek a makói járás 16 községében befejeződött a vízműépítés. Csongrád megye társuláti vízműellátásnak külön jellemzője, hogy az építéssel egyidejűleg minden fogyasztó udvari bekötést létesített. Ebben a korszakban hazánkban dinamikusan megindult a vidéki települések, elsősorban a városok átépítése, a lakásínség felszámolása, amely többszintes, mo-j dern épületek megjelenését eredményezi. Ez időtől kezdve a vízellátás és vízszolgáltatás gravitációs jellegének jelentősége elhomályosul, s egyre nagyobb szerephez jut a gépi víztermelés és a magastározás. A 60-as évek végére kialakult kedvezőbb gazdálkodási lehetőségek folyamán elértük, hogy vidéki szervezeteink dolgozóinak nagy többsége megfelelőbb munkahelyeken, műhelyekben, raktárakban, irodákban dolgozik és szociális körülményeik is kielégítőek. A hátralevő ilyen — a múltból visszamaradt — problémák megoldására pedig készülnek a terveink, illetve a kivitelezési munkák folyamatban vannak. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk azt a fejlődést, amely az üzemvezetőségeink szállítóeszköz-ellátásában bekövetkezett. Jelentősen növekedett a szivattyúpark, a munkagép és szerszám ellátottság is. 1970-ig az építőipari és szolgáltató tevékenység iránt egyenrangúan fokozódó igény jelentkezett. így mindkét tevékenységünk párhuzamosan fejlődött. A kivitelezői kapacitás iránti igénynövekedés a fokozott településfejlesztésből és a mezőgazdasági vízellátás és öntözés igényéből tevődött össze. Építőtevékenységünk iránti igény fokozott kielégítésére 3 építésvezetőséget hoztunk létre, Makó, Szentes és Szeged székhellyel. A IV. ötéves tervben új országos mélyépítőipari kapacitás létrehozása megyénkben, majd a beruházási stopp meghirdetése következtében termelő tevékenységünket visszafejlesztettük, építésvezetőségeinket egy központi termelő szervezetbe vontuk össze. Ezzel egyidejűleg jelentkezett Szeged járásban az üzemvezetőségünk decentralizálásának igénye, ezt 1974-ben végrehajtottuk Kistelek és Mórahalom székhelyekkel. A vállalat vezetői és dolgozói mindig készek voltak mindennapi kötelességükön túl részt venni nehéz, megoldatlan feladatok megoldás-keresésében. A legjelentősebbek: A 60-as évek elején 10- db kútfúróberendezést gyártottunk le és állítottunk össze az öntözéses mezőgazdaság fejlesztési programának segítésére. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után anyagellátási zavarok elhárítására részt vettünk a FORRÁS Egyesülés létrehozásában. Ezzel egyidejűleg részt vettünk importcsőbeszerzés ügyintézésében és foglalkoztunk vízügyi ágazaton belüli csőgyártó kapacitás létrehozásában. A fürdők látogatottságának növelése érdekében vendéglátóipari tevékenységet is folytatunk vállalati működtetésben. Jelenleg a vízfúró béléscsövek ellátásában előállt hiányok pótlására csőmenetelő kapacitást hoztunk létre, és magunkon túl ellátjuk testvérvízmű vállalatainkat is. A vízügyi ágazat megvásárolta az FTI által szabadalmazott GM típusú gáztalanítót, melynek gyártására vállalatunkat jelölték ki. Műszaki fejlesztés terén jelentősnek tartjuk a műanyag vízmérőakna kifejlesztését, amely a magas talajvízállás miatt rendkívül előnyös lesz. A fokozódó gépi víztermelés hatása kútjainkra veszélyes, ezért folyamatosan foglalkozunk a kútvédelmi kérdésekkel. A legidőszerűbb műszaki fejlesztési problémakör a gáztalanítás és a gáz- és vastalanítás. Ebben részben saját újításokkal, részben külső műszaki fejlesztési berendezések legyártásával és üzemeltetésével veszünk részt. Az elmúlt 25 év fejlődése mögött természetesen emberek álltak, dolgozók, akik sokszor nehéz körülmények között végezték megszabott, vagy azon felüli feladataikat. Eredményeink, s az évről évre növekvő törzsgárda létszám bizonyítja, hogy áldozatos munká89