Hidrológiai tájékoztató, 1978
Nagyistók Ferenc: A Csongrád megyei pleisztocén összlet vízföldtanának néhány kérdése
Az utánpótlódás tényét, noha közvetett úton, jelzi az ugyanazon vízadó szintre, de különböző időszakokban telepített kutak sztatikus vízszintjének ingadozása. A csapadékviszonyok és a piezometrikus szintek közötti tendencia az eléggé hiányos adatok alapján is ézrékelhető (3. ábra). A MÁFI megfigyelő kútjai a fenti összefüggéseket közvetlenül igazolják (5). A rétegek dőlése a rétegvíz oldalirányú mozgásának megteremti a potenciális lehetőségét, s mint láttuk, a nyomásingadozás jelzi annak tényét. Csongrád megye területén a piezometrikus értékekből számított gradiens általában pozitív. Negatív gradiens értékek a délnyugati, déli, valamint a délkeleti területeken mutatkoznak. E területeken a felsőbb víztartókból, a lefelé történő vízmozgás a jellemző. Nagy vonalakban a negatív nyomásgradiensű területeket jelzik a kis geotermikus értékek is (4. ábra). (Az egyértelműsítést nehezíti, hogy egyes területeken a kevés számú adat a hibás mérések kiszűrését nem teszi lehetővé.). Ugyanakkor a geotermikus gradiens mélységbeli alakulásából kiszűrhető, hogy a pleisztocén összleten belül vannak intenzívebb vízmozgású hűtött zónák. A földtani — szerkezeti viszonyok által determinált geotermikus és nyomásgradiens viszonyokból az alábbi, a rétegvíz mozgására, utánpótlódására vonatkozó következtetéseket vonhatjuk le. a) A geotermikus gradiens értékének alapján a vízföldtani egység keleti határa egy ÉNy—DK-i irányú diszlokációs zónával vonható meg. A zóna nagy anomália mentes geotermikus értékei- a felülről történő beszivárgás lehetőségét kizárják. Nem kizárt azonban a mélyebb rétegekből felfelé irányuló vízmozgás. b) A szerkezeti árok tengelyében a geotermikus értékek nem jeleznek É—D-i irányú vízmozgást. Ezen értékek a diszlokációs zónától nyugat felé haladva jelentősen lecsökkennek, ami erőteljes hűtőhatásra, vízmozgásra utal. c) A nyomásgradiens értékek a leszálló vízmozgás zónáit többé-kevésbé a geotermikus értékek által körülhatárolt területekre helyezik. A megye keleti peremén húzódó ÉNy—DK-i irányú diszlokációs zónát — tekintve, hogy annak üledéken ,6 G 77 70 9 7 • 6 5 1968 69 70 71 72 73 74 1975 EV 0,6 0,5 0,4 ~ 0,3 0,2 0,1 1966 69 70 71 ' 72 73 74 1975 ÉV 7 23-2. ábra. A Cl— és a Fe + + időbeli változása az üzemelő kutak elemzési adatai alapján 1. Makó B 35; 2. Szentes B 531; 3. Hmv.hely B 881 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1960 EV 3. ábra. összefüggés a rétegvíz sztatikus nyomása és a tápterületen lehullott csapadék mennyisége között a) A nyomásingadozás átlagértéke a kivitelezési adatok alapján Szentes térségében; b) A téli félév csapadékösszege a kecskeméti megfigyelőállomás adatai alapján 63