Hidrológiai tájékoztató, 1978

Moyzes Antal-Dr. Scheuer Gyula: A balfi szénsavas ásványvízkutatás eredményei

Tartalék termelési kapacitás esetén ezt a vízművet „csúcsvízmű"-nek tekintenénk, így azonban ezt a funkcióját csak átvitt értelemben tölti be, vagyis mindig a többi telep kiegészítőjeként üzemel. Kapacitása 4000—8000 m

3/nap, átlagosan a napi 6000 m

3 — a sokévi tapasztalat alapján — kivehető a kutakból. Megfigyeléseink azt viszont már bebizonyították, hogy a tervező által jelzett 9000 m

3/nap csúcskapacitást a telep nem bírja. Karsztvízről lévén szó, annak minősége sem kifogástalan. Vízkezelést ennek ellenére nem terveztek, mert a szennyezők (vas, szénsav, nitrát) határérték körüliek, ha a kutak vizét keverjük. A nagy nitrát-tartalom várható volt — elsősorban a sekélyebb kutaknál — hiszen az ismert szennyezők hatását a karsztos törmelék nem tudja megszűrni. A szabad szénsav korróziós problémákat már ugyan okozott, de ezek mértéke, a rövid idejű ráhatás következtében, még komolyan nem zavarja az üzemelést. 25. Ligetpatak. A város legkisebb vízműve a napi 400 m

3-es termelésével. Négy kútja a 10—14 m felszín alatti rétegekből adja a termelést, amit kizárólag a Sörgyár részére szolgáltatunk, ami a teljes igényének egyharmadát biztosítja. A víz minősége kielégítő, időszakosan csírátalanítás szükséges. A telep kis kapacitása miatt a kedvezőtlen fajlagos értékkel üzemelő telepek között helyezkedik el. Vízhozama kismértékben ingadozik a csapadék mennyiségének függvényében. összefoglalva a város részére történő víztermelés helyzetét azt kell megállapítanunk, hogy viszonylag sok telepről, azoknak 47 db mélyfúrású kútjából, nagy szállítási távolságok mellett lehet csak a vízellátást biztosítani. A fajlagos költségeket ugyanakkor csökkenti az a tény, hogy — a kisebb csírátlanításokat kivéve — nem szükséges a termelt vizet kezelni. Jelenlegi kapacitási adatok (m

3/nap) min. max. mértékadó Főtelep 500 3 000 1 500 Csalánkert 600 1 200 900 Kistómalom 1 000 3 000 2 500 Kőhida I—II. 5 000 10 000 6 500 Fertőrákos 4 000 8 000 6 000 Ligetpatak 200 600 400 összesen: 11 300 25 800 17 800 A helyi vízbeszerzés által történő kapacitásnövelés lehetősége — a kőhicTai bővítéssel — lezárult. A még meglevő kisebb tartalék készletek csupán az időközben kiesett, lecsökkent termelés pótlását tudják biztosítani. További növekedés már csak távoli helyről remélhető, célszerűen olyan vízkészletre támaszkodva, ahonnét egyetlen telep termelésével távlati igények is kielégíthetők lesznek. Mindez a helyi, sőt a Megyei Tanács pénzügyi erejét meghaladja, ezért olyan regionális rendszer keretében kell megvalósítani, amely egyúttal a távlati tervekbe is beilleszthető. Ennek kezdeti lépéseit megtették, érdeklődve várjuk a fejleményeket. A napi, heti vízfogyasztási egyenlőtlenségek kiegyenlítésére szolgál a víztárolás. A térfogat nagyságrendje határozza meg, hogy mekkora időszak csúcsfogyasztását képes kiegyenlíteni. Az ún. kőhidai bővítés keretében víztárolókat is építenek, a terv 4 db 2000 m

3 térfogatúval foglalkozik, amelyből eddig kettőt helyeztek üzembe. A város víztárolóinak térfogata (m

3) 1976-ig bővítés várható össz. Csalánkert 150 150 Kistómalom 250 — 250 Kőhida — 2 000 2 000 Fertőrákos Pozsonyi úti átemelőtelep 500 1 000 2 000 500 3 000 Mélytároló összesen: 1 900 4 000 5 900 Bécsi domb 1200 — 1 200 Villasor 1 600 2 000 3 600 Vashegy 800 2 000 2 800 Magas tároló összesen: 3 600 4 000 7 600 Városi tárolók térfogata 5 500 8 000 13 500 A bővítés sokat segít a napi fogyasztási ingadozások kiegyenlítésében, a heti csúcsok hatását teljesmértékben azonban még nem képes ellensúlyozni. Az ismertetett okok miatt időszakos vízhiánnyal Sopronban még évekig számolni kell, amit csökkenteni csak az e kérdésben illetékes állami és társadalmi szervek, valamint a fogyasztók — elsősorban a lakosság — összefogásával lehet. „ A balfi szénsavas ásványvízkutatás eredményei MOYZES ANTAL—DR. SCHEUER GYULA Földmérö és Talajvizsgáló Vállalat Bevezetés Köztudomású, hogy a Fertő tó környéke különleges természeti adottságai mellett ásványvizekben is rendkívül gazdag. A források közül legnevezetesebbek és leghíresebbek a Balf-fürdői kénhidrogénes források, amelyeknek vizeit a közelmúltban kiépített korszerű 3* gyógyfürdő és gyógyszálló hasznosít. E források mellett nevezetesek még Balf község északi részén közvetlenül a Fertő tó partján (1. ábra) ismeretes szénsavas vizek, amelyeket a Győr-Sopron megyei Szikvíz, Üdítőitalgyártó és Szeszfőzde Vállalat Palackozó üzeme hasznosít és balfi szénsavas ásványvízként hoz palackozva forgalomba.