Hidrológiai tájékoztató, 1977

HÍREK, ISMERTETÉSEK - Dr. Vitéz András: A Fővárosi Fürdőigazgatóság tevékenysége - Vörös Ferenc: A Fővárosi Csatornázási Művek tevékenysége

A Fővárosi Fürdőigazgatóság tevékenysége A Fővárosi Fürdőigazgatóság alapvető feladata, hogy a főváros gyógy-, strand- és tisztasági fürdőit üzemeltesse, a forrásokat, kutakat kezelje és a gyógyvízzel gazdálkodjék. Az egészségügyi törvény, a társadalombiztosítás általános kiterjesztése, az uszodák iránti növekvő igény, a szabad idő célszerű felhasználásának megnövekedett követelményei egyre több és magasabb színvonalon megoldandó feladatokat jelent a Fővárosi Fürdőigazgatóság számára. Budapest történetében a természetes hévízforrások, a gyógyvizek és a fürdők jelentősége mindig hangsúlyos szerepet kapott, hírnevük, gyógyító hatásuk Európaszerte ismert. A háborúban súlyosan megrongálódott fürdők teljes rekonstrukciójára mind ez ideig nem került sor. Ugyanakkor a fürdők állandó és egyre fokozódó igénybevétele a kisebb és nagyobb fejlesztések lassú üteme akadályozza a megnövekedett igények megfelelő kielégítését. A Fővárosi Fürdőigazgatóság elsőrendű feladatának tekinti a fürdők újjáépítését. Fürdőink teljes rekonstrukciója sürgető követelmény. Különösen vonatkozik ez a Széchenyi-gyógyfürdőre (amelynek újjáépítési munkálatai az V. ötéves tervidőszakban megkezdődnek), és teljes rekonstrukcióra szarul a Lukácsgyógyfürdő is. A fürdők gyógy- és egyéb szolgáltatásaikkal elsősorban Budapest lakosságának rendelkezésiére állnak. A Fővárosi Fürdőigazgatóság 8 gyógyfürdőt üzemel: a Gellért, Rácz, Rudas, Lukács és Király gyógyfürdőket, amelyeket a budai gyógyforrások táplálnak, valamint a Széchenyi, Űjpesti és Pesterzsébeti gyógyfürdőket, amelyek az újabban feltárt gyógyforrásokra épültek. A gyógyfürdőket évente 5 millió vendég látogatja. A gyógyfürdőkön kívül 4 uszodát üzemeltetünk: a Rudas, a Lukács és az Űjpesti uszodákat, valamint a rekonstrukció alatt álló Gellért uszodát (pezsgőfürdőt). A budapesti strandfürdők a mozgásszegény életmódot folytató fővárosiaknak a szabadba való fürdést, úszást és napozást biztosítják. A melegvizű strandfürdők (Széchenyi, Szabadság, Palatínus, Csepel), a langyos vizű strandfürdők (Csillaghegy, Római, Pünkösdfürdő) és a hideg vizű strandürdők (Pestlőrinc, Pesterzsébet, Kispest, Albertfalva, Rákoscsaba, Cinkota) májustól szeptemberig a lakosság rendelkezésére állnak. A Széchenyi és a Szabadság strandfürdő egész évben üzemel. A budapesti strandfürdőknek és uszodáknak évenként 3,5 millió látogatója van. A fürdőszobás lakások és az üzemi fürdők számának növekedése csökkentik az ún. tisztasági fürdők jelentőségét. Jelenleg 3 tisztasági fürdőt üzemeltetünk: a Kürt utcai, a Csillaghegyi és a Pestlőrinci tisztasági fürdőket. A Dandár utcai fürdő rekonstrukció alatt áll, amely megnyitása után hévízzel és a gyógyszolgáltatások biztosításával gyógyfürdőként fog üzemelni. A fürdők üzemeltetésének és különféle szolgáltatásainak „nyersanyaga" a gyógyvíz. Az V. ötéves terv gyógyvízgazdálkodásának keretében befejeződnek a Gellérthegy körüli hévízmű építési munkái, megkezdődnek a József-hegyi források, kutak rekonstrukciós munkái, valamint tervezzük az északi forrás- és kútcsoport felújítási munkáinak, valamint a margitszigeti kutak újjáépítési munkáinak megkezdését és befejezését. Dr. Vitéz András A Fővárosi Csatornázási Művek tevékenysége I. A vállalat alapítása, felügyelete, feladata A Fővárosi Csatornázási Művek Budapest Főváros Tanácsa VB Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának irányítása és szakfelügyelete alá tartozó „kiemelt" kategóriába sorolt állami vállalat. A szakági felügyeletet az Országos Vízügyi Hivatal látja el. Az alapítólevél szerint a vállalat feladata: — A főváros közterületén a szenny-, csapadék- és ipari víz levezetése, az elvezetésre szolgáló csatornák és csatornázási berendezésék nyilvántartása, tervezése, létesítése, karbantartása, tisztítása, kicserélése, átalakítása mindezek műszaki jóváhagyása, illetve a szennyvíz, a csatornaiszap hasznosítása. — Állandó jellegű, időszakos vízfolyások karbantartása, tisztítása és szabályozása, továbbá a szivárgók és állandó jellegű talajvízszint-süllyesztő berendezések tisztítása és javítása. — A főváros területén a házicsatornák és berendezések műszaki véleményezése, valamint azok felügyelete. — A fővárosi ár- és belvízvédelmi feladatok ellátása a mindenkori jogszabályoknak megfelelően. — A főváros közterületén a nyilvános illemhelyek üzemeltetése és karbantartása. — A főváros illetékességi területén építőipari részlege által vállalkozásszerű mélyépítési jellegű munkák végzése. — Mindazon egyéb tevékenység ellátása, amelyet jogszabály vagy felsőbb hatósági intézkedés hatáskörébe utal. A vállalat szervezete üzemeltető-szolgáltató, termelő és funkcionális szervekből épül fel. II. Távlati igények, fejlesztési koncepciók 2000-ig A csatornaművel szemben támasztott igények és elvárások alapján a fejlesztés, üzemeltetés, fenntartás és szolgáltatás koncepcióit 2000-ig a következőkben lehet összefoglalni. Szennyvíztisztítási program A fővárosi csatornamű fejlesztésének műszaki irányelveit, az 1962-ben készített kerettervnek, az 1974. évben befejezett felülvizsgálati terve, a „Fővárosi szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztításának programja" (Program) tartalmazza. A Program szerint a 2000. évig biztosítani kell a fővárosban keletkező összes szennyvizek biológiai tisztítását, melynek érdekében új szennyvíztisztító telepeket kell építeni és üzembe helyezni az alábbi sorrendben: Tisztítótelep helye Tisztítási kapacitás (m

3/nap) Létesítési tervidőszak 1. Délpesti telep (bővítés 42 000 m

3/nap) 2. Palotai sziget (Bp. Észak) 3. Csepel sziget 4. Nagytétény 72 000 V. ötéves terv 550 000 V—VIII. ötéves terv 1 200 000 VI—IX. ötéves terv 132 000 VI—IX. ötéves terv 82