Hidrológiai tájékoztató, 1977
Dr. Bencze Géza: Török Ferenc (1779-1832)
ismert. 1806-ban, még a család alsólendvai tartózkodása alatt született, később Hertelendy Gáspár csákányi birtokos felesége. Második gyermeke, a később megyei másodmérnökké lett Miklós 1809-ben Tapsonyban született. Az ismeretlen két gyermek közül az egyik biztosan fiúgyermek volt, mivel Töröknek, a tapsonyi temetőben levő sírkövén olvasható, hogy „... gyászolják fijai ...". Személyi kapcsolatairól sem tudunk többet. Egyedül Somssich Pongráccal, az alispánnal folytatott gyakori levélváltásából derül ki, hogy a hivatali kapcsolaton túl bizonyos személyes kapcsolat is kialakulhatott közöttük. Hozzá írott leveleiből derül ki, hogy az 1828. év tavaszától Török többször panaszkodott vissza-visszatérő betegeskedésére, amelynek gyógyítására Kaposvárra járt be orvosihoz. 1 1 A megyei középületek (megyeháza, börtön, levéltár) építési munkálatainak megindulása után mind gyakrabban szólította kötelessége a Dráva mellé. 1822-ben töltött itt először huzamosabb időt, a megye utasítására térképezési munkáikat kezdett Csigó József mérnöksegéddel, majd Győry József tiszteletbeli mérnökkel. 1 2 Ekkorra már bebizonyosodott, hogy az addig végzett töltés javítás ok- és építések nem érték el a célt, a községek földjeinek árvédeknét. Csak Zala, Somogy, Baranya, Kőrös és Verőce megyék közös, összehangolt munkájával lehetett volna elérni a hajózóút rendbentartását és az ármentesítést. Végül a csök közösen megoldható feladatra, az érdekeltek összefogására 1826-ban Királyi Biztosságot rendeltek ki Skerlecz József kamarás vezetésével, kivéve részben a munkák irányítását a megyei mérnökök kezéből. A Királyi Biztosság részére készítendő megyei javaslat céljából utasították Törököt, hogy kezdje meg a Dráva mérnöki felvételezését. 1827. márciusától szeptemberig térképezett előbb Győry mérnökkel, majd a mérnöki gyakorlatát teljesítő Csorba János sál. A felvétel első ütemeként a Rinya befolyásától a drávatamási Zátonyig (tartó Dráva-szakasz — ma ismeretlen — térképe készült öl. 1 3 A körvetkező évben ismét a Dráva mellett térképezett, ekkor készült el számos kanyarulat átmetszésének terve. 1829-ben Zákány és Gyékényes vidékén térképezett a szentgyörgyi határőrvidéki katonai mérnöki karral együtt, amely munkáról a megyegyűlés előtt be is számolt. Az ekkor beadott négyszelvényes, igen részletes, színezett félvétel tartalmazza a Répástól Heresznyéig tartó Dráva-szakaszt. (Cím nélkül. Török Ferenc és a Szentgyörgyi Katonai Kar, 1830. 1:8750, 73X167 cm.— SmL. Metalia íluvii Dravae regulatio. Mappae. IV.). A drávai fizetése körüli hosszú, már életében kedvezőtlenül alakult huza-vona ellenére — a megye 400 forintjával tartozott még halála után is családjának — továbbra is lankadatlanul dolgozott a folyó felmérési munkálatain. 1831 elején írta egy levélében, hogy a Mura torkolatánál fekvő Kakonyi pusztánál építendő híd táján tértképezett a Murán, s amelyről készült vázlatait, jegyzőkönyveit Póka Antal zalai mérnöknek adott át, azzal, hogy fejezze be a munkáit, a híd megépítését. Ekkor már betegsége is elhatalmasodott rajta, s egy levelében írja, hogy napi egy-két óránál többet már nem tud talpon lenni. A kakonyai hídépítésnél elkezdett munkáját is az Institutum Geometricumban 1830-ban mérnöki diplomát szerzett és. becsületbéli földmérőnek felfogadott fia fejezte be. 1' 1 Hosszan tartó betegség után, 53 éves korában, 1832. április 28-án halt meg Tapsonyban és ott is temették el. (Címerével díszített sírköve eléggé rossz állapotban ma is ott található.). Munkásságának méltó elismerése volt, hogy a legközelebb Csokonyán tartott drávai Királyi Biztossági gyűlésen méltatták fáradságot nem ismerő munkáját. 1 5 A vármegye még ennyire sem volt képes, egyedül annyit adott özvegyének és gyermekeinek, hogy halála után is használhatták a tapsonyi házat. Talán ezt is csak azért, mivel utóda, az 1833-tól somogyi mérnök Vörös László a Kaposvárhoz közeli Szomajomban kaipott lakást. Az utókor is csak annyival volt hálás Török Ferenc érdemeiért, hogy a megyeháza falán elhelyezett műemléki táblán nevét — mint az építésben közreműködőét — megörökítették. Igaz, akik a táblára felvésték nevét, annál sokkal többet akkor nem is tudtak Török Ferenc megyei mérnökről. Dr. Bencze Géza JEGYZETEK 1 Lósy Schmldt Ede: Régi magyar mérnöki oklevelek. Technikus, 1920—21. rt. évf. 65. old. — Ld. még Bencze Géza: Török Ferenc, Somogy megye mérnöke (1779—1832). Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 6. Kaposvár, 1975. 82. old. — A teljesség kedvéért: „Miután Török Ferenc, ki Magyarországról, Szegvárról származik, ezen jeles pesti királyi magyar tudományegyetemen a szigorlatokat, amelyeket legfelsőbb királyi rendeletek írnak elő, a geometriából, hydrotechnikából, mechanikából, oekonomlából letette és a kézirajzban, valamint gyakorlatban a próbát kiállotta, ezen tudományokban és művészetekben tudását és jártasságát bebizonyította, őt őfelségétől nyert tekintélyünk erejével képesített mérnöknek (Geometra adprobatus) nyilvánítjuk. Amelyek hitelére neki ezen oklevelet adtuk ki és a bölcsészeti kar nagy pecsétjével és szokásos aláírásunkkal erősítettük meg. 1801. február havának 21. napján. Heppe Szanlszló . . . Magyarország legfelsőbb vfzépítészeti kir. igazgatója, Schönvisner István . . ., Schmidt György . . ." 1 Somogy megyei Levéltár (továbbiakban: SrmL). Közgyűlési iratok (Kgy. ír.) 1808. 906. sz. 3 SmL. Közgyűlési jegyzőkönyv (Kgy. jkv.) 1808. 644. sz. ' SmL. Kgy. ir. 1833. 2299. sz. — A többszöri elutasítás ellenére az októberi tisztiválasztáson a megye önhatalmúlag kinevezte Vörös László megyei mérnök mellé Török Miklóst másodmérnöknek, amit a Helytartótanács még évek múlva sem hagyott jóvá. 5 SmL. Kéziratos térképek jegyzéke. (1965). Egyetlen térképet tartalmaz Töröktől: U—372. Sandi erdők térképe, 1825. c SmL. Kgy. jkv. 1817. 2055. sz. 7 V. ö.: Bendefy László: Lányi Sámuel életútja. Művészettörténeti Értesítő, 1971. 3. sz. 220. old. — De álljon itt egy korabeli uradalmi mérnök példája is: a mernyei mérnök éves illetménye a lakás és kert mellett, 400 forint, 20 pozsonyi akó bor, 30 mérő búza, 50 mérő rozs, 40 mérő zab . . . 200 font marhahús, 200 font só .. . 15 bécsi öl tűzifa, két sertés, 8 kocsi széna. (SmL. Mernyei uradalom Levéltára. Officiosa. 1770—1852. Zbella Ignác uradalmi mérnök szerződése). s Bendefy László: A magyar kamarai mérnöki intézmény kialakulása 1650—1850. Levéltári Szemle, 1970. 3. sz. 556. old. 9 SmL. Kgy. jkv. 1826. 113. sz. és 1827. 47. sz. 1 0 SmL. Kiállítási iratok gyűjt. Niveau Plan des Grundes, worauf des zu Kaposvár neu zuerbauendes Comitat-Haus erbauet werden wird. — Négy szintezési rajz egy lapon. 1 1 Sm,L. Saárdi Somssich iratok. Levelek III. 1811—183C. N—Z. Török levelei. 1 2 SmL. Metalia fluvii Dravae regulatio II. 1838. 1799. sz. 1 3 SmL. Metalia fluvii Dravae regulatio I. Drávai bizottság jelentése. 1827. " SmL. Kgy. jkv. 1830. 1606. sz. 1 5 SmL. Metalia fluvii Dravae regulatio I. Csokonyán tartott Drávai Királyi Comissio jegyzőkönyve. 1832. 7
