Hidrológiai tájékoztató, 1977

Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula-Zsámbok István: A tervezett Lőrinci Regionális Vízmű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata

Van erdészeti ifjúsági mozgalmuk. Ebben már a kisgyermekeknél elkezdik az erdővel való helyes kapcsolatra nevelést. A schleideni erdészetben már kétezernél is több ifjút neveltek fel a természettel való bensősé^ ges kapcsolatban és tették őket alkalmassá a tevékeny környezetvédelemre. E tekintetben Pécs nem 'tétlen. Az Éger-völgy az Istenkúti Általános Iskola védnöksége alatt áll. Igazgatója tájékoztatott, hogy ifjúsági szervezetük a völgyet állandóan szem előtt tartja, szükség esetén intézkedik. Gazdának érzi magát. A környezetvédelem nem ismer sem ország-, sem kontinens határt. Az egész bioszférára (életkömyezetre) vonatkozik. Itt az ideje, hogy egységes európai szemléletben kialakítsuk társadalomnevelő feladatainkat. IRODALOM 1. Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962. 2. Danszky I.: Erdőművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972. 3. Az Erdő, 1975. évi, 9. szám, 406. oldal. 4. Farkas K. és társai: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Medicina, Budapest, 1962. 5. Madas A.: A fa ipari feldolgozásának fő célkitűzései a következő tervidőszakban. Az Erdő, 1975. 6. Reuter C.: Az Erdő. 1962. évi, 6. szám. 284. oldal. 7. Simor F.—Kéri M.: A Mecsek hegység éghajlata. MTA. Dunántúli Tudományos Intézet Tudományos Intézeti Közlemények, 18. 1974. 8. Tüskés T.: Nagyváros születik. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1975. 9. Várnai T.: A pécsi Mecsek szoc. funkciójának fokozásáról, Pécs Műszaki Szemle, 1969. évi 3. szám, 130. oldal. 10. Várnai T.: „Elettényezönk az erdő". Az Erdő. 1970. évi 5. szám, 233. oldal. A tervezett Lőrinci Regionális Vízmű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata AUJESZKY GÉZA—DR. SCHEUER GYULA—ZSAMBOK ISTVÁN Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés A Zagyva folyó Völgyének Apc és Hatvan közötti szakaszán az utóbbi évtizedek ipari fellendülése és a lakótelepülések fejlődése nyomán a jóminőségű és elegendő mennyiségű vezetékes vízellátás iránti igény is rohamos növekedést mutat. Az érintett térség — Lőrinci, Heréd, Selyp, Zagyvaszántó, Petőfi-bánya, Rózsaszentmárton, Apc, Jobbágyi, Szarvasgede — ivóvízigénye mintegy 6000 m

3/napra tehető. Ezen igény kielégítését azonban mindeddig gátolta, hogy a térség hagyományosan ismert vízbeszerzési bázisai megfelelő mennyiségű, illetve minőségű vízkészlettel nem rendelkeznek. A pannóniai homokrétegekre Petőfibánya térségében telepített mély fúrású kutak folyamatos üzemszerű igénybevétele az üzemelési tapasztalatok szerint vízkészlet-fogyasztásra utaló állandó vízszíncsökkenéssel jár együtt. Ezt figyelembe véve nagyabb vízigények ki

7 elégítése Petőfibánya térségében a pannóniai vízadó rétegekből nem lehetséges. A Zagyva-völgy talpán húzódó kavicsréteg vonatkozásában pedig a vízminőséget illetően kedvezőtlenek a tapasztalatok. A szennyezett vizű Zagyva ugyanis a vele hidrológiai kapcsolatban levő kavicsréteg vizét is elszennyezi. E rétegre telepített kutak vize általában niitrátos. Csak gondos vízkutatással kereshető olyan völgyszakasz, ahol még mem nitrátos a víz. De még az ilyen részterületeken is számítani kell arra, hogy tartósabb üzemeltetés után — a kút távolhatásának kiterjeszkedésével — bekapcsolódnak szennyezett területrészek a kút tápterületébe és így az általa szolgáltatott víz minősége leromlik. Miután a hagyományos vízbázisokból a kívánt menynyiségű, jó minőségű vízre nem lehet számítani, így a regionális vízmű részére korábban ismeretlen új vízbázist tárt fel a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat a következőkben ismertetendő vízkutatási munkálatai során. 2. Általános vízföldtani adottságok A Zagyva völgyében és annak közelében számos község és ipari üzem oldotta meg vízellátását, részben vagy egészben különböző korú és kifejlődésű vízadórétegek igénybevétélével. Az utóbbi években bekövetkezett rendkívül dinamikus fejlődés azt tette szükségessé, hogy az Apc és Hatvan között a térség vízigényét központilag egy közös vízmű kiépítésével oldják meg. Ennek vízbeszerzési lehetőségeire vonatkozóan az alábbi víznyerési adottságok jöhetnek számításiba. A vizsgált terület vízföldtani adottságai alapján víznyerés szempontjából a pliocén és a negyedkori rétegösszlet homok, homokos kavics

1, kavicsos homok rétegei vehetők figyelembe. Az ezeknél idősebb képződmények olyan kifejlődésűek, hogy a tervezett regionális vízmű szempontjából nincs jelentőségük. Mivel a vízfogyasztók döntő része a Zagyva völgyében települ, a vízföldtani adottságok ismerete is e területrészre koncentrálódik. Az új vízmű telepítése szempontjából azonban éppen e területszakasz nem jöhetett számításba, mert a meglevő vízművekkel az egyes víztartó rétegek már erősen leterhelitek. Ezért új vízmű részére olyan területet kellett kiválasztani, ahol már a meglevő és üzemelő vízművekre káros kihatás nem várható. Ilyen területnek mutatkozott a Zagyvavölgy nyugati magasabban fekvő része, amely jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A korábbi elszórt vizsgálatok és kúttelepítések, valamint kutatófúrások azt valószínűsítették, hogy e te-i rületrészen is megtalálható a Zagyva által a pleisztocén során lerakott homokos kavicsos réteg egységes és összefüggő elterjedésben, továbbá a felsőpannóniai létegösszlet víztartó homok szintjei, valamint feltételezhető volt, hogy a vizsgált terület déli részén már a feli sőpliocén rétegösszlet is előfordul víznyerés szempontjából kedvező kifejlődésben, amelyek Hatvannál kimutathatók voltak. Miután a felső-pannóniai rétegösszlet vízföldtani szempontból megközelítően isimert volt, a vízkutatásii munkálatok a valószínűsített felszínközeli homokos kavicsréteg és a kutatási terület Hatvan felé eső részén a felső-pliocén homokos rétegek megismerését célozták. 3. Elvégzett vizsgálatok 3.1. Feltárási munkálatok. A feltárási tevékenység hároim vízföldtanilag eltérő adottságokkal rendelkező területre terjedt ki (1. ábra) u. m. Apc északi előtere, amely a közvetlen községi szennyező hatástól mentes terület (I. ter.); Szuha-patak völgye a Zagyva védettebb mellékvölgye (II. ter.); Szuha—Nógrádi-patak köztes területe, ahol a Zagyva terasza került megkutatásra (III—VI. ter.). 52