Hidrológiai tájékoztató, 1977

Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula-Zsámbok István: A tervezett Lőrinci Regionális Vízmű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata

1. ábra. Helyszínrajz a kutatási területek feltüntetésével 1. Talajvíztükör izovonala (mBf) 1973. január 11—15, 2. Felszíni vízgyűjtő határa, 3. FTI kutatófúrás, 4. Vízföldtani szelvény iránya, 5. Talajvízszínesés iránya és nagysága. A feltárás munkamenete során az átlag 10—15 m mélységű furatok kísérleti szivattyúzás céljából ideiglenes kúttá kerültek kiképzésre, majd a háromlépcsős próbaszivattyúzás során helyszíni vegyvizsgálat történt. Minden furatot italajvízfigyelő-kúttá építettek ki. Az I. sz. területen a Zagyva folyó holocén üledéklét 5 db fúrás tárta fel. Az átlag 2—3 m vastag törmelékes réteg fajlagos vízihozama 20—60 l/p/m között változott. A víztartóréteg feltehetően folyóvízi és felszíni utánpótlódással egyaránt rendelkezik. A II. sz. terület a Szúha-patak völgye, mivel önálló vízgyűjtő terület, megfelelő víztározó üledékek esetén reményteljesnek ígérkezett. 8 db fúrásban igen kedvezőtlen szemcseszerkezeti kifejlődési körülmények voltak tapasztalhatók, amelyet a 16—40 l/p/m-es fajlagos vízhozamok jól jellemeznek. A víz minőségileg is kifogás alá esik. Mint látható a vízfolyásokkal közvetlen hidrológiai kapcsolatiban levő rétegek szennyezették, ezért a kutatás a továbbiakban a Zagyva pleisztocén teraszának megismerésére irányult, amely kiemelt helyzeténél fogva mentes a folyóvíz szennyező hatásától. A III. sz. szelvény mentén mélyített fúrásokkal sikerült először igazolni a folyóterasz jelenlétét, majd ezután dél felé egymástól 2 km távolságra telepített K—Ny-i irányú 1,5—2,0 km hosszú szelvények mentén folytatódott a kutatás. Ennek eredményeként É—D-i irányban 10 km, K—Ny-i irányiban. 2 km kiterjedésű terasztestet ismertünk meg (2. és 3. ábra). A iterasztesten belül a víztermelés lehetőségei változóak, dél felé javuló tendenciát mutatnak. A homokos kavics vízadó réteg északon a III. sz. területen átlagosan 2—3 m vastag, szivárgási tényezője 20—30 m/nap, fajlagos vízhozama 50—100 l/p/m. Délen a VI. területen a rétegvastagság 2,5—6,5 m, a szivárgási tényező 30—80 m/nap, fajlagos vízhozam pedig 100—160 l/p/mre növekedett (4. és 5. ábra), A víz ivóvíz minőségű. A vízműtelepítésire igen alkalmas VI. sz. terület tőszomszédságában a Nógrádi-patak völgyében 2 db mélyfúrással vizsgáltuk a felső-pMocénkori rétegvíztárolók helyzetét, mivel a herédi, illetve a hatvani tapasztalatok kedvező lehetőségekre engedtek következ722 -J •/^/^//^/é/zM 2. ábra. Vázlatos keresztszelvény a víznyerő terület É-i részéről 1. Humusz, 2. Homokos agyag, agyagos homok, 3. Iszapos, homokos kavics, agyagos homok (negyedkor), 4. Agyag, 5. Lignit, szenes agyag (felsöpannóniai). A ÉK II//4 lll/3a 111/3 1/1/2,3 111/2 111/12111/1 J/l/la lll/lb [m B.f.J 142 -i 130 .OMS 53