Hidrológiai tájékoztató, 1977
Kereszturi János: Rétegvizek elgázosodása, gázos kutak üzemeltetése Somogy megyében
Rétegvizek elgázosodása, gázos kutak üzemeltetése Somogy megyében* KERESZTÚRI JÁNOS Somogy megyei Viz- és Csatornamű Vállalat, Kaposvár Vállalatiunknál éghető gáz jelenlétét az ivóvízben 1972-ben észleltük első esetben Marcali nagyközségben. A nagyközségi vízmű több területéiről énkezett bejelentés, de magunk is tapasztaltuk, hogy „tejes" a csapból kiengedett ivóvíz. Természetesen először kavitációra gondoltunk, de az egész vízműhálózat, szerelvények, majd a kutakba beépített búvárszivattyúk tüzetes átvizsgálása után azt kellett megállapítanunk, hogy nem tudjuk, mi az oka az ivóvíz „tejesedésének", gázosodásának. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1972ben készítette el Marcali nagyközség vízellátása rekonstrukciós tanulmánytervét. A tanulmányterv rendkívül alapos előkészítése során a kutakból vett vízminta elemzések alapján kiderült, hogy az üzemelő három kútcsoportból az I. sz. kútcsoport 2 db kútja nagymennyiségű gázt tartalmaz és a gáz jelentős része metán. Az akkori vizsgálatok eredménye nagy meglepetést keltett, miivel területünkön ivóvízben meitán jelenlétét addig nem tapasztaltuk. 1973. évben a Kőolaj és Földgázbányászati Ipari Kutatólaboratóriummal vállalatunk elvégeztette Marcali térségében az ivóvizet szolgáltató mélyfúrású kutak vizének vizsgálását. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a Marcali I. sz. kútcsoport 2 db kútja és a somogyszentpáli kút tartalmaz a megengedettnél nagyobb mennyiségű metánt (1. táblázat). Mint az adatokból is kitűnik, a kutakból kitermelhető víz metántartalma mindhárom esetben meghaladja a megengedett értékeket, különösen Somogyszentpálon rendkívül nagy. Mivel az OGIL vizsgálat és annak kiértékelése egy egész tanulmány, az adatokat idő hiánya miatt részletesen nincs módom ismertetni. Az 1973 óta eltelt időben vállalatunk területén több helyen is észleltünk metánt. Így Nagyatádon, Babócsán, Iharosberényben, Csokonyavisontán. Nagyatádon 1974. decemberében egy sajnálatos üzemi balesetünk is történt, ahol az egyik dolgozónk elég súlyos égési sérüléseket szenvedett. A kútaknában munkáját elvégezve, a kútfejre felállva cigarettára akart gyújtani és a gyufa lángjától az aknában összegyűlt gáz belobbant. A Marcali vízműnél is tapasztaltunk olyan jelenséget a tolózár aknában, hogy az égő gyufát eldobva az aknában felgyülemlett gáz fellobbant, szerencsére baleset nem történt. 1. táblázat A marcali kútcsoport 2 db kútja és a somogyszentpáli kút műszaki jellemzői Megnevezés Fúrás éve Talpmélys. Szűrőzés Üzemben kitermelt vízmenny. Marcali 2. sz. 1968 302 255,7—272,2 294 l/p—33,4 Marcali 3. sz. 1969 220 172,7—177,0 300 l/p—31,0 Somogyszentpál 1963 204 130,6—138,6 153 l/p—37,0 Marcali 2. sz. 282,0—297,0 Marcali 3. sz. 199,0—215,0 Somogyszentpál 182,1—192,0 *A Somogy megyei Műszaki és Közgazdasági Hónap keretében 1975. október 24-én elhangzott hozzászólás. A kutakból kitermelhető víz gázkomponenseinek aránya a termelési hozamoknál az alábbi: Megnevezés co 2 N CHc, összes gáz (szabad + oldott) (m 3/nap) Megnevezés térfogat % összes gáz (szabad + oldott) (m 3/nap) Marcali 2. sz. 1,27 79,98 •18,75 40,19 Marcali 3. sz. 2,85 77,39 19,76 102,54 Somogyszentpál 3,02 16,75 80,50 53,09 A gázos kutak üzemeltetése nem egyszerű feladat. Az üzemeltetőnek — így vállalatunknak is — kettős problémája van: egyrészt mivel laboratóriummal felkészülve nem voltunk és jelenleg sem vagyunk, a régebbi gázos kutaknál a változásokat nem tudjuk figyelemmel kísérni, másrészt az újabban elgázosodó kutakról nem tudunk meggyőzően tudomást szerezni. Jelenleg a kutak gázvizsgálatának folyamata sem megfelelő véleményem szerint. A Vízügyi Igazgatóság 90 napos határidőt jelöl meg az általa kijelölt kutak gázvizsgálatának elvégeztetésére. Határozatában egyben előírja azt is, hogy a gázvizsgálatokat az OVH—VIKÖZ-nél kell a vállalatnak megrendelni. Az üzemeltető vállalat megrendelésére az OVH—VIKÖZ-től mintegy 30 nap múlva érkezik egy stencilezett értesítés, hogy melyik vállalatot jelölte ki a gázvizsgálat elvégzésére. A kijelölt vállalat később küld egy visszaigazolást, melyben a megrendelt gázvizsgálatot általában egy éves határidővel vállalja. Így a Vízügyi Igazgatóság által előírt határidőt tartani eleve nem lehet. A rendkívül hosszú határidőn túlmenően a vállalási árak igen nagyok, véleményem szerint irreálisan nagy összeg egy kút gázvizsgálatáért 19 000,— Ft körüli összeget kémi, mint ezt a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat is teszi, megküldött szerződés tervezeteiben. Ugyanezit a vizsgálatot lényegesen olcsóbban el elvégeztethetnénk pl. az OGIL-nál, de a Vízügyi Igazgatóság mint korábban említettem határozatában írja elő, hogy a vizsgálatot hol rendeljük meg. A Marcali gázos kutak üzemét a vizsgálatok alapján a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1973. áprilisában leállítatta. Vállalati tapasztalatcserén voltunk a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál a gázos kutak üzemeltetése érdekében. Az OVH akkori állásfoglalása, valamint a tapasztalatcsere alapján Marcaliban és Somogyszentpálon felhívást adtunk ki minden fogyasztónk felé. A fehívás lényege röviden az volt, hogy (és az a mai napig érvényben van még) zárt helyen, pl. fürdőszobában stb.,nagyobb mennyiségű vizet ne vételezzenek, ha mosásnál vagy egyéb házi munkánál ez elkerülhetetlen, akikor feltétlenül szellőztetést kell biztosítani. Vállalaton belül a biztonságos munkavégzés érdekében több főmérnöki utasítás került kiadásra. Az elemi előírásokon túlmenően (gondolok itt a dohányzásra), elsősorban a karbantartó munkáknál szükséges biztonságtechnikai előírásokat rögzítettük. Vállalatunk az összes mélyfúrású kútjánál a villamos berendezéseket a kútaknákon kívül tokozott szekrényekbe építette át. Minden üzemvezetőségen megtiltottuk a dohányzást és nyílt láng használatát a vízmű védőterületén belül. Azokon a területeken, ahol gázról tudunk, előírt aknaszellőztetési idő után szabad csak az aknába lemenni. Tároló tisztításokat csak erre külön kijelölt, kioktatott, havi ismétlődő oktatásban részesülő, különleges munkaruhával ellátott és speciális légzőkészülékkel, valamint