Hidrológiai tájékoztató, 1977
HÍREK, ISMERTETÉSEK - Szilágyi Imre: A Fővárosi Vízművek kezelésében levő gépházak rekonstrukciójának beruházási problémái
m 3-es, a gellérthegyi 2X40 000 m 3-es, a Dayka Gábor úti 10 000 m 3-es és a Gloriett 10 000 m 3-es medence. Az említett program megvalósítása érdekében a kőbányai medencénél szerzett tapasztalatok és nehézségek miatt szükségessé vált, hogy szakítsunk az eddigi medencetípusokkal és egy olyan módszert találjunk, mely a hagyományos módon kivitelezhető víztárolóknál vízminőség szempontjából is többet tudjon, valamint kivitelezői kapacitás szempontjából is biztosított legyen. Külföldi tapasztalatokat tanulmányozva jutottunk el a belsőkábeles feszített vasbetonszerkezethez. Az ún. Dywidag feszítési módszerrel épülő víztárolók három témakörben: áramlástani, légtechnikai és szerkezeti vonatkozásban nyújtanak újat. Áramlástani szempontból a medence alakját (zongora alak) úgy választották meg, hogy a víztérben szemmel látható turbulens mozgások és holt terek ne alakuljanak ki. A műszaki Egyetem Áramlástani Tanszéke modellkísérletével bebizonyosodott, hogy a választott medence alak hidraulikai szempontból igen kedvező. Eddig a medencék szellőzése a födémbe elhelyezett szellőző kürtőkön keresztül történt. A gellérthegyi 2X40 000 m 3-es víztárolónál ez egy megoldhatatlan feladatnak bizonyult, hiszen a Hegyalja útnál levő park területén helyezkedik el és megépülése után a park a nagyközönség számára ismételten megnyílik, közterületté válik. Szükséges volt a természetes szellőzés helyett egy mesterséges szellőztetést alkalmazni. Ezzel a légtechnikai megoldással a medencében levő víz feletti légtér átszellőzése és páramentesítése, valamint a medencében tárolt víz tartózkodási idejének meghosszabbítása kedvezően alakul. A szellőző berendezés a medence mellett telepített szellőző gépházban nyer elhelyezést. A külső friss levegőt centrifugál ventillátor szívja be a légbevezető felépítmény zsalunyílásain keresztül. A beáramló friss levegő először az előszűrőbe jut, ahol száraz finom szűrőn át hűtő-fűtő készülékbe kerül. Technológiai okok miatt a levegő hőmérsékletének a víz hőmérsékletével közel azonosnak kell lenni. A levegő hűtésére és fűtésére a medencében tárolt vizet használják fel. Az előszűrt és temperált levegő a második lépcsőben nagyteljesítményű finom szűrő tisztítja, ahonnan a tisztított levegő a födém alatt elvezetett légcsatornán keresztül jut be az előkamrába. A medence szellőztetéséhez szükséges tisztított levegő az egyenletes bevezetés céljából a víztér felett elhelyezett légbevezető csöveken áramlik be az előkamrába. A levegő útja továbbiakban megegyezik a vizével. Szerkezeti vonatkozásban az alkalmazott Dywidag feszítési eljárás utófeszített technológia, mely kiküszöböli a korrózióveszélyt, megszünteti a kúszásveszélyt. A Dywidag-féle feszítési eljárás nagyszilárdságú rúdacélokat (St 80/105) használ. A feszítőrudakat teljes hosszukban bordákból kialakított menettel látják el. Hosszuk (a közúti, illetve vasúti szállítástól függően) nem haladhatja meg a 18 m-t. Illesztésük tolóanya segítségével történik. A rudak két végére henger alakú lehorgonyzó elemek kerülnek, amelyek rendeltetésüktől függően speciális csavaranyák segítségével lehorgonyzást, vagy feszítést tesznek lehetővé. A feszi tő rudak spirálmentes burkolócsövekben helyezkednek el. A burkolócsöveket a betonozás, ületve a feszítés befejezése után a korrózióveszély elkerülése céljából ki kell injektálni. Az alkalmazott utófeszített 30'—35 cm vastag szerkezet önmagában vízzáró, így a tároló belső felületére semmilyen szigetelés felhordása nem szükséges. Az elmúlt három évben szerzett tapasztalatok alapján elmondhatjuk azt, hogy ez az új szerkezet, eljárás gazdasági vonatkozásban a régi hagyományos módszertől drágább, ez különösen érvényesül a kis tárolókapacitású medencéknél. A 10 000 m 3 feletti tárolóknál már gazdasági vonatkozásban is elmondhatjuk, hogy kedvező és technológiai szempontból fejlettebb eljárásról van szó. Reméljük, hogy Magyarországon nemcsak víztárolók építése, hanem más mélyítési létesítmények megvalósítása során is felhasználásra került ez az új feszítési eljárás. Rátz Elemérné A Fővárosi Vízművek kezelésében levő gépházak rekonstrukciójának beruházási problémái A Fővárosi Vízművek — mint az a sajtóból, a rádió és televízióból ismeretes — rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz új víztermelő telepek, átemelő gépházak építésével, nagy átmérőjű vezetékek lefektetésével a főváros lakosságának jobb ivóvízellátása érdekében. A megfelelő vízellátási rendszer kialakításának van egy másik — talán nem annyira reflektorfényben csillogó, de nagyon fontos és nagyon nehéz — oldala is, a gépházak rekonstrukciós munkái. A vízművek gépházai közül néhány már a múlt század végén is állt. Az idők folyamán több rekonstrukciót kellett végrehajtani, és ez a felújító, bővítő munka jelenleg is folyik. A gépházak rekonstrukciójának általános követelményeit a következőkben foglalhatjuk össze: a) A lehető legkisebb építészeti és csővezeték átalakítás érdekében olyan gépeket kell kiválasztani, amelyek a követelményeknek megfelelnek, de ugyanakkor jól beilleszthetők a régi gépegység helyére. b) Az elektromos berendezések átalakítása és modernizálása az egyre sürgetőbben jelentkező automatizálási, távműködtetési feladatok megoldhatóságának figyelembevételével. c) Megvizsgálandó, hogy a rekonstrukció során realizálódó gépkapacitás-bővülés nem követeli-e meg a csőhálózat, sőt esetleg az illető területhez tartozó medence bővítését is. d) A rekonstrukciós feladatokat nagyon ritkán lehet úgy megoldani, hogy a felújítandó gépház üzemét teljesen le lehessen állítani. Ügy kell tehát a munkát megszervezni, hogy az üzemszünet tényleg csak az elengedhetetlenül szükséges minimális időre korlátozódjék. Ezen felül biztosítani kell, hogy az általában egy géptermen belül folyó üzemeltetési és rekonstrukciós feladatokat a gépházanként változó körülmények mérlegelésével, megfelelő kompromisszum kialakításával, úgy lehessen elvégezni, hogy a vízellátás biztonsága, és a rekonstrukció hatékonysága (gyors elvégzése) ne szenvedjen csorbát. A továbbiakban vizsgáljuk meg azokat a főbb problémákat, problémaköröket, amelyek a rekonstrukciós feladatoknál felléphetnek. 1. Beszerzési nehézségek. Említettem már, hogy lehetőség szerint olyan gépegységeket kell beépíteni, amelyek kielégítik a fogyasztói igényeket (természetesen ez az igény az elsőrendű), de ugyanakkor olyan elrendezésűek, hogy könnyen beilleszthetők a már meglevő rendszerbe. Ezt a kettős követelményt legtöbbször csak hosszú piackutatás, ajánlatok egész sorának kiértékelése alapján lehetséges kielégíteni. Az ajánlatok elbírálásának elsőrendű szempontjai (megfelelő műszaki adatok, jó hat-isfok, rövid szállítási határidő stb.) alapján leszögezhetjük, hogy pillanatnyilag nagyon nehéz hazai vagy szocialista importból megfelelő határidőre megfelelő gépegységet beszerezni. 2. Az egyes rekonstrukciókat általában kettős feladat megoldása teszi szükségessé: 86
