Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Salamin Pál: Környezetátalakítási terv a Kurca-vízfolyás térségében

A Kurca a vizét a vízgyűjtő területről, ezen belül a városból, továbbá a vízgyűjtő területen kívülről, a Hármas-Körösön levő 5 m

3/s-os úszó szivattyútelepről kapja, részben a Szentes feletti tehermentesítő csatornán át, részben a mindszenti torkolatnál. Mind a két csatlakozás a befogadóhoz részben gravitációs (alacsony Tisza-vízállásoknál), részben szivattyús (magas Tiszavízállásoknál). A szentesi szivattyútelep elavult, a mindszenti korszerű. A Kurca belvízrendszerében annak ellenére, hogy a télvégi-tavaszi belvizek néha jelentősek, a tenyészidőhogy a belvizet nem lehet tározni vízminőségi és biztonsági okokból, a terület tenyészidő alatt kevés csapadékot kap, továbbá a vízgyűjtő terület talajai nem szakban általában vízhiány van. Ennek legfőbb okai, tudnak sok vizet tárolni (több talajtípus rossz víztartó). A megfelelő minőségű öntözővíz biztosítására több szivattyúból és tiltóból álló rendszert építettek ki. A rendszer legfőbb műtárgya a Kurca felső végénél a Hármas-Körös tiszai torkolatától pár száz m-re levő, a bal parthoz horgonyzott 5,0 m

a/s teljesítményű úszás vízkivételimű. Ha a Hármas-Körösben magas a vízállás, akkor a víz gravitációsan juthat a hullámtéri csatornába. A rendszer részei még a Szentesi és a Mindszenti szivattyútelep. A Szentesi szivattyútelep gőzüzemű, teljesítménye 5,6 m

3/s. Ez a szivattyútelep elavult, s csak mint tartalék szerepel. Az új Mindszenti szivattyútelep 9 m

3/s teljesítőképességű. Végül megemlítjük itt, hogy érdemes lenne az úszós vízkivételimű helyett állandó telepet építeni. A szentesi Kurca vízbevétele a belvízrendszerből jelentkezik, de természetesen csak a nedves időszakokban. A szakasz csapadékvíz- és szennyvízbevétele a városból, elsősorban a Nagyvölgyesi-csatornán át érkezik. Ez a csatorna tanácsi kezelésben van. A Nagyvölgyesi-csatornán kívül még a Szentes térségében levő szennyvízkibocsá'tóktól kap a Kurca városi terhelést. A Kurcára közvetlenül hulló csapadék mennyisége elenyésző értékű. A Kurcába talajvízből beszivárgó víz mennyisége egyes időszákokban — főleg alacsonyan tartott Kurca-vízállásoknál — jelentős lehet. A Kurcából alul a Talami tiltónál elvezetett vízmennyiség a vízmennyiség-szabályozásnak megfelelő értékű. Az öntözésre a vizet a pillanatnyi öntözési igényeknek megfelelően veszik ki. A vízfelületről elpárolgó víz mennyisége — kivéve azt az esetet, ha a tartály nem kap utánpótlást — elenyésző értékű. A Talomitartály vízszínének jelenlegi változása még eléggé nagy. A Kurca vízminőségét a következő adottságok befolyásolják: — A Körösből a Kurcába betáplált víz mennyisége, minősége, illetőleg ezek időbeli alakulása, — a Kurca vízgyűjtő területéről bejutó szennyező anyagok minősége és mennyisége, illetőleg azoknak időbeli alakulása, — a Kurca természetes öntisztuló képessége. A Körösből betáplált víz I—II. minőségű. Jellemzője a nagy hordaléktartalom, amely a tapasztalatok szerint lerakódik a felső tartályokban. Ez a tény befolyásolhatja az áramlástani feltételeket, és ennek következtében a keveredési és oxigénháztartádi jellemzőket. A feliszapolódás maga a Talami tiltóig — értesüléseink szerint — igen jelentős. Itt a legutóbbi másfél évben a feliszapolódás 60—70 cm volt. A Körös-víz minősége a jövőben romlani fog, s a legjobb esetben is csak a jelenlegi állapot megtartásával lehet számolni. Indokolja ezt a várható ipari fejlődés, valamint a mezőgazdaság fokozódó kemizálása. A Kurca vízgyűjtőjéről a Kurcába jutó szennyező anyagok részben mezőgazdasági, részben települési eredetűek. Mind a mezőgazdaságiak, mind a településiek továbbra is jelentkezni fognak, sőt a távolabbi jövőben a szennyeződési helyzet még romlani fog. A kedvezőtlen alakulásnak okai a Körös-víz változásánál már említett hatások, a mezőgazdaság fokozódó kemizálása, az ipar további fejlődése, továbbá ezen Okokon felül a település lakosszámának növekedése. A vízminőségi adatokon túlmenően, helyszíni szemlénk alkalmával is egyértelműen megállapítottuk, hogy a Kurca városi szakasza eutrofizálódott, jelentős növényi életet, (a sás és a nád elszaporodását, az algásodást) tapasztalhattunk, amit vízvirágzás, pangás és bűzös rothadás jellemzett. Szaprobitási és trofitási állapota mind esztétikai, mind higiéniai és vízisport-szempontból erősen kifogásolható. Itt említjük meg még, hogy a mederiszap jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, mely rothad és állandó melegágya az utánpótlódásnak, az oxigénellátottság gyengülésének, és a vízminőség romlásának. Tanulmányi munkánk jelentős része a vízfolyás átalakításával kapcsolatos elgondolások összefoglalása, környezetvédelmi és fejlesztési céllal. Az átalakítás alapvető feladata a vízfolyás élővíz-jellegének visszaállítása. Ennek a célkitűzésnek a legnagyobb akadálya a víz rendkívül nagy minőségi terhelése. A keresztmetszet kialakításánál a Kurca szentesi szakaszának jelenlegi átlagos szélességéből indultunk ki. Elfogadtuk a kórház alatti, a Talami tiltóig terjedő 6439 m-es szakaszhosszat, mint azonos szélességben rendezendő hosszat. A szélességet erre a szakaszra kereken 50 m-nek vettük fel. A kórház-környéki és a kórház feletti szakaszt változatlan szélességűnek fogadtuk el. Az 50 m szélességű keresztmetszetet a belső 40 m-en, az üzemi szinthez viszonyítva 2,20 m mélyre javasoljuk kotrással kialakítani. A kétoldali partrézsű kiképzését padkásan —• kb. 2 m széles padkával — képzeljük el. A padka átlagos mélysége az üzemi vízszint alatt 1 m lenne, esése 1:6—1:10 körüli. A rézsű esésének alsó határa 1:2, a felső határa a talajmechanikai szempontból meghatározott határ. A keresztszelvény kialakításánál biotechnikai szempontok vezettek minket. Hasznosnak látjuk ugyanis a Kurca szentesi szakaszának medrét, és partjait biotechnikai megfontolások alapján kiépíteni. Az élővízjelleg helyreállítása és fenntartása sem a célkitűzések, sem az általános ökonómiai szempontokból nem nélkülözheti az élő szervezetek kedvező irányú, intenzív tisztító hatását. A 2,20 m-es mélység a belső 40 m-es víztér biológiai védelmét biztosítaná. Az engedélyezett minimális vízszint esetében kb. 2,00 m-es lenne a vízmélység. A part említett kialakítása pedig a biotechnikai beavatkozásokat tenné lehetővé. A biotechnikai művek építési munkaigénye és érzékenysége az ápolás és gondozás, valamint nagyobb igénybevételük utáni helyreállítás szempontjából jelentős ugyan, de gépesítetten viszonylag kis munka- és költségráfordítással ellátható. Nagy előnyük, hogy termékeikkel — szaporítóanyagok, melléktermékek értékesítése, vízi- és vízparti növénytársításokból, növényekből összeállított botanikus kertek, esetleg vízi park és a többi bevételeiből — a fenntartási költségek jelentős hányada fedezhető. A vízépítési biotechnika módszereinek az alkalmazása esetében, miután dinamikus, élő anyagok látják el mind a műszaki, mind a kapcsolódó egyéb funkciókat, az építésnek és a fenntartásnak — a tervezéstől a kiviteli munkákon át — nagyon körültekintő munkával megteremtett széles körű alapon kell nyugodnia. A feltáró munkának meg kell mutatnia az alkalmazás helyén nélkülözhetetlen előfeltételeket. A tárgyalt Kurca-szakasz adottságai rendkívül kedvezőtlenek, és nagyon változatosak. Emiatt csak a szokásosnál részletesebb feltárással választhatók meg a legmegfelelőbb építési módok, növényfajták, azok helye és kiterjedése, és kapcsolhatók ki olyan későbbi károsodások, amelyeket szélsőséges vízállás vagy vízminőségi helyzet, illetőleg mélyebben, de még az alkalmazott fajokra jellemző gyökérzónában levő talajhibák, mérgező szennyvizek stb. okozhatnak. A keresztszelvény összetett legyen, lehetőleg párhuzamos partvonalakkal, általában a műszaki méretek tegyék lehetővé az egyenletes vízáramlást a kiépített teljes térben, pangó vizű öblök, áramlási holtterek ne maradjanak. 66