Hidrológiai tájékoztató, 1977
Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula-Zsámbok István: A tervezett Lőrinci Regionális Vízmű vízbeszerzési lehetőségeinek vizsgálata
[m B.f.]\ 130-\ DK FTVIII FT VII 116,75 ny 5^0 [ml 1 6. ábra. Áttekintő vízföldtani szelvény a Heréd patak völgyében 1. Iszap, 2. Homokos kavics (negyedkor), 3. Homokos agyag, 4. Agyagos iszap, 5. Homok (felsöpliocén) tetni. A feltárások során 50—60 m mélységközben durva homokréteg jelentkezett, a felszín közelében beálló nyugalmi vízszinttel (6. ábra). Ezzel sikerült beigazolni azt, hogy a Heréd község területén hasznosított rétegek kelet felé tovább nyomozhatok. A réteg fajlagos vízhozama a kísérleti kútban 50 1/p/nn volt, nyugalmi vízszint —0,77 m. A Zagyva teraszból a próbasziivattyúzási tapasztalatok és vízháztartási vizsgálatok eredményeként a III. területről 800 m 3/nap, a V—VI. [területről átlagosan 3500 <m 3/nap vízmennyiség termelhető ki. A biztonságot fokozza az a tény, hogy a vizsgálatok alapjául egy igen csapadékszegény időszak utáni alacsonyvízállások állapotadatai szolgáltak. A Nógrádi-patak völgyében megismert felső-pliocén rétegekből a próbaszivattyúzások tapasztalatai alapján, további 1800 m 3/nap vízmennyiség kivétele valószínű-) síthető. A réteg medence felé való kapcsolata nyilvánvaló, vízutánpótlódása észak felől biztosított. 3 2. Vízkémiai vizsgálatok eredményei. A tervezett regionális vízmű megvalósításának érdekében végrehajtott vízkutatás a terület változatos vízföldtani adottságaiból eredően több területrészre terjedt ki. Ennek megfelelően a vízkémiai viszonyok is egy-egy területre jellemző, de egymástól eltérő adottságokat mutatnak. A kutatófúrások vizének vizsgálatain túlmenően, az általános kép kiegészítése érdekében megvizsgálták még az élővízfolyások, — Zagyva-, Szuha- — Nógrádpatakok vízét is. A Zagyva jobb és bal partján telepített fúrások által feltárt jó vízvezető kavicsos réteg vize ivóvízként nem hasznosítható, mert keménysége 30 nkf. felett van és erősen szennyezett. A környezeti viszonyok és a Zagyva folyó is kedvezőtlen irányba befolyásolja a vízminőséget. Ezért e terület ivóvízellátás szempontjából éppen a kedvezőtlen vízkémiai adottságok miatt nem vehető igénybe. A Szuha-patak torkolatának környezetében létesített fúrásotk vize is az előzőhöz hasonló, vízibeszerzésre kedvezőtlen vízminőséget mutatnak. Ke-, ménységük a 40 nkf. értéket megközelíti és a szennyező anyagok mennyisége is meghaladja az ivóvízzel kapcsolatos értékeket. így ez a terület sem vehető figyelembe víznyerés szempontjából. A Szuha- és Nógrád-patakok között feltárt Zagyvatertasz vize megközelítően egyenletes vízminőséget mutat. A víz vas- és mangánmentes, keménysége 20—30 nkf. között változik és a nitrát-tartalom is a megengedett határérték alatt maradt. Selyp község közelében telepített fúrások kivételévél káros szennyező anyagok sem emelkedtek oly mértékig, hogy károsan befolyásolnák a felhasználhatóságát. Ezért a kapott vízkémiai eredmények alapján e területrész vízkészlete ivóvízként közvetlenül felhasználható. A Nógrád-ipatalk völgyéiben 2 db kutatófúrás által 50 m mélység körül feltárt homokréteg vize ivóvízminőségű, felhasználását azonban a nagy vas- és mangántartalom (0,7 mg/l) megnehezíti, ezért a vizet kezelni •kell. A Zagyva magasabb teraszának vizét vízminőségi szempontból óvni kell, mert felszínközeli települési adottságából eredően könnyen szennyeződik. Ezért a vízmű részére kijelölt területrész távolabbi .környezetében trágyázást és a gyomirtó vegyszerek használatát meg kell tiltani és megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket célszerű foganatosítani. 4. Megállapítások — következtetések 4.1. A Zagyva völgyében Apc és Hatvan közötti területszakaszon az utóbbi évtizedekben bekövetkezett ipartelepítés és a lakótelepülések fejlődése szükségessé tette egy kisebb regionális vízmű kiépítését. E tervezett vízínű vízbázisának meghatározása érdekében nagyabb arányú vízkutatási munkálatok indultak meg. Kutatásaink eredményeként sikerült részben felszínközeli, részben pedig mélységi víztartó rétegeket feltárni, amelyekből biztonsággal kiitermelhető a regionális vízmű részére szükséges vízmennyiség. A teljes vízigényt a Szuha- és Nógrád-patakok között feltárt fel-, színközeli Zagyva-terasz kavicsos rétege nem képes maradéktalanul kielégíteni. Az elvégzett vízháztartási vizsgálatok szerint 4300 m 3/nap víz termelhető ki, amely folyamatosan rendelkezésre áll. A további vízigények a félső-pannóniai és felső-pliocén rétegösszlet rétegvizet tározó homokrétegeiből nyerhető ki. Ennek megfelelően a tervezett vízmű komplexen hasznosítaná a térség még szabad (talaj- és réteg-) vízkészletét. 4.2. A feltárások alapján vízműtelepítésre két területszakasz jöhet számításiba. Az első a víznyerő terület észáki részén helyezkedilt el, a másik pedig annak 55