Hidrológiai tájékoztató, 1977

Soltész József: A vízrendezés újabb feladatai

A vízrendezés táblán belüli felszíni és felszín alatti elemei a nagyüzemi termeléssel, a termelési rendszereik kialakulásával párhuzamosan fejlődnek, illetve az adott termőhely természeti viszonyai mellett alkalmazott elemeik visszahatnak a termelési rendszerék kialakulásának folyamatára. Ez a fejlődés az üzemi vízrendezés műszalki berendezéseit illetően elsősorban azt jelenti, hogy — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés igényeinek megfelelően (talajvízszín-szabályozás, magasfokú gépi művelés, rtáblaméretek növekedése) — a felszín alatti elemek (talaj csőhálózat) fokozottan előtérbe kerülnek. Talajcsövezés A vízrendezés keretében végrehajtott mezőgazdasági talajcsövezés célja a termelés növelése érdekében a talaj káros vizeinek elvezetése és ezzel víz, hő és légháztartásának javítása. Ennélfogva kiemelt feladat a talaj csövezett területek fokozott kiterjesztése. A mezőgazdasági vízrendezési talaj csövezést hazánkban a jó vízvezetőképességű talajok talajvízszín szabályozása érdekében, tőzegterületek talajvízszín szabályozására, pangóvizes, rossz vízgazdálkodású talajok káros vizednek elvezetésére, és a domblábi és szűk vöigyfenéki területek víztelenítésére (káros vizeinek elvezetésére) alkalmazzák. Az ország kötött, rossz vízgazdálkodású talajalin gazdaságossági megfontolásból — általában — a kombinált talajcsövezési módszert alkalmazzák, amelynek lényege, hogy a zárt gyűjtőkhöz csatlakozó, általában szűrözött szívókat vakomddrénhálózat és mély lazítás egészíti ki. Az országban — korábbi felmérések szerint — kereken 130 ezer ha kiterjedésű mezőgazdasági terület vízrendezési célú talajcsövezése szükséges. Ennek közel fele a nyugatmagyararszági kötött, rossz vízgazdálkodású talajokra esik. Ezenkívül nagyobb kiterjedésű drénezésre került sor a Dráva menti területeken, a beregi tájon, a Tisza II. hatásterületén és az alföldi öntözött teriketeken. Ez év végéig mintegy 15 ezer ha nagyságú mezőgazdasági terület tálajcsövezése fejeződik be. Az 1960-as évek elején Nyugat-Magyarországon megkezdett drénezés építési technológiája igen sokat fejlődött. A kezdeti 'trapézszelvényt kialakító ároknyiitógépek kézi csőfektetés helyett korszerű drénezőgépek állnak rendelkezésre, melyek az árokásással egyidőben a tervezett esésű csőfektetést is elvégzik. 1974-ben a flexibilis műanyag csövek kiterjedtebb alkalmazása megkezdődött. E dréncsövek hazai gyártása a közeli időszakban várható. Belterületi vízrendezés, helyi vízkárelhárítás A települések fejlődése, a lakosság körzeti összpontosuilása, az ipartelepek koncentrálódása és nem utolsósorban a népgazdaság és a lakosság vagyontárgyainak védelme szükségessé teszi a belterületek vízkár elleni fokozott védelmét. A településfejlesztésnek, a 'környezetfejlesztésnek egyik fontos feladata a csapadékvíz rendezett elvezetése, kártételeinek megelőzése a belterületi vízelvezető hálózat útján. A belterületi vízrendezés fontosságát egyre több^ megyében ismerik fel és sorolják a kiemelt vízgazdálkodási feladatok közé. Egy-két megyében már megkezdték a belterületi vízrendezés egész megyére kiterjedő tervszerű, gyorsabb ütemű fejlesztését, különös figyelmet fordítva a települések környezetfejlesztésére, illetőleg a területfejlesztési koncepciókra. A tanácsi vízrendezés fejlesztését nagymértékben elősegítették a vízi társulatok. A kisebb településeknek több mint 50%-a tagja a helyi társulatoknak, így részesülhetnek a társulati tagoknak járó kedvezményekben. Az előző évek helyi vízkárelhárítási tapasztalatai bizonyították, hogy a kártételek megelőzésére az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani. Helyi vízkárok elsősorban a mélyfekvésű területeken létesített épületeket veszélyeztetik. A települések fejlesztése során fokozottabban kell figyelembe venni a vízkárveszélyes, mély fekvésű területeket. Az általános településfejlesztési tervek keretén belül el kell készíteni az általános vízrendezési terveket, amelyek megjelölik a vízrendezési szempontból beépítésre alkalmatlan vagy csak nagy költséggel mentesíthető területrészeket. Fokozottabb figyelmet ikell fordítani a meglevő csapadékvíz-levezető művek rendszeres karbantartására és fejlesztésére. A vízrendezés fejlesztésének főbb feladatai, célkitűzései A vízgazdálkodás általános fejlesztési célkitűzéseivel összhangban mind a sík-, mind a dombvidéken tovább kell növelni a lefolyásszabályozást szolgáló tározók létesítését, figyelemmel az ismertetett szakágazati alapelvekre. A belvízrendszerek fejlesztését a népgazdasági igényekkel — elsősorban a mezőgazdaság igényeivel — összhangban fokozottabb ütemben kell megvalósítani, különös tekintettel az iparszerű termesztés igényeire és az öntözés hatására. Tovább kell folytatni a még rendezetlen kisvízfolyások kiépítését, az adott terület népgazdasági célkitűzéseivel összhangban. Az erózióval érintett területek vízügyi-műszaki talajvédelmét a mezőgazdasági talajvédő beavatkozásokkal összhangban gyorsabb ütemben kell növelni, figyelemmel a népgazdasági szempontból értékesebb területekre. A népgazdasági szempontból indokolt termelési biztonság érdekében, a talaj csövezett területek kiterjedését fokozott ütemben tovább kell növelni. A vízrendezés kutatási céljainak megfelelően az elkövetkező időszakban különösen nagy súlyt kell helyezni: a minitavízgyűjtők továbbfejlesztésére, különös figyelemmel az üzemi vízrendezéssel szemben támasztott újabb igényekre, és a belterületi vízrendezés hidrológiai kérdéseinek további vizsgálatára. Célkitűzésünk a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű gyakorlati bevezetése. Kiemelt jelentőségű a beszerezhető meder- és csatornakarbantartó-gépek (alapgépek) hazai gyártású eszközsorainak továbbfejlesztése. Meg kell gyorsítani a belvízrendszerek fejlesztésére szolgáló tanulmánytervek készítését. Meg kell gyorsítani a tanácsi belterületi vízrendezés létesítményeinek fejlesztését és gondoskodni kell a meglevő művek rendszeres karbantartásáról. Továbbra is nagy súlyt kell helyezni a tanácsi helyi vízkárelhárítást ellátó védelmi szervezet fejlesztésére, a védelmi felszerelések, eszközök állományának növelésére, tanácsi védelmi szertárak létesítésére. Fokozni kell a tározók üzembiztonságát és helyi vízkárvédelmét. A belvízvédekezés és helyi vízkárelhárítás hatékonyságának növelésére, az átdolgozott új OÁBSZ alapulvételével valamennyi érintett vízügyi igazgatóságnál létre kell hozni — az ÁBKSZ közreműködésével — a szállítható szivattyúk telepítésére is alkalmas könnyű felszerelésű egységeket. 29