Hidrológiai tájékoztató, 1977
Jósa Ernő-Laczkovics József-Varga Józsefné-Verő László: Folyóteraszok, törmelékkúpok geofizikai-vízföldtani kutatása
zolódott, hogy a terület közepén jelzett sávban a víztároló terasz két rétegre bomlik és az alsó rész kisebb ellenállása elhomokosodást vagy agyagos-iszapos közbetelepüléseket, de mindenképpen kedvezőtlenebb vízföldtani viszonyokat jelent. A (kavicsterasz fekvője geoelektromosan nem homogén réteg, ellenállása 25 és 35 ohmm között változik. A kutatás egyértelműen a részletes kuitatás,ok sorába tartozik, hiszen a méréspontok távolsága 25—30 m volt. 5. Nagyobb mélységű áttekintő jellegű kutatás Mint említettük az átnézetas kutatás célja a geofizikai-vízföldtani modell megismerése. Példa erre az 1970-ben, Leninváros környékén, tehát a Sajó—Hernád pleisztocén törmelékkúpján végzett 200—300 m lehatólási mélységű átnézetes kutatás. A tájegység vízföldtani adottságai közismerten jók, így kissé váratlan volt, hogy a TVK vízmű vízhozama csökkent, az üzemi vízszint egyre lejjebb süllyedt. A geofizikai eredmények sze-' rint ennek oka az, hogy a 100 nnt mindenütt meghaladó vasi tagságú törmeiékkúp felépítése nem egységes. Vizsgálataink szerint a felszíni holocén öntésképződmények alaitt takaró jellegű, 6—26 m vastagságú feiszínközeli kavicsos összlet található. Helyenként ez szinte teljesen összeolvad az alsó — 50—150 m vastagságú — uralkodóan kavicsos kifejlődésű összlettel. Máshol azonban a két összletet egy lassúbb süllyedésre utaló, finomabb szemcséjű közbetelepülés elválasztja. Ez a közbetelepülés a TVK vízmű környékén Ikivastagszik, a kutak a közbetelepült összletben is előforduló, de lencsés szerkezetű kavicsokra települtek. így már érthető, hogy a vízutánpótlódás nem megfelelő. Részletesebb kutatással nyilván azt is fel lehetne deríteni, hogy miért jár együtt a közbetelepülés fcivastagodása az alsó kavicsos összlet fajlagos ellenállásának (tehát feltehetően a vízáteresztő képességük) csökkenésével. Ez a réteg ugyanis ott a legvastagabb, ahol a 4. ábrán ellenállás-minimum látható. Ez a kutatásnak csak részeredménye volt, a fő cél egy új vízmű optimális helyének kijelölése. A részletes, kutatást, illetve a kutatófúrásokat a terület délnyugati peremére az ellenállás-maximumra (100 ohmm) javasoltuk. 6. A geoelektromos módszer alkalmazási korlátai, a továbbfejlesztés lehetőségei A felsorolt példák viszonylag egyszerűek, azaz a víztároló szerkezet megismeréséhez egyetlen geofizikai módszer is elegendő volt. Bonyolultabb esetekben > 5 m - 70- 75m 15-20 m > 20 m felszín alatti fekümelység 3. ábra. Kavicsteraszok átnézetes fázisú geofizikai kutatása; a fekvő mélységtérképe (FTV mérései) többféle geofizikai módszert alkalmazunk a felszínközeli víztárolók kutatása során. Ilyen esetek például, ha a porózus képződményeket vulkáni kőzetek (bazalt) fedik, vagy pedig a teraszképződmények vízzáró és víztároló rétegei fajlagos ellenállásuk szerint nem különíthetők el. Bonyolult felépítésű, 10—30 m mélységű víztároló rétegek, törmelékkúpok kutatása során, vagy ha a víz\ 2 [km] Dunaharaszti 2 [km] izoohmm vonalak értéke •I---I <SÓohmm t>U 180-100 ohmm m 60-80 ohmm EZ3>'?oo ohmm 4. ábra. A Sajó—Hernád pleisztocén törmelékkúpjának jellemzése a víztároló összletek fajlagos ellenállásával Leninváros környékén (ELGI mérései)
