Hidrológiai tájékoztató, 1977

Angyalffy György: Presszióméteres helyszíni vizsgálatok

Presszióméteres helyszíni vizsgálatok* ANGYALFFY GYÖRGY Vízkutató és Fúró Vállalat Az utakat, hidakat, alagutakat, épületeket, gátakat stb., egyszóval az építményeket a földfelszínt alkotó kőzeteikre, illetve a talajra helyezzük. Az építmény és a talaj egymással kölcsönhatásban van. Az építmény a talajt terheli, összenyomódásra kényszeríti. A talaj az építmény alatt összenyomódva süllyedéseket, sok­szor egyenlőtlen süllyedéseket idéz elő az építménynél. Víz, fagy hatására a talaij az építmény alatt duzzadhait is. A talaj és a talajvíz esetleges káros kémiai hatása sem hanyagolható el. Ezenkívül még több más szem­pont figyelembevételével, a kölcsönhatás szem előtt tartásával az építmény alapozását úgy kell megtervez­nünk, hogy az építmény hosszú ideig megfeleljen ren­deltetésének. A talajvizsgálat ezért fontos és el nem hanyagolható része az építmény tervezésének, illetve földből készült építményeknél (gátak) azok stabilitás vizsgálatának. A talajvizsgálat célszerű volumenének és minőségének összhangban kell leninie az építmény értékével és a talaj geotechnikai tulajdonságaival. A (talaj geotechnikai paramétereinek ismereténél el­sősorban — mint minden más anyagnál — a terhelési-, alakváltozási tulajdonságok és a törőtarhelés ismerete szükséges. E tulajdonságoknak a kísérleti meghatáro­zása alapjában két módszer szerinit lehetséges: a) vizs­gálat eredeti fekvésiben (in situ), b) laboratóriumi vizs­gálat. A laboratóriumi talajvizsgálatok során a termé­szetes környezetből kutatóaknából, vagy feltáró fúrás­ból előírás szerint kivett, csomagolt, tárolt, valamint fúrómesteri jegyzőkönyvvel együtt laboratóriumba jut­tatott talajmintákat vizsgálunk meg. A laboratóriumi vizsgálatoknak azonban a jól kifejlesztett mérési és vizsgálati eljárások ellenére az a hátránya a termé­szetes környezetben a helyszínen végzett kísérletekkel szemben, hogy a mintavétel, mintaelőkészítés és a min­ta behelyezése a kísérleti készülékekbe minden gon­dosság ellenére sem lehetséges a mintadarab megza­varása nélkül, és ha tekintettel vagyunk a gazdaságos­ságra is, akkor ez határt szab az elvégzendő kísérle­teknek. Egyre nagyobb figyelem fordul olyan talaj vizsgálati eljárások felé, amelyekkel a talajt eredeti fekvésében és gyorsan vizsgálják, kiküszöbölve ezzel a talajminta vételével, csomagolásával, szállításával, ismételt ki­szúrásával járó káros hatásokat, valamint laboratóriu­mi eredményre való várakozást. Helyszíni vizsgálatoknak az elvégzésére már számos vizsgálati eljárást és speciális készüléket fejlesztettek ki. Többek között ilyenek: fúrólyukas és aknás próba­terhelés, próbacölöpözés, svéd-szonda, vert vagy nyo­mott szonda, dinamikus vizsgálatok, szeizmikus vizs­gálatok, próbaszivattyúzás, és ide tartozik a Ménard­féle presszióméteres talajvizsgálat is. A presszióméteres vizsgálat a geotechnikai (talaj­mechanikai) vizsgálatoknak új módszere, amely az al­talaj minden kívánatos pontján lehetséges, a talaj szi­lárdsági paramétereit a hagyományos geotechnikai la­boratóriumi kísérleteknek megfelelő pontossággal, vagy annál megbízhatóbban adja meg, lényeges idő és költ­ségmegtakarítással. A vizsgálatot fúrólyukban egy speciális készülékkel a presszióméterrel végezzük, amely készüléket Louis Ménard francia mérnök kísér­letezett ki az 1950-es években, Koegler német mérnök gondolata (1933) alapján. Koegler a fúrólyukba felfúj­ható gumihengert helyezett, és az erre adott változó nyomásinál mérte a talaj elmozdulását, illetve teher­bírását. E kísérlet során azonban sok volt a bizonyta­lanság a talaj elmozdult felülete és a gumihengerben levő nyomás közötti összefüggés számításakor. Hasoniló kísértet már történt Magyarországon is a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kezdeményezésére (2). Ménard vizsgáló szondaként egymástól független, háromcellás, de egyenlő nyomású gumihenger szondát alkalmazott és ezizel (1. ábra) biztosította a középső hengeres cella minden pontján a zavarmentes, ponto­san mérhető elmozdulást a cellára adott belső nyomás, illetve a talajra ható terhelés függvényében. Az alsó és a felső cellát védő vagy őrcellának, míg a középsőt mérőcellának nevezzük. A mérőcellára a terhelést nyo­más alatt levő víz (télen fagyálló folyadékkal kevert Monométerek Nyomás és térfogat mérő Komprímált gaz Egytengelyű hajlékony csövek Fúrólyuk "A Szonda * Előadásként elhangzott a MHT 1975. május 20-1 előadó­ülésén Orcella 1. ábra. Presszióméter a háromcellás szondával 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom