Hidrológiai tájékoztató, 1976

Csath Béla: Megemlékezés a hajdúszoboszlói hévíz fél évszázad előtti feltárásáról

titűxtfrim »», n tMgHSA&W film iá*im ana»*»»* «»*«4a ísa-a* ss á «/, í4,«.*it » SawHsi*, é^Sissí-simif m 4X<**» U >U>~< m te ~ m •fixtw <« mmmms H * . «*U«<Í*»« «wa«<>í Í»4*Í»*ÖÍ' Jtáiex. ^^^iltMx^ «» Vi >»» g A," (5. . v^l 1. kép. Az üzemterv-jóváhagyás a Bányakapitányság részéről ásványolajat tartalmazó harmadkorú rétegek fekszenek". Böckh Hugó kezdeményezésére az első világháború alatt az Eötvös-féle torziós ingával megindult geofizikai kutatások az Alföldön, Hortobágy térségében egy zárt nehézségi minimumot, Hajdúszoboszló mellett pedig egy maximumot mutattak ki (i. ábra). A szerkezetek megkutatására a Nagyhortobágy I. sz. 1115,5 m-es fúrás lemélyítésére került sor és bebizonyosodott, hogy a szerkezet valóban szinklinális. A Papp Simon által kitűzött, sőt alapozott II. sz. fúrásponton fúrásra azonban az első világháborút követő nehézségek miatt nem került sor. Ez a — II. sz. a Gulyás csárda és a Kun Pál-halom felezőpontjában, a Pékár Dezső által 1917-ben torziós inga mérések alapján kimutatott maximum közepére kitűzött — fúrás pedig a 40 év múlva az OKGT Hsz—2. jelű, a hajdúszoboszlói gázmezőt felfedező fúrása közvetlen közelében mélyült volna (2. ábra). Pávai Vajna Ferenc a már kimutatott vérvölgyi maximumtól nyugatra tűzte ki a hajdúszoboszlói Bánomkert oldalán az I. sz. fúrást. A Független Hajdúság című hetilap 1924. július 13-i számában „Mélyfúrás Hajdúszoboszlón" címmel cikket közölt, melyben a következőket írta: „A m. kir. Mélyfúrási Vállalat legközelebb Hajdúszoboszló város határán belül gázkutatás céljából mélyfúrásokat fog eszközölni". A fúróberendezés szállításának előkészülete 1924. augusztus 6-án kezdődött meg. A mélyfúrás üzemtervét Czerminger Adolf bányakapitány 1924. november 26-án 4049/1924. sz. alatt hagyta jóvá (1. kép). A fúrást Faller Gusztáv bányamérnök vezetésével 1924. december 16-án kezdték. 510 mm 0-jű vésővel jobb irányú öblítés alkalmazásával és 458 0-jű béléscső volt az első béléscsőrakat, amelyet 68,85 m-es saruállással építettek be zöldesszürke agyagba. 20 [km] i 1. ábra. A Nagyalföldön végzett nehézségi mérések térképe 45