Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szentgyörgyi Géza: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete kiemelkedő rendezvényeiről

Szük Tibor: A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Csoportja részéről két témával csatlakozott az elmondottakhoz. Ismertette a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén eddig megvalósult környezetfejlesztési munkákat, amelyek, mintegy 25 települést érintették. A jelentkező feladatokat egy-egy vízgazdálkodási munka keretén belül olyan gondossággal tervezik, hogy azok a környezetfejlesztési igények megoldását is tartalmazzák. Hozzászólásában beszélt tqvággá Szük Tibor arról a szemléletváltozásról, amely a környezet kialakításával kapcsolatos igények területén egyre inkább jelentkezik. A másik témakör az állattartó telepekhez kacsolódó környezetvédelmi feladatok ismertetése volt. A belterjes állattenyésztés fejlesztése következtében jelentősen nő a szakosított állattenyésztő telepek szennyvízkibocsátása. Ezzel kapcsolatban ismertette a területünkön jelentkező feladatokat. Tóth József, a Vízminőségi Felügyelet vezetője előadása: „Az ifjúság felkészítése a környezetvédelemre". Az emberi jólét fokozása érdekében a tudomány és technika legmodernebb vívmányait használjuk fel. A természettől elvesszük ami számunkra fontos, de a hulladékot, ami a termelés során keletkezik, szintén ott helyezzük el. Fel kell használnunk a tudományt a természet megóvása érdekében is. A környezetvédelmi feladataink elsősorban megelőző jellegűek. Nagy felelősség hárul ezen a téren a jövő generációjának nevelésére. Ennek megvalósítását az ifjúsági szervezetek, a KISZ és Üttörő Mozgalom biztosítja a legmegfelelőbben. A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete a MTESZ Környezetvédelmi Bizottság kezdeményezésére a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének támogatásával megindította Debrecenben két általános és egy középiskolában a környezetvédelmi szakkört. A továbbiakban Tóth József részletesen ismertette a szakkörök munkáját. Kiemelte,hogy a szakköri foglalkozások jelentősen növelték a tanulók ismeretanyagát. A foglalkozásokat úgy állították össze, hogy azok a környezetvédelemmel és -fejlesztéssel kapcsolatban a fizikai, kémiai és biológiai ismeretekre támaszkodva szélesebb látókört nyújtsanak a tanulóknak. Szólt a szakkörök szemléletalakító szerepéről. Nagy jelentőségű, ha a szakkörök vezetésében gyakorlati szakemberek is részt vesznek. Ez az iskolák szellemi patronálásának egyik sikeres formája. Az együttműködést az iskolák és az igazgatóság KISZ alapszervezetei között még szorosabbá tette az alapszervezetek között létrejött kölcsönös támogatásról szóló megállapodás. A szakkör nevelő tevékenységéről szólva elmondotta, hogy ha az ifjúság ismeri környezetét és az azt veszélyeztető forrásokat, képes lesz aktívan fellépni az ártalmi hatások ellen. A kirándulások nevelő, a táj szépségeit feltáró tartalma nagy jelentőségű. További célkitűzésként a munka széles körű folytatását jelölte meg. A környezetvédelmi szakkörök kiszélesítéséhez a szakpedagógusok továbbképzését látja megoldásként, akik a szakemberek közreműködésével az iskolákban irányítanák a szakköri munkát. Feltétlenül fontosnak tartja, hogy a munkásfiatalok részére a KISZ klubok keretében környezetvédelmi ismertetéseket szervezzenek. Felkért hozzászólók. Milbik Kálmán: A Hajdú-Bihar megyei KISZ Bizottság részéről, igen lényegesnek tartotta a környezetvédelem preventív intézkedései között az ifjúság helyzetének meghatározását a környezetvédelmi és -fejlesztési tevékenységben. Az iskolák ilyen jellegű patronálását feltétlenül hasznosnak értékelte. Javaslatot tett a munkának olyan irányú szélesítésére, amely a munkásfiatalok körében, ifjúsági klubok keretében jelentene környezetvédelmi nevelést. Nagy Csaba: A Hajdú-Bihar megyei Úttörőszövetség részéről, a környezetvédelmi nevelés kiszélesítését jövőbeni feladatként tűzte ki javaslatában, amely szerint e célra olyan anyag összeállítását kérte, amely lehetővé teszi, hogy az általános iskolákban a szakkört a pedagógusok a gyakorlati emberek által megadott szempontok szerint vezethessék. Szükségesnek tartja a továbbiakban is a gyakorlati emberek szakmai segítségét e munkában, mert csak így látja biztosítottnak az ifjúság életre nevelését. 1976. február 23. a Debreceni Területi Szervezet előadó Ülése Kovács Sándor árvízvédelmi osztályvezető előadása: „Árvízvédelmi műveink jelenlegi helyzete, fejlesztési irányelvei." A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényre a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság előadótermében került sor. Bevezetőjében Kovács Sándor megemlékezett Vásárhelyi Pálról, aki munkásságával előmozdította a Tisza szabályozás beindítását. Ö és kortársai teremtették meg áldozatos munkájukkal az árvízvédelmi rendszerünk alapjait. Időszerű volt a Vásárhelyiről szóló film bemutatása, ugyanis halálának április 8-án volt 130 éves évfordulója. A megemlékezés után történelmi ismertetés következett hazánk vízi munkálatairól. Döntő jelentőségű vodt — Magyarország vízügyi történetében az ármentesítés feladataira való felkészülés, a XVIII. században. A továbbiakban ismertette Kovács Sándor az árvízvédelmi művek védtöltéseit, azok jellegzetességeit, réteges összetételét, a töltésen át lejátszódó szivárgást. Részletesen ismertette a szivárgás következményeit, az altalaj szivárgását, a fakadóvíz elleni védekezést. Előadását színessé tették azok az értékes tapasztalatok, amelyeket hosszú évtizedes munkája során gyűjtött. A fejlesztés szükségességét kiemelve, annak irányvonalát a következőkben adta meg: árvízvédelmi rendszerünk védőképességének fokozása; hidrológiai és talajmechanikai feladataink; védekezési módszerek, eszközök szervezett fejlesztése. Előadásának külön fejezetében ismertette a lokalizálás és vésztározás jelentőségeit, kiemelve a területi árvízvédelmi rendszer létrehozásának szükségességét, mely az összes védekezési létesítményt magába foglalja, mely különösen a Körös rendszer folyóira vonatkozik. Ezzel kapcsolatban beszélt a Szeghalom mellett levő Kutas-menti vésztározó igénybevételéről az 1970. évi nyári árvíz alkalmából. Az előrejelzések ismertetésére kitérve elfogadhatónak találta a házi előrejelzés megbízhatóságát a tiszai árvizekre vonatkozólag. A Sebes-Körös és Berettyó viszonylatában jelentősnek tartja a Vízkészletgazdálkodási Osztály által készített vizsgálatot a csapadékból történő előrejelzésre. Foglalkozott talajmechanikai kérdésekkel, szükségesnek tartja a töltések roncsolásmentes feltárását. Továbbiakban a védekezési módszerek néhány új fajtáját, a műanyagfólia alkalmazását, mentett oldali megcsapolást, hullámverés elleni védekezést, és a terhelő kőzsákok alkalmazását emelte ki. Külön ismertette a hírközlés korszerűsítését, kiemelve a távjelzés fontosságát. Az előadás külön fejezetében ismertette Kovács Sándor a Berettyó jégviszonyait, jégjárását és jeges árhullámait. A Berettyó szabályozásával egyidőben készültek az árvédelmi töltések, amelyek építése során a nagyvízi szabályozásra nem voltak tekintettel. A folyó morfológiai viszonyai a jéglevonulás szempontjából kifejezetten kedvezőtlenek és azt károsan befolyásolják. Helytelenül megépített szűk nyílású hidak károsan befolyásolják a jég levonulását. Ismertette a szabályozás óta lezajlott nevezetesebb jeges árvizeket és a jeges árhullámok levonulásából levonható következtetéseket. Külön ismertette az 1966. évi jeges árvíz okait. összefoglalta a jégkárelhárítás és folyószabályozás területén elvégzendő feladatokat. Szükségesnek tartja a folyó jégjárásának megváltoztatását célzó folyószabályozási beavatkozások szükségességét, melyeket csak akkor lehet eredményesen elvégezni, ha hatásai a folyó egész töltésezett szakaszára kiterjednek. 84