Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Vajk Ödön: Beszámoló a "Gáztartalmú vizek felhasználási nehézségei a Közép-Tisza vidékén" c. ankétról (Mohácsi Ervin, Komjáti Sándor és Apró István előadáskivonatával)

Az ankéton Szabó Sándor a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökének bevezető szavai után három, nagy érdeklődéssel kísért előadás hangzott el, melyeknek tartalmi kivonatát az alábbiakban ismertetjük: Mohácsi Ervin (Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság): „Kutak gázosságának problémája halósági szempontból". Az alföldi mélyfúrású kutak vizének gáztartalma nem újkeletű. A század elején létesült körzeti artézi kúttársaságok kezelésében levő kutak — melyek vízjogi engedéllyel is rendelkeztek — túlnyomó részt szabad kifolyási nyomással üzemeltek, a mai értelemben vett közkifolyós és kerticsapos megoldásokkal. A régi üzemelési mód alapján robbanásveszélyes gázelegy szinte nem tudott kialakulni (tárolóterek, nyomásfokozó berendezések nem voltak). A felhasználók előtt általában ismeretes volt a gáztartalom. A közművesitési program és a közüzemi vízellátás örvendetes kiszélesedésével korszerű üzemelési módok alakultak ki. Az utóbbi időben bekövetkezett súlyos szerencsétlenséggel járó robbanások — melyek a gondatlan üzemelésre vezethetők vissza — felhívták a figyelmet a robbanásveszélyességre. Ez maga után vonta a sürgős hatósági intézkedést. Ez az intézkedés nem utasítás formájában jelent meg, mivel a társhatóságokkal való egyeztetés hosszabb időt igényelt volna. Az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága, valamint a Vízgazdálkodási Főosztály 61 312/74. számú közös közleménye 1974. április 12-én jelent meg. E közös közlemény foglalkozik a gázvizsgálatok elvégzésével, illetve a gáztalanítás megoldásával. E közlemény alapján Igazgatóságunk az I. kategóriába tartozik, kivéve Pilis térségét, melynek értelmében a gázvizsgálatokat minden évben el kell végezni. A közös közlemény szigorú előírásait mereven betartani nem lehet, hisz akkor a jelenleg területünkön üzemelő 81 (Szolnok megyében 63) közüzemi vízmű 20—30%-át az üzemelés alól ki kellene vonni, a Tszmajorok és intézmények (mintegy 800) vízműveiről nem is beszélve. Az üzemelő vízműrendszereket más elbírálás alá kell venni, mint a kutakat, bár a kutak — melyből területünkön mintegy 1900 rendelkezik vízjogi engedéllyel —, önálló üzeméről nem nagyon beszélhetünk. Általában a kutakra ma már valamilyen nyomásfokozó berendezés kapcsolódik. A Vízügyi Balesetelhárító és Egészségvédő óvórendszabály kiegészítése a gázos víz tárolása, gáztalanítása címmel 6'1974. OVH sz. utasítás formájában jelent meg 1974. április 19-én. Ez az utasítás a kivitelező és üzemelő vállalatokra nézve tartalmaz fontos és szigorúan betartandó utasításokat. Gázvizsgálatok elvégzése. A vizsgálat elvét, a mintavétel módját, a vízminta feldolgozását, gázelemzést és az értékelést az előbb említett közös közlemény tartalmazza az egységes értelmezés érdekében. A vizsgálatok végzésének koordinálását a VIKÖZ végzi a vizsgálatot végző vállalatok között. Ez, mint ahogy a gyakorlat bebizonyította, országosan szűk keresztmetszet a nagy igények miatt. Így a közös közleményben rögzített határidőnek nem lehet eleget tenni. Sajnos kezdetben egyes vizsgálatot végző vállalat üzletnek tekintette e lehetőséget, nem volt ritka 30 000—40 000 forintos vizsgálati és gázelemzési számla sem. Ma már azonban egységesítés volt és kisebb összegű vizsgálati végzésről beszélhetünk. Nagy segítséget nyújtana, ha a Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatok is rendelkeznének a vizsgálatokhoz szükséges műszerezettséggel és vizsgálatot végző szakemberekkel. A felszerelések beszerzésére a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vallalatnál a lépések megtörténtek. A megyei szintű vizsgálati apparátus lehetővé tenné a gazdaságos majori vízműkútjainak rendszeres vizsgálatát. Ebben az ügyben tárgyaltunk a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal, lehetőség nyílik egy átalányáras díj kialakítására, mely magában foglalja a kiszállási, mintavételezési, elemzési és szakvélemény-készítés költségét. Mivel e vizsgálatokat folyamatosan, minden évben el kell végezni, nagy segítséget fog nyújtani a vizsgálatok megyei szintű elvégzésére. Szakvélemény-készítés egységesítésére kell törekedni, azonos dimenziót használva, mert ez gyakran félreértésekre ad módot. Célszerű, több vízhozam mellett a gázvízviszony-meghatározás. Jelenleg területünkön mintegy 235 gázvizsgálat történt meg, melynek eredményeivel rendelkezünk. Gázmentesítő berendezések. A gáztartalom nagysága általában nem éri el a gazdaságosan hasznosítható értéket, ez inkább egy káros összetevő, melytől minél olcsóbb eszközökkel kell megszabadulni. A szabad gáztartalom általában a kutak anyacsövére csatlakozó állványcsövön keresztül e természetes szívóhatás folytán távozik. A kútaknák, mint robbanásveszélyes helyek általában megszűnnek, a szerelvények a felszín fölött helyezkednek el megfelelő szigeteléssel ellátva. Az oldott gáztartalom kiválasztására, mint ahogy az országos tervpályázat is bebizonyította, a legkülönbözőbb megoldású, általában kombinált gáztalanító berendezések szolgálnak. Mint például a levegőztetős medence. egyen- és keresztáramú permettorony, gravitációs filmkészülék, szeparátor, vákuumos, valamint injektoros levegőbekeveréses berendezések. Jelenleg többféle berendezés üzemel területünkön (Heves, Tiszaföldvár, Jászladány). Sajnos e berendezésekről vizsgálati sorral nem rendelkezünk, főleg a különböző terhelések vonatkozásában — pedig a további fejlődés érdekében ez szükséges lenne. Eddig a legtöbb gáztalanító berendezésre az FTI kért elvi műszaki megoldás-meghatározást. Az elvi műszaki megoldás-meghatározás vitájába a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséget is bevonjuk. Teljesen megoldatlan terület a mezőgazdasági üzemek majori vízellátásának gáztalanítása. E helyekre egy teljesen egyszerű, üzemigénnyel szinte nem rendelkező gáztalanító berendezéseket kellene alkalmazni, főleg tinizált formában meghonosítani. Erre az országos tervpályázat alapján a lehetőség megvan. A tervezők az elvi műszaki megoldás meghatározás kérelmekhez általában nem mellékelik a betervezni kívánt berendezések eddigi, esetleges kisüzemi tapasztalatait és így úgy tűnik a dolog, mintha a beruházó költségére kísérleteznének. Általában az üzemelő ezeken a berendezéseken üzem közben különböző beszabályozásokat és beállításokat végezhet és talán ez nyújt számunkra is megnyugtatást. Eddig mintegy 140 gáztalanító berendezés létesítésére, illetve megterveztetésére adtunk ki határozatot. Üzemelési eljárások, ideiglenes üzemek. Előfordul, hogy elkészült egy település vízellátó berendezése, de a gáztalanító még nem épült meg, vagy a községi nyomócsőhálózat készül el, a vízműtelep kiépítése elhúzódik. Ilyenkor részleges üzembehelyezés, illetve kényszerüzem történik, a vízellátó berendezés teljes elkészüléséig. A települések lakóinak nehéz lenne megmagyarázni, hogy a gáztalanító berendezések üzembehelyezéséig, nem fogyaszthatják az évek óta annyira hiányolt jóminőségű ivóvizet. Ilyen esetekben mereven a jogszabályokat nem lehet nézni, hisz általában a települések vízellátását szolgáló berendezések társulati alapon, a lakosság pénzéből épülnek. A közkutakon történő vízelvételezés mellett a bekötések mellőzésével, véleményünk szerint, a kényszerüzem az üzemelő fokozott felelőssége esetén fenntartható. Ezt a közelmúltban több esetben engedélyeztük (Tiszaörs, Tiszaszöllős, Karcag). Komjáti Sándor (Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat): „Gázos vízművek üzemeltetési problémái" Szolnok megye területén a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 7 város és 58 község közüzemű vízellátását biztosítja. A vállalat 193 db kutat üzemeltet, melyből 0,3—2,7 mg/l vastartalmú 35 db kút, gázos-vasas vizű 48 db kút, üzemelő vastalanítók száma 14 db kút. 76