Hidrológiai tájékoztató, 1976
Dr. Kiss István: Magyarország szikes tavainak áttekintése, szikes tájcsoportok szerint
szikes vizek, tavak is. Többségük 100 ha-nál kisebb területű. A Duna—Tisza-köze szikes tájcsoportját a Zagyva völgytől nem tudtuk élesen elhatárolni. IV. A Dunántúl szikes tájcsoportjának szikes tavai (4. ábra). Szikes jellegű talajok a Dunántúl három részén találhatók: Székesfehérvár környékétől Szekszárdig, valamint a Komárom—Ács és a Pápa—Kapuvár— Csorna közötti térségben. A Székesfehérvár—Szekszárd közötti terület kisebb szikes foltjai többnyire meszeslúgosak, néhol szódás jellegűek, ami azt mutatja, hogy a Duna—Tisza-közi szikesekkel rokonok. Székesfehérvártól nyugatra, pl. Csór környékén a talajok nem erősen lúgosak, s az itteni kis vízfelületek is inkább csak közepes lúgosságúak. A lúgosság délebbre fokozódik. E lúgos, helyenként szódás talajfoltok főként a Sárvíz mellett sorakoznak Táctól Soponya környékéig, s kiterjedtebben Sárkeresztúr és Sárszentágota, illetve Sárbogárd között. A Dunántúl leglúgosabb vizű sekély szikes tavait Sárkeresztúr és Sárszentágota közötti térségben találtam. A Sió mentén Szekszárd és Decs határában mutatkoznak szikesek. Arany (1) említi, hogy itt a szántóföldeken is észlelhetők szikes foltok. Néhányat itt magam is láttam, s próbáltam összehasonlítani az Orosházától nyugatra és délnyugatra észlelt szántóföldi szikes foltokkal. A Komárom és Ács közötti térségben homoktalajon észlelhetők meszes-lúgos szikes foltok, jelentősebb szikes tavak azonban itt nem találhatók. A Pápa—Kapuvár—Csorna háromszögében főként Pápától nyugatra, a Marcal mellékén mutatkoznak homokos szikes foltok. Tőlük északabbra, a Rába és a Rábca közötti szikesek kötöttebb talajokon jöttek létre. A Dunántúl területén 19 szikes tavat vizsgáltunk meg. Rövid jellemzésüket az 1. táblázat 137—155. sorszámai alatt adjuk. Kis területűek, csupán a Soponyai Halastó haladja meg valamivel a 100 ha-t. A sárbogárdi halastavak összterülete több mint 400 ha, azonban ezeket nem vizsgáltuk. A most bemutatott szikes tavak jegyzéke korántsem teljes, s az ismertetés saját vizsgálatainkat is csak érintőlegesen tartalmazza. A mások által közölt adatok felsorolása e munka megszabott terjedelmét nagyon meghaladná. Célkitűzésünk az áttekintés nyújtása volt, hogy általa is segítsük a további feltáró munkát. E tájékoztató áttekintés két kérdés megvilágítására irányul. Az egyik az, hogy melyek azok a legszikesebb, leglúgosabb vizű szikes tavaink, amelyeknek tanulmányozásával a további alapkutatást és gyakorlati hasznosítást egyaránt segíthetjük. A másik kérdés látszólag jelentéktelen, de tágabb kihatású az előbbinél. Éspedig: miben rejlik a hazai szikeskutatás nemzetközileg is egyedi, esetleg új megismeréseket nyújtó jelentősége? Szikeseink kiterjedése majdnem egy millió ha, azaz hazánk területének csaknem 10%-a. Szikes-sós talaj azonban más országokban is előfordul, esetleg még nagyobb arányban is. Szikeseink különlegességét a nagyfokú „tarkaság" okozza. Szikeseink kis területen egyidőben is változatosan foltosak lehetnek, úgyannyira, hogy szinte egyik lépésről a másikra változhatnak az illető terület fizikai, kémiai és biológiai sajátságai. Ez a körülmény a hazai szikeskutatásnak is bizonyos jellegzetességet kölcsönöz. A következőkben röviden e két kérdést próbáljuk megvilágítani, felhasználva a több mint négy évtized alatt szerzett tapasztalatainkat. Az eddig bejárt szikes tavak közül részletes, mennél többoldalú feltárásra azokat tartom legalkalmasabbakA még részletesebb vizsgálatra érdemes szikes tavak 2. táblázat 1. táblázati sorszám A tó neve A vizsgálat ideje (év) A víz PH-ja Algafajok száma Mikrovegetációs forma 1. Nagyvadas-tó (Nyíregyháza D) 1935, 1940 1971—1975 9,5—10 107 plankton, talajvirágzás 2. Simapusztai Nagyszék-tó (Nyíregyháza D) 1935, 1940 1971—1975 9,5—10 123 algák többféle tömegprodukciója 9. Fehérszik-tó (Tiszavasvári K) 1940, 11971—1975 9—10,6 92 gazdag fitoplankton 105. Bácsalmási Sós-tó 1935, 1974 9—10 83 plankton 106. Katymári Fehér-tó 1934 9 35 plankton 137. Soponyai Sós-tó 1938, 1973—1975 9—10 74 plankton, talajvirágzás 141. Sárkeresztúri Sós-tó 1938, 1973—1974 9,5 50 talajvirágzás 144. Sárkány-tó (Sárszentágota É) 1938, 1973—1974 9—10,5 81 talaj virágzás 145. Sós-tó (Sárszentágota Ny) 1938, 1943, 1973—1974 9—10,5 104 plankton, talajvirágzás .Soprofr Csorna *151 <Kapuvir°'J S 2' / Nagyigmánd Székesfehérvári Balalonszab'adi 4. ábra. A Dunántúlon megvizsgált szikes tavak 24
