Hidrológiai tájékoztató, 1976

Kalavszky Károly: A felületi öntözőberendezések korszerűsítése

2. ábra. A Körös—200 felületi öntözőberendezés működési elve A mezőgazdaság, az öntözés is jelentős mértékben érintett ezen a téren. Növekvő mennyiségű vegyszer kijuttatása, hulladékvizek elhelyezése válik szükségessé. Fokozott figyelmet igényel az tehát, hogy mi jut ezekből a levegő, felszíni vizek, talajvíz útján élőszervezetekbe, élelmiszerekbe, ivóvízbe, élővizeinkbe? 7. A termesztési rendszerek új igényekkel jelentkeznek a táblaméret változáson keresztül az öntözőberendezés méretekkel, területteljesítménnyel szemben (a régi 10—20 ha helyébe az 50—100 ha lépett, de egyre sűrűbben hallani a 200—500 ha-os táblaméretet is). 8. Az üzemeltetők szívesebben választják a többhasznú berendezéseket. Vonatkozzék ez akár a mindenféle mezőgazdasági, ültetvény, kertészeti kultúra öntözésére alkalmas, akár a vízbeszerzésre nem kényes (hidráns, nyílt csatorna, élővíz, tározó stb.), akár az öntözővizén kívül vegyianyagok, hulladékvizek kijut1. kép. Adagoló tömlők Foto: Földi I. tatására egyaránt alkalmas, akár a vízadagokat tág határok között változtatni képes, akár a többféle hajtómotorral (belsőégésű, villamos, vízmotor) üzemeltethető berendezésekre. Ezekből a legfontosabb gondokból is látható, hogy a fejlesztés — munkaerő, — üzemelési és — öntözőberendezés kérdésekből áll. Mégis, melyikből leginkább? Szerintünk — és ezzel sok fejlesztő egyetért — döntő, és a másik kettőre erőteljesen ható a harmadik, az öntözőberendezés kialakítása. Mert — az emberséges munkakörülményeket biztosító berendezés vonzani fogja a jó szakembereket, — korszerű berendezésnek pedig majd a jó minőségi és mennyiségi paraméterekkel rendelkező gépet fogjuk nevezni. 1971 őszén ezért az Öntözési Kutatóintézet elhatározta a korszerű igényeknek megfelelő berendezés kialakítását, mely — 40 ha-t 60 mm-rel 120 óra alatt öntözzön meg, — a 400 m hosszú szárny a hossztengelyére merőlegesen, folyamatosan öntözve haladjon, — csak hátrafelé öntözzön, — magas mezőgazdasági növénykultúrát is öntözni tudjon, — élőmunkaigénye minél kisebb legyen, — egyéb mutatói az érvényes normáknak megfeleljenek, — 36—40 m-es csereszabatos tagokból álljon. 1972 kora tavaszán megvolt a javaslat, a jelenlegi találmány lényege: végezzünk a 2,5 m magasan húzódó csővezetékből a vizet gravitációsan, adagoló tömlőkön a talajra juttatva, felületi öntözést (2. ábra)! A 2. ábra a megvalósítás elvét mutatja. 11 db kerekes tartószerkezet (minden másodikat rajzoltuk meg) 2,5 m magasan hordja az öntözővíz szállító csövet. A víz — megfelelő elosztás után — mintegy 570 db vékony adagoló tömlőn jut a talajra (áttekinthetőség kedvéért csak minden második öntözőtagon ábrázoltuk). Ezek az adagoló tömlők kb. 2 m hosszan a talajon, illetve a növényzeten csúsznak (1. kép). Mivel 70 cm-es elosztással egy-egy adagolótömlőn kb. 5,8 1 víz jut percenként a talajra, ez óránként a hidránsról 200 m

3/óra öntözővizet igényel. Az öntözőkutat a berendezéssel 110 m hosszú táplálótömlő kapcsolja össze, azaz egy hidránsról mintegy 200 m-es úton üzemel az öntözőszárny. Az öntözővíz adag a haladási sebességgel is változtatható. A kb. 8 m/óra 60 mm-es vízborítást ad, 5,5 m/óra sebességnél 90 mm, 12,5 m/óránál 30 mm a vízadag. Megvolt tehát az ötlet. A fejlesztőknek megnyerte a tetszését. Megalakult dr. Marjai Gyula vezetésével az újabban előszeretettel timnek nevezett munkacsoport, melyben Janurik Vilmos tanársegéd a vezérléssel, szabályozással, Lelkes János tanársegéd a hajtással, Szító János tudományos munkatárs a vízelosztással, Kalavszky Károly tudományos munkatárs pedig — a javaslat adó — a szerkezet statikájával, szilárdsági méretezésével foglalkozik 1972 óta. Az öntözési Kutatóintézet anyagi támogatásával és műhelyében elkészült egy 180 m-es kísérleti darab. Ellenőrzéseken, méréseken, kísérleteken keresztül érett a berendezés 1974 augusztusára szakemberek előtti, széles körű bemutatásra alkalmassá (2. kép). A bemutató kézzel fogható eredményei: — megtörtént a gyártó kijelölése, — jónéhány öntözőgazdaság, termesztési rendszer, sörgyár, sertéstelep stb. azonnali vevőként, vagy a gyártás anyagi támogatójaként jelentkezett, mert öntözési, illetve hulladékvíz elhelyezési gondjának megoldását látta a berendezésben. 14